Az Európai Központi Bank a következő 2-3 évben saját digitális készpénzt vezethet be, hogy csökkentse az amerikai kártyacégek dominanciáját az európai fizetésekben.
A digitális euró az Európai Központi Bank által kibocsátott, közpénznek minősülő fizetőeszköz, a bankjegyek és érmék digitális megfelelője. Ha valakinek van bankszámlája, a digitális euró egy külön pénztárcában jelenik meg a banki alkalmazáson belül, vagyis ez a pénztárca elkülönül a hagyományos számlaegyenlegtől.
Akinek nincs bankszámlája, az sem marad ki: digitális eurós számlát más intézményekben, például postán keresztül is lehet majd nyitni, illetve önálló alkalmazás formájában is elérhető lesz. A rendszerhez külön digitális euró kártya is tartozik, amit maga az EKB bocsát majd ki. A tervek szerint ugyanakkor egy felső korlát is bevezetésre kerülhet, amivel 3000 euró körül limitálnák, hogy egy személy mennyi digitális eurót tarthasson.
Miért van szükség a digitális euróra, ha ma is lehet gyorsan, kényelmesen fizetni kártyával vagy telefonnal?
A válasz a háttérben zajló költségeknél és függőségeknél keresendő. Az euróövezetben a kártyás fizetések mintegy kétharmadát nem európai szereplők dolgozzák fel. A piacot olyan amerikai cégek uralják, mint a Visa és a Mastercard, míg a mobilfizetéseknél az Apple és a Google dominálnak.
Ez szuverenitási és pénzügyi kérdéseket is felvet. A digitális fizetéseket elfogadó kereskedők tranzakciónként több százalékos díjat fizetnek, ami különösen a kisebb vállalkozások számára jelentős teher. Az EKB szerint jelentős hátrányokat okoz, hogy Európa lényegében külső szereplőkre bízza saját pénzének (euró) digitális használatát.
A 2022-es ukrajnai háború után az is figyelmeztető jel volt, hogy a nemzetközi kártyacégek felfüggesztették oroszországi működésüket, megmutatva, hogy a az elterjedtebb, külső fizetési módok akár a geopolitikai nyomás eszközei is lehetnek.
Made in Europe
A digitális euró egyik alapelve, hogy minden technológiai elemét európai tulajdonú cégek fejlesztik. Ha egy beszállító nem európai kézbe kerül, kiesik a projektből. Az EKB állítása szerint az új fizetőeszköz végponttól végpontig európai megoldás lesz.
A digitális euró használata a lakosság számára ingyenes lenne, amit jogszabály garantálna. A kártyás fizetéseknél megszokott jutalékokat, amiket a kártyatársaságok számítanak fel, az EKB állná. Ez jelentősen csökkentené a kereskedők költségeit, így az éttermek, taxisok, kisboltok és szállodák várhatóan a rendszer legnagyobb nyertesei közé tartozhatnak.
A digitális euró ugyanakkor kkomoly vetélytársakkal nézhet szembe, például a magánszektor által kibocsátott stabilcoinok formájában, ami egyre gyorsabban terjednek. Az EKB számára ez problémát jelenhet, mert mire a digitális euró elindul, a piac és a felhasználók egy része már más irányba mozdulhat el.
Megfigyelés vagy anonimitás?
A projekt egy másik érzékeny pontja az adatvédelem. A kritikus hangok szerint a digitális euró alkalmas lehetne a lakosság pénzköltésének nyomon követésére, de az EKB ezt határozottan tagadja.
A rendszerben a tranzakciók anonimizált kódokon keresztül futnának: az utalásokat végrehajtásában segédkező bankok tudnák, kihez tartozik egy-egy kód, de a jegybank nem. Emellett offline digitális euró is létezne, ami működésében a készpénzhez hasonlítana, vagyis egy előre feltöltött pénztárca lenne, ami internet nélkül is használható az elfogadóhelyeken. Ennek azonban ára van. Ha az ezt tároló telefon vagy kártya elvész, a pénz is vele együtt tűnik el.
Gyorsabb, biztonságosabb fizetés
Az EKB magas technikai elvárásokat támaszt a bevezetéssel szemben: a digitális eurós fizetéseknek 1–2 másodperc alatt le kell zárulnia, gyorsabban, mint a jelenlegi azonnali átutalási rendszereknél. A háttérinfrastruktúrát több, egymástól független adatközpont biztosítaná, hogy kibertámadás vagy leállás esetén is működőképes maradjon.
A digitális euró egyik nagy előnye az azonnali elszámolás lenne. Míg a kártyás fizetések elszámolása napokig tarthat, itt a pénz azonnal megérkezik, ami különösen a kis- és középvállalkozások fizetőképességét javíthatja.
Túl sikeres lenne?
Paradox módon az EKB egyik legnagyobb félelme, hogy a digitális euró túl népszerűvé válik. Ha a lakosság nagy tömegekben kezdené ebben parkoltatni a megtakarításait, az elszívhatná a betéteket a kereskedelmi bankoktól, ami szélesebb körű gazdasági problémákat (pl.: a hitelezés jelentős beszűkülését) idézhetne elő. Ezen veszélyt miatt kerül majd meghatározásra a már említett tartási limit.
A bevezetéssel kapcsolatos jogalkotási folyamat jelenleg is zajlik. Ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben indulhat el a bevezetést tesztelő pilot program, a teljes bevezetés pedig azt ezt követő években várható.