EKB airdrop: havonta 20 milliárd euró ingyenpénz a bankoknak

Megosztom

Az Európai Központi Bank elnöke tegnap este jelentette be, hogy egy olyan közgazdaságtani módszerrel próbálná meg növekedésre bírni az európai gazdaságot, aminek fontos szerepe volt a Bitcoin létrejöttében is. A következőkben a ‘mennyiségi enyhítés’ (QE – Quantitative Easing) fogalmát fogjuk bemutatni.

‘The Times 3 January 2009 Chancellor on brink of second bailout for banks’

A Bitcoin legelső blokkjába bele van kódolva egy mondat, ami 2009 január 3-án, a The Times magazin címlapján volt olvasható. A brit kormány akkoriban egy újabb pénzügyi mentőcsomag megszavazását fontolgatta, mert a 2008-as válság következtében csődközelbe kerülő bankok megmentésére szánt első, 37 milliárd font értékű segély kevésnek bizonyult.

Az ehhez hasonló élinkítő csomagok mögött az az elmélet, hogy az állam pénzt pumpál a gyengélkedő gazdaságba, amitől azt reméli, hogy a növekvő vásárlóerőnek köszönhetően az majd a saját hajánál fogva húzza ki magát a szakadékból. A probléma ezzel az, hogy az ebből a célból kinyomtatott pénz a már forgalomban lévő mennyiséget értékteleníti el, vagyis miközben egyes piaci szereplőket megment, addig a többiek, köztük a lakosság meglévő pénzének a vásárlóerejét csökkenti és emellet mesterségesen tart életben egy olyan rendszert, ami fenntarthatatlansága miatt nem képes megállni a saját lábán.

Az Európai Központi Bank tegnapi döntése értelmében, november 1-től havonta 20 milliárd eurót fognak kinyomtatni és gazdaságélénkítésre fordítani. Ezzel kapcsolatban egy fontos adalékinformáció lehet, hogy ugyan viszonylag sokszor dobálózunk azzal, hogy a világ államai pénzt nyomtatnak, ami egyre nagyobb inflációhoz, vagyis a pénz értékének csökkenéséhez vezet, a valóságban ezzel a megoldással csak viszonylag ritkán szoktak élni. Ennél sokkal gyakoribb, hogy kötvényeket bocsátanak ki és az ebből származó bevételekből finanszírozzák a növekvő kiadásaikat.

Miért nem nyomtatunk annyi pénzt, hogy mindenkinek elég legyen?

Nem ez az első alkalom, hogy az EKB pénznyomtatásba kezd, de a friss bejelentés kapcsán most röviden összefoglaljuk, hogy miről is szól ez az egész.

A Quantitative Easing (mennyiségi enyhítés) módszerét a Japán Jegybank találta ki még 2001-ben. Ennek során az állam által szavatolt befektetések kamatait lecsökkentik, hogy rávegyék a kereskedelmi bankokat arra, hogy kölcsönöket bocsássanak ki és ezzel segítsék a gazdaság növekedését.

A bankokat akkor kell rávenni a kölcsönök biztosítására, amikor azok a rendelkezésükre álló pénzt nem a gazdaságot éltető vállalatok vagy éppen kisvállalkozások működését és fejlődését biztosító hitelek kihelyezésére fordítják, hanem államkötvényeket vásárolnak belőle. A bankok azért hajlamosak erre, mert a vállalkozások hitelezése kockázatos üzlet, azok bármikor csődbe mehetnek, ami a nekik kikölcsönzött pénz elvesztését jelentheti. Velük szemben az állam egy sokkal megbízhatóbb adós, ami mindig fizet, és bizonyos időszakokban inkább ezt, tehát a biztos hasznot jelentő megoldást választják a pénzintézetek.

Mivel a kereskedelmi bankok nagyon olcsón juthatnak pénzhez egy ország jegybankjától (0-1%-ért), ha ezt a pénzt mondjuk egy 2%-os hozamú állampapírba fektetik, az máris hasznot jelent a számukra. Ez ugyan alatta marad egy piaci hitel 5-10, vagy akár még több százalékos hozamának, de sokkal kevesebb kockázattal is jár.

A japánok által erre kitalált megoldás az volt, hogy állam bácsi kinyomtatott magának egy csomó pénzt és:

  1. Megvett a bankoktól minden olyan értékpapírt, amit azok hajlandóak voltak eladni neki. Ezek javarészt nem a legjobb (értsd: szemét) kategóriába sorolható kitettségek voltak, tehát a bankok ezáltal egy jelentős tehertől szabadulhattak meg.
  2. Elkezdte felvásárolni a piacról a saját maga által kibocsátott (a fenti példa szerinti) 2%-os hozamú kötvényeket. Mivel ezzel jelentős túlkeresletet hozott létre ezek iránt, a várható 2%-os hozam mértéke is csökkenni kezdett, vagyis a bankok is elkezdhettek attól tartani, hogy végső soron egyetlen fillért sem fognak keresni az ezekbe történő (biztosnak hitt) befektetéssel. Mivel itt már nem volt lehetőségük a profitszerzésre, más befektetési lehetőségeket kellett keresniük maguknak, az állam pedig ezen a ponton csuriba tette az ujjait és abban reménykedett, hogy ez a vállalkozások számára történő hitelek ismételt kihelyezését fogja jelenteni.

Röviden összefoglalva: a bankok terheinek enyhítése mellett, elkezdte abba az irányba terelgetni őket, hogy térjenek vissza a hagyományos üzleti kölcsönök biztosításához.

A módszer veszélye, hogyha nem éri el a kívánt hatást, akkor az eljárás során kinyomtatott rengeteg pénz egyre értéktelenebbé teheti az adott valutát. Ez egy bizonyos szintig akár még hasznos is lehet, mert más országok olcsóbban vásárolhatják meg az értéktelenedő valuta térségéből származó árucikkeket (ami segítheti az exportra dolgozó vállalkozásokat), de ha ez egy bizonyos mértéket túllép, akkor már mindenki pánikszerűen kezdhet el megszabadulni a szemét kategóriába sorolt fizetőeszköztől, ami akár annak összeomlásához is vezethet.

A pénznyomtatás ismételt beindítása fundamentálisan az olyan korlátozott darabszámban elérhető pénzügyi eszközöket erősítheti, mint például az arany és a bitcoin, ami miatt érdemes lehet a megtakarításaink egy részét ezekben tárolni.

A Coinmixed oldalán forintért is vásárolhatsz bitcoint, ami az első tárcád megszerzéséig annak tárolására is lehetőséget biztosít.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel