Az ázsiai LongHash készített tanulmányt arról, hogy mennyi igaz abból az urban legend-ből, miszerint a Bitcoin bányászat elképesztő erőforrásokat pazarol el arra, hogy virtuális érméket termeljen ki.
Az arany teljes piaci kapitalizációja a LongHash adatai alapján 7.8 billió dollár, míg a Bitcoin-é nagyjából 112 milliárd. Arányokat érdemes tehát elsősorban számolni.
Az arany számtalan köztes állomáson keresztül jut el végül az informatikába, az ékszerészekhez, és a befektetőkhöz. Ellenben a Bitcoin OTC megállapodások során, vagy akár a tőzsdéken nagyon gyorsan a “végfelhasználóihoz” jut, ha nevezhetjük így a kritpopénzt használókat. A Bitcoin kitermelése ráadásul sokkal-sokkal egyszerűbb folyamat, és töredék annyi munkaerőt igényel.
A LongHash végülis egy olyan pontot talált, ahol elég jól összehasonlítható a kettő. Ez pedig az energiafelhasználás. Arra jutottak tanulmányuk szerint, hogy az arany kitermelésének és szállításának is a dízel ára teszi ki a legnagyobb költséget, a Bitcoin esetében pedig értelemszerűen az elektromos áram.
Számításaik szerint a világ nyersolaj fogyasztásának 0,27%-a, azaz majdnem egyharmad százaléka csak aranytermelésre megy el. Míg a Bitcoin bányászat a Föld elektromos termelésének csupán 0,07%-át teszi ki napjainkban.
Szigorúan csak az objektív számokat tekintve az arany bányászat éves költsége 87,3 milliárd dollár jelenleg, míg a Bitcoin-é 4,3 milliárd .
Azt azonban mindenképp érdemes hozzáfűzni a tanulmányhoz, hogy egy felezés, egy újabb bullrun, vagy csak a hashrate emelkedése során ez a szerénynek tűnő szám pillanatok alatt elszabadulhat, sőt, várhatólag el is fog szabadulni a jövőben.