Bányász kisokos 6. rész – VGA BIOS szerkesztés

Megosztom

Mindenekelőtt, a következő írás csupán a lehetőségek ismertetéséről szól, mindenkinek saját felelőssége, hogy az adott programokat hogyan használja. A használatból fakadó esetleges károkért semmilyen felelősséget nem tudok vállalni, mint ahogyan a programok gyártói sem.

AMD kártyák esetében lehetőségünk van a kártya BIOS-át módosítani. A módosítással az órajeleket, az órajelekhez tartozó feszültséget éppúgy tudjuk állítgatni, mint a memóriakezelés, vagy a ventilátorok teljesítményét. Ahhoz, hogy mindezt megtegyük, az alábbi programokra lesz szükségünk: GPU-Z, Polaris Bios Editor, AtiWinFlash.

GPU-Z

A GPU-Z egy információs program, megmutatja a videókártyánk hardveres adatait. Emellett (kártyafüggően) le is tudjuk menteni a kártyán található alapértelmezett BIOS-t, így mielőtt bárminek nekiállnánk kezdjük is ezzel. Ha BIOS mentést szeretnénk végezni, a programot rendszergazdagént futtassuk!

A mentést az ábrán látható piros nyíl által jelzett gombbal tehetjük meg, a lementett rom fájlt pedig biztos helyre mentsük. Egyrészt bármi probléma adódik a későbbi állítgatások alkalmával, ez lesz a menekülőútvonalunk, másrészt eladáskor nem árt visszaállítani az eredeti állapotokat, harmadrészt pedig ha algo-t váltunk, ezzel kezdhetünk tiszta lapot a beállítások terén. A GPU-z még egy hasznos tulajdonsággal bír, mégpedig, megmondja milyen gyártmányú memória van a kártyánkon. Ezt a Memory Type sorban látjuk, és algo függően a Hynix és a Samsung memóriás kártyákkal csináltuk a legjobb vételt. Az Elpida és a Micron gyártmányú memóriák jellemzően gyengébb teljesítményt nyújtanak, így ne lepődjünk meg, ha ezekkel nem kapjuk az elvárt értékeket bányászás alkalmával.

Polaris Bios Editor

Most, hogy lementettük az eredeti rom-ot, készítsünk róla egy másolatot (sose az eredetit szerkesszük) és nézzük meg mit tartalmaz. Ahhoz, hogy egy rom fájl szerkeszthetővé váljon van szükségünk a fenti programra. Elindítás és a BIOS file megnyitása után az alábbiakat látjuk. 

Ezekből az érdekesebb részek számunkra a GPU, MEMORY és a VRAM, részek. A GPU szekcióban láthatjuk a „core” azaz a videókártya processzorának a teljesítménybeosztását, a hozzá tartozó feszültségértékekkel. Ez jelzi a rendszernek, hogy a kártya a különböző teljesítményszintek leadásakor mekkora feszültséget igényel. Az ábrán az első sor alapján megtudhatjuk, hogy amikor 300MHz-en pörög a core, akkor 750mV feszültségre van szüksége. Ez az alapjárat, ennél kisebb értékeken a kártya üzemképtelen. Utána már kicsit érdekesebb a kép, ugyanis a többi órajelhez, 65000+ értékeket látunk, ráadásul mindig plusz eggyel nagyobbat. Ez egy „egyezményes” jelzési rendszer. Nem azt jelenti, hogy ekkora teljesítmény szükséges (abban a pillanatban füstölne el a kártya), hanem hogy innentől a teljesen dinamikus a kiosztás, azaz majd a kártya megmondja, hogy éppen mennyire áramra van szüksége. Márpedig a kártyák indokolatlanul éhesek, így itt dolgunk lesz. Módosítani az értékeket úgy tudjuk, hogy ha az adott sort kijelöljük, akkor az ablak alján az „APPLY CHG” gomb mellett és alatt szerkeszthetővé válik a kijelölt sor, amit átírás után a ezzel a gombbal menthetünk is.

Ugyanezen az elven működik a MEMORY szekció is, itt a memória órajeleit és a hozzá tartozó feszültségeket lehet ugyanígy állítgatni.

Egyszerűbb dolgunk van a VRAM résszel. A jobb alsó sarokban a memória címzési kiosztása található, ami nekünk a legkevésbé sem felel meg. Miután ezt egy gombnyomással meg tudjuk változtatni, feleslegesen nem mennék bele a technikai részletekbe. A ONE CLICK TIMING PATCH (OCTP) elvégzi helyettünk az összes tennivalót és átállítja az értékeket arra, ami az adott kártyánál a legjobb.

