Mi az a kriptobányászat?

Megosztom

Amennyiben most ismerkedsz a kriptopénzek világával, biztos sokszor eléd került a kifejezés, hogy “bányászat”. Ha nem tudod elképzelni első hallásra, hogy egy digitális pénzhez mégis mi köze lehet bármiféle bányászatnak, megnyugtatlak: nem vagy ezzel egyedül. Elsőre mindenki számára furcsának hat ez a kifejezés, de most elmagyarázzuk, hogy honnan is ered, és mit takar pontosan.

Hogy először ki használta a szót, arra nézve nincsenek forrásaink, de hamar elterjedt, ugyanis nagyon hasonlatos a két dolog.

Éppen úgy bányászik a számítógép, mint a régi időkben egy bányász a csákányával. Csak a gép nem földön és sziklán verekszi át magát, hanem bonyolult matematikai műveleteken. És éppen úgy, ahogy a bányász sem tudhatja, hogy aznap üres kézzel, vagy egy kilós aranyröggel távozik, úgy a számítógépnek is lehet szerencséje, vagy jöhet rá rossz idő, amikor a munkájáért cserébe semmilyen jutalmat nem kap. Ugyanis a véletlenszerűség itt komoly szerepet játszik.

Hash-ek, pool-ok, és a szerencse

Ahhoz, hogy a bányászat lényegét értsük, tisztázni kell a hash fogalmát is. A hash egy egyedi kód, ami egy adathalmaz alapján generálódik le különböző kriptográfiai eljárások által. Ez az adathalmaz lehet egy levél, egy számsor, vagy szinte bármi. A lényeg, hogy a hash-ből ne legyen lehetséges visszaállítani az adatot, ugyanakkor, hogyha ugyanazt az adatot ugyanazzal az eljárással kódolja valaki más, ugyanazt a hash-t kapja ő is. Így válik ellenőrizhetővé az, hogy az eredeti adat változtatás nélküli, hiteles.

Azaz tulajdonképpen egy virtuális viaszpecsétről beszélünk, amivel a virtuális levelünket lezárhatjuk.

Íme példának ez a mondat. Ennek a mondatnak a SHA256 szabványú hash-e az alábbi lesz:

4D20E12F147889F619E33BF1B1C8D9C05925A4E72BEBE79FF76EE957CE0D548F

Hogyha elzarándokolsz erre az oldalra, és bemásolod a példamondatunkat, ugyanezt a hash-t fogod kapni. Ugyanakkor a teljes mondatot a kód nem tartalmazza, csak egy kivonatot, azaz semmilyen kódfejtéssel sem lehetne abból visszafejteni.

És itt jön képbe a szerencse. A tranzakciókhoz és a blokkokhoz ilyen – fentebb kifejtett – hash-ek tartoznak. Ilyeneket kell készíteniük a bányászgépeknek. Ugyanakkor a rendszer megmondja a számítógépeknek, hogy az adott hash ilyen vagy olyan tulajdonságú legyen. Nyilván most egyszerűsítünk, de képzeljük el azt, hogy a gép olyan utasítást kap, hogy

“generáld le ezt a hash-t, de szerepeljen benne a >KIS< szó.”

A gép pedig addig kénytelen matekozni, amíg a véletlenszerű hash-ek közül az egyik épp ilyen nem lesz. Ehhez hash-ek ezreit kell legenerálnia. Ellenben van rá esély – csak éppen kicsi -, hogy véletlenül pont elsőre beletrafál. Ezért van az, hogy hatalmas teljesítményű célgépekkel bányásszák a kriptopénzeket, de mégis lehet próbálkozni akár egy ősrégi pendrive bányásszal is. Mintha lottóznál…

A kezdetek…

A hatalmas “fegyverkezési verseny” a bányászok közt úgy alakult ki, hogy a Bitcoin algoritmusa mindig igyekszik pontosan 10 percen tartani a blokkgenerálás szintidejét. Azaz, ha észleli, hogy a “KIS” feladvány-t túl gyorsan oldják már meg a gépek, akkor növeli a bonyolultságot, példának okáért olyan hash-t kér, amiben már több karakternek kell stimmelnie, mint három.

“generáld le ezt a hash-t, de szerepeljen benne a >KOMPROMISSZUMKÉPTELENSÉG< szó.”

És így jutunk el tíz év alatt a zsebbányászoktól a gyárcsarnokokat betöltő gépparkokig.

… és napjaink

A poolok, azok pedig olyan szervezetek (“bányásztársaságok” ha úgy tetszik), amelyek igyekeznek a véletlenszerűséget kiikatni a rendszerből, és a kitermelt javakat újraosztják a szövetség tagjai között, úgy, hogy mindenki egyenlő mértékben részesedjen belőle – természetesen a hozzáadott teljesítménynek megfelelő értékben.

Ezek tehát a bányászat alapjai.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel