Az ember, aki legyőzte a piacot

spot_img

Egy hete jelent meg a “Az ember, aki legyőzte a piacot” című könyv, ami a modern kor legsikeresebb kereskedőjének, Jim Simonsnak az életét dolgozza fel.

Bár korábban matematikusként dolgozott, Simons az 1978-ban betöltött 40. születésnapjáig semmit sem tudott a befektetésekről, pályamódosítása azonban nem is lehetett volna ennél sikeresebb. Az általa kezelt Medallion befektetési alap az elmúlt 30 évben átlagosan 66%-os éves hozamot ért el (a jutalékok levonása után 39%-ot), amivel maga mögé utasította a világ legismertebb üzletembereinek alapjait is.  A most 81 éves Simons vagyonát 23 milliárd dollárra becsülték.

A legjobb befektetők rangsora

Ami Simons eredményeit igazán különlegessé teszi, hogy ő volt a világon az első, aki matematikai modellek és számítógépek segítségével (kvantatív módon) kezdett el kereskedni. Bár napjainkban a tőzsdéket már a robotok és az algoritmusok uralják (egyes statisztikák szerint ma már a kereskedés alig 15%-át végzik hús-vér emberek), az ő idejében ez még egy merőben szokatlan gondolatnak számított, amiért sokan ki is nevették őt.

Mielőtt kereskedőnek ált volna, Simons elméleti matematikus volt. Tanárként megfordult az MIT-n és a Harvardon is, a vietnámi háború alatt pedig titkosított orosz üzenetek feltörésével foglalkozott. Professzorként mindent elért amit lehetett és ez motiválta, hogy belevágjon valami új dologba.

A kereskedők és a befektetők akkoriban még vagy a megérzéseikre hallgattak, vagy a fundamentális alapokra hagyatkoztak. A piac rövidtávú mozgásait teljesen kiszámíthatatlannak tartották, a technikai elemzés még sokkal kevésbé volt elterjedt. Simonsnak azonban tapasztalata volt abban, hogy látszólag kaotikus adathalmazokból kiszűrje a lényeget és sikerült meggyőznie néhány kollégáját is, hogy együtt vágjanak bele a dologba. Közéjük tartozott Lenny Baum matematikus is, akinek munkásságát később a Google kereső algoritmusának megalkotása során is felhasználták.

Ketten együtt 4 millió dollárral vágtak bele a kereskedésbe, amiből egy szerencsés kezdeti időszakot követően egymilliót veszítettek el. Bár  már volt néhány kidolgozott modelljük, ezeket még “mechanikusan”, saját maguk adták fel és a már futó ügyleteiket is ők menedzselték.

“Nem akarok egész nap az árfolyamok alakulása miatt idegeskedni. Valami olyasmire lenne szükségem, amivel akkor is pénzt tudok keresni, ha alszom és nincsenek rá befolyással az emberi érzelmek.”  – mondta Simons.

Hogy megvalósíthassa elképzelését, munkatársaival széleskörű adatgyűjtésbe kezdett. Egészen az 1700-as évekig visszamenőleg rögzítettek különböző tőzsdei statisztikákat, amiket egy ősrégi PDP-11/60-as számítógép segítségével kezdtek el kielemezni.

“Ezekkel az adatokkal senki sem foglalkozott, mi pedig felfeldeztünk néhány mintát itt is, ott is.”

Több hónapon keresztül tesztelgették az új rendszert, ami az árupiacon kiemelkedően sikeresnek bizonyult és több millió dolláros nyereséget ért el. Egy ponton az USA árupiacokat felügyelő hatósága (CFTC) is kapcsolatba lépett velük, mert a legmagasabb minőséget jelentő Maine burgonya piacon kiépített, több tízezer tonnányi árut magába foglaló pozíciójukkal már a piac stabilitását veszélyeztették. Az ügy vége az lett, hogy kötelezték Simonsékat a krumpli eladására, ami jelentős veszteséget okozott számukra.

Ekkoriban Simons üzlettársával, Lenny Baummal is problémák adódtak. A befektető cég több tízmillió dollárt bukott azon, hogy Baum nem volt hajlandó eladni egy korábban megvásárolt arany pozíciót. A számítógépes modell az eladást javasolta, de Baum mégis kitartott mellette, majd ezt követően ugyanezt a hibát követte el egy kolumbiai kávéval kapcsolatos ügyletbenis, amiért távoznia kellett a cégtől.

Az ő helyét más üzlettársak vették át, köztük a fontos áttörést hozó Elwyn Berlekamppal. A játékelmélettel foglalkozó matematikus kifejezetten a piac rövid távú mozgásaira koncentrált. Elwyn a kaszinók példáját tartotta követendőnek, vagyis nem az egyes trade-ek nyereségességében, hanem a nagy számok törvényében hitt és sikerült meggyőznie Simonst, hogy hetekig és hónapokig tartó befektetések helyett, órákban vagy maximum napokban kezdjen el gondolkozni.

Hamar kiderült, hogy a már felfedezett mintákat kisebb idősíkokon alkalmazva sokkal sikeresebb lehet a cég mint azelőtt. A nagy nyerők helyett a kisebb, de rendszeres profit gyorsan összeadódott, Simons alapja pedig 1990-ben minden korábbi rekordot megdöntve, 56%-os nyereséget ért el.

Bár Berlekamp kételkedett benne, hogy ez a siker fenntartható lesz és emiatt el is adta a cégben megszerzett részesedését Simonsnak, a Medallion-t 30 éve után is a világ legsikeresebb befektetési alapjaként tartják számon. A cég az algoritmusainak köszönhetően ma már akár 100 000 db egyidőben futó trade útját is képes egyengetni.

Elkönyvelt nyereség a jutalékokkal együtt (sárga) és azok levonása után (zöld).

A cég a legnagyobb sikereit a tőzsdepánikok időszakaiban érte el. Amikor a befektetőkön a félelem vagy a mohóság lett urrá, Simonsék algoritmusa hideg fejjel hozta meg a szükséges döntéseket.

“Ha rajtam múlna, a tőzsdéken a részvények nevei helyett mindenki csak egy azonosító számot látna. A grafikonokon minden információ megtalálható, ami szükséges a döntések meghozatalához, de a nevek és a hozzájuk köthető érzések megbolondítják az embereket. Nem szabad elhinni a jövőre vonatkozó ígéreteket és tündérmeséket. A grafikonok és a számok mindent elárulnak.”

Ha szeretsz kereskedni, csatlakozz Discord csatornánkhoz, vagy próbáld ki Kereskedési Tippek szolgáltatásunkat, ahol ha nem azt kaptad amire számítottál, az első tíz nap során visszafizetjük az előfizetésed díját.

spot_img
spot_img
spot_img
spot_img