Eddig voltak azok a beállítások amelyek erősen kihatással vannak a bányászati teljesítményre, de van még itt pár apróság. Állírthatunk ventilátor paramétereket, hőmérsékleti limiteket, fogyasztási limiteket ha kedvünk tartja, de csak óvatosan. Célszerű nem egyszerre átállítani mindent, majd ha valami nem működik akkor tűt keresni a szénakazalban, hanem 1-2 beállításonként kipróbálni, hogy működik-e, van-e érezhető hatása. Ugyancsak célszerű, először az eredeti rom-ból előbb egy OCTP változatot külön lementeni és az órajelekkel/feszültségszintekkel ezután foglalkozni. Ha a GPU és a MEMORY részt illetően nincs tapasztalatunk, akkor először a MHz értékeket írjuk át arra, amit az Afterburner-rel már leteszteltünk és stabilan fut velük a miner legalább fél-egy napja, a feszültségértékekkel kapcsolatban pedig kérdezzük a barátunk.

A feszültségértékeknél – az Afterburner-es módszerrel ellentétben – végig 50 pontos lépcsőkben haladjunk. Ha pl. a 900mV-nál fagyás van és a 950 mV-nál már jó, akkor ne kezdjünk el 940, 930 lépcsőket használni, hagyjuk 950-en. Összehasonlítás céljából itt a fenti eredeti rom egy módosított változata:

Ezen az alábbiak látszódnak:

  •           OCTP (na jó, ezen nincs mit látni 🙂 )
  •           A GPU órajel maximális értéke 10 ponttal csökkent, ezáltal az összes előző lépcső is változott (ez utóbbi nem feltétel)
  •           A GPU fogyasztás dinamikusról fix 750mV-ra változott
  •           A MEMORY maximális órajele 200 ponttal nőtt
  •           A MEMORY fogyasztása a fix 1000mV-ról lépcsőzetes fogyasztásra változott és csökkent.
  •           A maximális és lekapcsolási hőmérséklet csökkent 5-15 fokkal
  •           A ventilátorértékek sávjai csökkentek.

Ezeknek a beállításoknak köszönhetően a kártya teljesítménye úgy nőtt ~35%-kal (22MH/s -> 30MH/s), hogy közben a fogyasztása csökkent ~35%-kal (130W -> 95W). Ez már a nem elhanyagolható kategória. Ha végeztünk a módosításokkal mentsük el a rom fájlt.

AtiWinFlash

A módosított BIOS-t ezzel a programmal tudjuk visszaírni a kártyára. Fontos, hogy sikeres BIOS frissítéshez a programot rendszergazdaként kell futtatnunk, illetve célszerű a folyamat idejére mindent bezárni a gépen.

Amennyiben több kártyánk van a rigben, a program felül kilistázza az összes választható AMD-s kártyát. Itt legyünk körültekintőek, ne felejtsük el kiválasztani azt, amelyiknek a BIOS-át frissíteni szeretnénk, különben – eltérő típusok esetén – tönkre is tehetjük a kártyánkat. Ha kiválasztottuk a célkártyát, a Load Image gombbal tallózzuk ki a módosított rom fájlt, amit a kártyára szeretnénk tölteni. Ha ez megvan, még egy utolsó ellenőrzésként fussuk át, hogy jó kártya van-e kiválasztva, és jó rom-ot választottunk-e ki majd nyomjuk meg a Program gombot. A gép kifagy. De csak pár pillanatra, ne ijedjünk meg. Miután „visszatér, végigfut” a frissítés, és felajánlja az újraindítást. Indítsuk újra. Ha minden jól megy, a gép újraindul, a kártyánkat a rendszer újra felismeri és mehetünk csákányolni. Ha bármit elrontottunk a kártyát a windows le fogja tiltani, nem fogja felismerni. Ilyenkor jó, hogy megvan az eredeti (vagy az ezt megelőző állapotú) rom, amit az AtiWinFlash-sel vissza tudunk tölteni.

*Frissítés: Rom visszaírás előtt célszerű az Afterburner értékeket alaphelyzetbe állítani, illetve kikapcsolni az auto startup funkciót!

Nagyvonalakban ennyiből áll egy BIOS-szerkesztés és frissítés. Google-s kereséssel rengeteg időt meg lehet spórolni, de két szempontot mindig szem előtt kell tartani: Mindig a pontos típusra illetve ha lehet, a memóriatípusra is keressünk rá, és annál szolidabb értékekkel próbálkozzunk elsőre, mint amiről valaki azt állítja működik. Egy rosszul beállított túlfeszültség végleges károkat is tud okozni.

A sorozat általános/elméleti részének ezzel vége. A következő rész már konkrét coin bányászatáról fog szólni.

Amennyiben tetszett a bányász-kisokos sorozat, meghívhatsz egy sörre 🙂

 

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel