A kriptovaluták terjedése egyre több bűnöző figyelmét kelti fel, akik különösen az idősebb és a technológiai újításokban kevésbé jártas korosztályt célozzák a tevékenységükkel. Az FBI internetes bűnözésre fókuszáló központjának (IC3) éves jelentése szerint az idősebb generáció gyakran rendelkezik jelentősebb megtakarításokkal, de kevésbé ismeri a kriptós világ buktatóit, ezért különösen kiszolgáltatott a csalásokkal szemben.
A jelentés szerint a 60 év felettiek 33 369 kriptós panaszt nyújtottak be tavaly az FBI-hoz, az általuk elszenvedett veszteségek átlaga pedig elérte a 83 00 dollárt (kb. 30 millió forintot), ami négyszerese az online bűncselekményekből eredő veszteségek öszesített átlagának (19 372 dollár). Vagyis az idősektől könnyebben és több pénzt lehet lopni, mint a más korosztályokat célzó csalásokból.
Hasonló trend figyelhető meg a más jellegű (nem kriptós) csalástípusokban is, a 60 év felettiek minden esetben kiemelt célcsoportnak számítanak.
2024-es online csalások az Egyesült Államokban, korosztályonkénti bontásban. Sötétebb kékkel a vizsgált esetek számát, világosabb kékkel az ezekkel okozott kár mértékét tünteték fel.
A hatóságok arra is felhívták a figyelmet, hogy a tényleges veszteségek ennél is magasabbak lehetnek, mivel sok áldozat szégyenérzetből nem jelenti be a csalást a hatóságoknak.
Berobbantak a kripto-ATM csalások
A jelentés egyik megállapítása a kriptós ATM-automatákkal kapcsolatos csalások meredek növekedése: ezek száma egy év alatt közel megduplázódott. A csalók gyakran ezt az egyszerűnek tűnő, de a kezdő kriptósok számára mégis átláthatatlan pénzváltási módot használják ki, hogy az áldozatokat rászedjék.
A módszer jellemzően az, hogy a csalók ráveszik az áldozatokat, hogy bankszámláikról, vagy nyugdíj- és befektetési számláikról készpénzt vegyenek fel, majd azt kriptós pénzváltó automatákon keresztül váltsák kriptovalutára. Azok az idősek, akik nem látják át a kriptotárcák működését, a váltás során nem a saját tárcájukba, hanem a csalók tárcacímére veszik meg a kriptopénzeket, ezeket a tranzakciókat pedig utólag már nem lehet visszafordítani.
A passzív befektetési csalások is népszerűek, de a mesterséges intelligencia terjedése egyre nehezebbé teszi a védekezést
A fenti mellett továbbra is terjednek az ígéretesnek tűnő, de valójában átverésre épülő befektetési csalások és piramisjátékok is. Ezekben gyakran magas hozamokat és minimális kockázatot ígérnek, kihasználva az idősek bizalmát és azt a vágyukat, hogy megtakarításaikat tovább gyarapítsák.
Az FBI „Operation Level Up” nevű programja már állami szinten is próbál fellépni ezek ellen és tájékoztatni a csalásnak leginkább kitett célcsoportot. A legújabb fenyegetést azonban már az AI és deepfake technológiák jelentik. Ezek segítségével a csalók akár a közeli rokonok, vagy ismert emberek megjelenését és hangját is képesek leutánozni, így egy telefonos, vagy videós hívással is megtéveszhetik és pénzük átutalására késztethetik az időseket.
Nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte is növekszik a kriptopénzekkel kapcsolatos visszaélések száma. Az elmúlt egy év legnagyobb ilyen jellegű bűncselekménye egy kriptotőzsde, a Bybit ellen irányult, ahonnan 1,4 milliárd dollárt sikerült ellopni. A váltó ügyfeleit szerencsére nem érte kár, a tőzsde magára vállalta a felelősséget és az iparág más ismert szereplőjének támogatásával azóta is folyamatos hozzáférést biztosít a felhasználók pénzeszközeihez.