Azok a technológiák maradnak életben, amik valós problémákra nyújtanak (egyszerű) megoldást. Vannak megoldásokat kereső problémák, léteznek problémákat kereső megoldások is. Ha az utóbbiak (népes) táborát erősíti egy technológia, akkor annyit ér a megjelenése, mint halottnak a csók.
Vagy ahogy a művelt amerikai mondja: olyan esélyei vannak, mint hógolyónak a pokolban.
Tegnap röppent a hír, miszerint Japán legnagyobb hajózási vállalata, a Nippon Yusen Kaisha saját kriptopénz létrehozását tervezi, méghozzá azzal a céllal, hogy a munkavállalói kifizetéseket, a bérezést egyszerűsítse.
Egy stabilcoinról van szó, ennek megfelelően valamilyen értékre van szükség, mely a kripopénz fedezetetét jelenti, ebben az esetben az USA dollár adja a “hátterét” az új eszköznek. A megvalósítás részletei egyelőre ismeretlenek, elképzelhető, hogy az alkalmazottakon túl potenciális befektetők számára is elérhetővé teszik az új kriptopénzt.
Vissszatérve a beveztőben említett üzletfilozófiai eszmefuttatásra, meg kell vizsgálnunk, hogy van-e valamilyen valós probléma, amit a kriptopénzek technológiája megoldhat. Úgy tűnik ebben az esetben kétségtelen a probléma, a lehetséges megoldás is életképesnek tűnik.
A hajózási, logisztikai cégek alkalmazottai tipikusan számos különböző nemzet fiai és lányai, ennek megfelelően a kapott bért valahogy el kell juttatniuk az otthonmaradt csalához. Méghozza sok különböző fiat pénzről, mint “célvalutáról” van szó, a banki váltások költsége nem elhanyagolható.
A probléma olyannyira valós, hogy már vannak is céleszközök, egyelőre azonban csak fiat alapú megoldásokról van szó, ilyen például a beszédes elnevezésú OceanPay.
A cél tehát egy olyan stabilcoin léterhozása, amit könnyedén válthatnak fiat-ra a Japán óriásvállalat alkalmazottai. Egy szállítmányozási hajón tipikusan 40-60 000 dollárnyi készpénzt tartanak a felmerülő költségekre, a tervek szerint ez a kényelmetlen metódus is kiváltható lesz az új kriptopénz segítségével.