A bank vagy a kriptó fog nyerni?

spot_img

Jelen sorok szerzője a hazai bankszektor terveiről pár nappal ezelőtt került képbe közelebbről, egy szerencsés véletlen folytán, ugyanis odakeverdett egy erről szóló prezentációra. A nem megjelölendő bank nem megjelölendő menedzsere a hazai azonnali fizetési rendszer bevezetéséről tartott bemutatót.

Elgondolkodtató volt számomra az előadása, amiben arról esett szó, hogy a magyar bankhálózat 2019 harmadik negyedévében szeretne átállni egy éjjel-nappal működő, másodpercenként akár 500 tranzakciót lebonyolítani képes rendszerre.

Ezek egyébként nem köztudomású, de publikus információk.

Ez talán a bankszektor felől nézve izgalmas. Kriptós szemmel viszont teljesen átlagos, sőt átlag alatti. Véleményem szerint mire a bankrendszer közel két év múlva átáll erre, addigra már a kriptovaluták penetrációja visszafordíthatatlan lesz, legalábbis azon a piacon, ahol egyáltalán az elektronikus fizetés szóba kerül. Azaz a húszas-harmincas-negyvenes korosztálynál.

Nyilván, ahogy a vonalas telefont is megtalálhatjuk szüleink, nagyszüleink házában, úgy a banki átutalás is velünk lesz még egy ideig. De az, hogy tíz éves késéssel bevezetik ugyanazt, amit a kriptopénzek réges-rég tudnak, mindezt centralizálva és nem anonim módon… az nem lesz elég a túléléshez.

Ezen gondolkodva merült fel bennem, hogy tulajdonképpen van-e bármi, amivel egy bank a piacon fog tudni maradni. Jelenleg majdnem ingyen tudunk korlátlan méretű tranzakciókat indítani a Föld bármely pontjára bármely percben. És ha jó kriptót választottunk, akkor az 5 másodperces átfutás sem zárható ki. A penetráció növekedésével pedig általánossá is fog válni, hiszen technikai akadályai már rég nincsenek.

Tehát az utalások kilőve. Letétben tarthatjuk ugyan náluk a pénzünket, de miért tennénk? Az adóügyi hivatal, a rendőrség, az állam, a hitelintézetek, a bíróságok, és maga az ügyfél bankja is bármikor, kérdezés nélkül rátenyerelhet az elektronikus vagyonra, és zsebre teheti. Ezzel az erővel tarthatnánk a főtéren is, egy táblával, hogy “ingyen pénz”.

Ezzel szemben kriptopénzként rengeteg valutában, rengeteg walletban szétszórva olyan biztonságot, és olyan védettséget érhetünk el, amit egy bank soha nem tudna nyújtani. Mindezt ingyen, bérmentve, akármeddig, és nem utolsó sorban személyazonosító adatok nélkül. Sőt! Ha letétbe helyezzük a kriptónkat, sokkal jobb kamatokat kapunk, mint amilyeneket a bank kínálni tud.

Igen, tény, és való, hogy egy esetleges piaci zuhanás nayon összezsugoríthatja a tőkénket. De erre is számtalan megoldás van már napjainkban. Többek között az USDT. Egy utalásnál pedig nem számít, hogy miben tartottuk arra a rövid időre a pénzünk.

Sajnos a kriptopiac nagy mumusa, az egyik legfőbb ok, amiért nem terjed olyan gyorsan, az a hajmeresztő volatilitása. Amíg ez így marad, addig a kereskedők, spekulánsok imádni fogják, a nagy tömegek pedig a közelébe se mennek.

De minél több lesz a tőke benne, annál stabilabbá is válik majd. Előbb-utóbb ki fogja nőni ezeket a gyermekbetegségeket, és akkor a bankok több évszázados monpóliumának a pénzvilág felett egyszer és mindörökre vége lesz.

Hogy 2019 nyarán hol fog tartani a folyamat, arról csak becsléseink lehetnek. De ha abba belegondolok, hogy másfél éve hányszor lehetett a médiában, vagy akár az utcán, bárhol a kriptókról hallani, és most… Akkor ez egy exponenciális görbe.

spot_img
spot_img
spot_img
spot_img