A sokáig, és sokak fejében mind a mai napig a “világ legbiztonságosabb autójaként” élő svéd Volvo is fejest ugrik a blokklánc iparba, legalábbis bizonyos fémek, például a kobalt útját az innovatív technológiával fogják követni. A miértre egyszerű a válasz, ezek a fémek, amik az autógyártáshoz elengedhetetlenek gyakran Afrikából származnak, méghozzá -finoman szólva is- megkérdőjelezhető körülmények között dolgozó munkások, köztük kiskorúak munkája által.
Éppen ezért a minőségbiztosításon túl etikai normáknak is igyekszik megfelelni egy felelős gyártó, úgy tűnik a Volvo célja, hogy ezt elmondhassa magáról. Nem saját projektet indítanak, hanem befektetnek egy kifejezetten “nyomonkövetésre” specializálódott startupba, ez Circulor névre hallgat.
[banner id=”86335″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A bemutatkozó oldaluk tanúsága szerint jóval többről van szó, mint ipari felhasználású fémek követése, úgynevezett “konfliktus ásványok” (conflict minerals) is szerepelnek a fókuszukban, nem nehéz kitalálni: olyan értékekről van szó, amik nem ritkán váltanak ki fegyveres konfliktusokat, tipikusan ilyen az arany, vagy a gyémánt.
[banner id=”33217″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Fontos továbbá a mezőgazdasági javak követése, úgy tűnik itt is a fenntarthatóság, és az etika került középpontba, erdőirtások, környezetszennyezés, egyebek, ezek azok a problémák, amikkel “összefüggésbe” hozhat a rendszer egy-egy szállítmányt, bárhonnan származzék is, bárhova tartson is.
Végül, de nyilván távolról sem utolsó sorban a klímaváltozás, és az általános környezetvédelem is szerepet kap, hiszen az újrahasznosítás, pontosabban az újrahasznosítottság is egy olyan szempont, ami a platform ígéretei szerint ellenőrizhető lesz egy-egy termék esetében. Feltéve persze, hogy felkerül a startup által fejlesztett blokkláncra.
A Volvo befektetéséről a Financial Times (FT) is beszámolt, ebből kiderül, hogy -jelenleg- az akkumulátorokhoz szükséges fémek követéséről van szó, legalábbis erre használja a rendszert a svéd autógyár. “Egyszámjegyű”, millió dolláros befektetésről van szó, az FT is kiemeli az etikai vonatkozásait az autógyártásnak, pontosabban azt, hogy a Volvo ezt helyezte középpontba.
Ugyanis a probléma az, hogy az autógyártók beszállítók összetett, szerteágazó hálózatával dolgoznak együtt, ennek megfelelően az “első szint”, vagyis a közvetlen beszállítók “alatti” szintek már nehezen, vagy egyáltalán nem láthatók, nem átláthatóak a lánc végén álló autógyár számára.
Éppen ezért jelent értéket a blokklánc, hiszen pontos rögzítés esetén megkérdőjelezhetetlen egy adott árucikk eredete.
A korábbi években még perek is születtek, elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaság területén működő bányákban életüket vesztő gyermekek szülei döntöttek úgy, hogy bíróság előtt próbálnak érvényt szerezni igazuknak olyan multinacionális vállalatokkal szemben, mint az Apple, a Dell, vagy éppen a Microsoft. A logika egyszerű: ezek a cégek felvásárlói a súlyos visszaélésekkel, etikai problémák egész sorával terhelt bányák termékeinek.