Buterin v Roubini: vita a kriptó jövőjéről

Megosztom

A múlt héten Szöulban rendezték meg a Deconomy konferenciát, egy több ezres látogatottságú decentralizált gazdasággal foglalkozó szakmai fórumot. Ennek egyes mozzanatairól már mi is beszámoltunk, most viszont újra visszatérünk az eseményhez, hogy a Vitalik Buterin kontra Nouriel Roubini vitába nyújtsunk egy kis betekintést.

Vitalik Buterint valószínűleg nem kell bemutatnunk a kriptós közönségnek. Nouriel Roubini elismert közgazdász, a New York University professzora. Volt már kutató a Yale-nél és tanácsadó az IMF-nél, a FED-nél és a Világbanknál is. Bill Clinton kormányzása alatt az elnöknek felelő Gazdasági Tanácsadók Tanácsának tagja volt. Ismertségét már inkább annak köszönheti, hogy évekkel a 2008-as gazdasági válság előtt munkáiban figyelmeztetett annak közeledtére.

Roubini a fentieken kívül a kriptopénzek hangos kritikusa is. Emiatt a Buterinnel folytatott vitáját nagy várakozás övezte. A vitáról kikerült egy felvétel is, sajnos a kép- és hangminősége sok kívánnivalót hagy maga után, ezért érdemesebb inkább olvasni.

Lássuk, hogy hol húzódnak azok a bizonyos törésvonalak a legismertebb kriptós és a híres közgazdász között.

Névtelen pénz és a kormányok

Az első vitás pont a kriptopénzek anonimitása és a kormányok szerepe kapcsán ütközött ki. Roubini a maga határozott stílusában kijelentette, hogy az anonimitás nem fog eljönni, egyrészt mert az interneten sosem lehetsz teljesen anonim, másrészt azért, „mert a kleptomániás kormányok, mint Venezuela vagy Argentína, úgy is megtalálnak majd és megadóztatják a kriptóidat, ahogy bármit a valódi gazdaságban is.”

„A kormányok nem fogják hagyni, hogy a kriptopénz legyen az új svájci bankszámla” – mondta a közgazdász.

Hozzátette, hogy megvan az oka – és nagyon jó oka van, a sok pénzmosás elleni és illegális szervezetek finanszírozása elleni törvényeknek. Emiatt a teljesen anonim kriptopénzek nem fogják túlélni.

Buterin – aki a kriptós közönség miatt szinte hazai pályán szerepelt, sem tudja még, hogy a kormányok beavatkozását túlélhetik-e a kriptopénzek. A kérdés kapcsán abban látja a kriptók erejét, hogy új elvárásokat támasztottak: igény lesz egy névtelen pénzre, az emberek megszokják majd azt a gondolatot, hogy akárcsak a személyes adataikat, a pénzügyeiket is megilleti az azonosítás elleni védelem.

Tényleg decentralizált a kripto?

Abban Vitalik és Roubini is nagyrészt egyetértett, hogy jelenleg a piac decentralizáltságának mértéke még jóval az elvárások alatt van.

Roubini felhozta, hogy a bányászat, a fejlesztés és a tőzsdék terén is óriási a centralizáció, de ugyanígy néhány szereplő kezében koncentrálódik a vagyon is, akárcsak a hagyományos gazdaságban.

A közgazdász szerint a kriptósok gyakran érvelnek a code as a law érvekkel, vagyis, hogy a lekódolt okos szerződések jelenthetik a törvényt, de az „okos szerződések se nem okosak, se nem szerződések”. Ha valami rossz történik, fogják a blokkláncot és leforkolják – folytatta – és az lesz az új törvény, ez még centralizáltabb, mint a hagyományos törvénykezés. Vitalikot ennek kapcsán jóindulatú diktátornak nevezte.

Vitalik szerint még így is sokkal nagyobb veszély az, ha mind Apple Pay-t, WeChat Pay vagy Facebook Pay-t fogunk használni a blokklánc megoldások helyett, hiszen ezek egy tömeges, centralizált információs gócpontot jelentenek majd.

Trilemma

Ekkora került szóba a Buterin által megalkotott trilemma: vagyis, hogy hogyan hozható összhangba a három tényező: a biztonság, a skálázhatóság és decentralizáció. A jelenlegi hálózatoknál kettő mindig teljesülhet, egy harmadik kizárásával. Például egy hálózat lehet decentralizált és biztonságos, de akkor a skálázhatóság, vagyis a teherbírása szenved komoly csorbát.

Az Ethereum fejlesztője technikai megoldásokkal érvelt amellett, hogy a decentralizáltságot fokozatosan fogja elérni a szektor. Beszélt a sharding megoldásairól, amit Roubini ezoterikusnak bélyegzett és azzal érvelt, hogy a proof-of-stake megoldások még centralizáltabbak a bányászatnál is, hiszen minél több kriptót, pl. ethert birtokolsz, annál nagyobb lesz a hatalmad a hálózaton belül. Szerinte a decentralizált hálózatokat nem lehet skálázni, a trilemmát nem fogják tudni megoldani. „Nincs olyan, hogy én az otthon kis gépemmel ellőnőrzöm az összes tranzakciót. Nem lehet hatékony egy ilyen megoldás, mert ehhez szükséges egy erőkoncentráció, az meg már megint nem decentralizált”.

Buterin szerint megvannak a technikák ennek megoldására. A nullaismeretű bizonyítással (zero-knowledge proof) megkerülhető, hogy saját számítási kapacitásod kelljen felhasználni, így nem kell minden szereplőnek ellenőriznie minden tranzakciót.

Összegzés?

A vita produktív volt, mindkét félnek megvolt a lehetősége álláspontja kjifejtésére. Roubini sok lényeges és alapvető visszásságra hívta fel a figyelmet, Buterin pedig inkább technikai oldaláról közelített a kérdésekhez és válaszaiba belefoglalta, hogy milyen törekvések léteznek azok kijavítására. Roubini a kripto ökoszisztéma jelenlegi állapotából kiindulva gyakorlatilag temette az egészet, amíg Vitalik a jövőt illetően megmaradt optimistának.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel