Most, hogy az emelkedő árfolyamoknak hála újra a figyelem középpontjába kerül a Bitcoin, egyre többen gongatják a vészharangot a bányászat ökológiai lábnyoma kapcsán.
Bill Gates nemrég a New York Times-nak elmondta, hogy saját magát bitcoin szkeptikusnak tartja és aggasztja őt a hálózat energiafogyasztása. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy bitcoin utalás több áramot fogyaszt, mint bármilyen más tranzakciós megoldás a világon. Alex de Vries adatkutató egy régebbi tanulmánya szerint minden bitcoin tranzakció 300 kg szén-dioxid ökológiai lábnyommal jár, miközben ugyanennyivel 750 000-szer lehet lehúzni a VISA kártyát egy vásárlásnál.
Tegnap pedig a Forbes számolt be arról a beszédről, amit Bill Gates tartott Lyonban, a hatodik World Fund Conference keretében. Ebben azt hangsúlyozta, hogy a Bitcoin elterjedése aggasztó, mert további környezeti károkhoz vezet. 2017 óta például tízszeresére emelkedett az energiafogyasztása.
A legtöbb bányász Kínában tartózkodik, ahol az energiafogyasztás túlnyomó része nem megújuló forrásokból származik. A bányászat szempontjából kulcsfontosságú kínai tartományban, Belső-Mongóliában viszont kemény időszak következik: mivel a bányászcégek két év alatt képtelenek voltak csökkenteni energiafogyasztásukat, a tartomány azok bezárásával fenyeget. Az USA-ban a szövetségi kormány még nem, de New York és Washington állam már erőteljesen korlátozta a Bitcoin bányászatot.
A másik oldalról Jack Dorsey, a Twitter és a Square vezérigazgatója szeretné megoldani a problémát: tavaly decemberben létrehozott egy 10 millió dolláros alapot, a Bitcoin Clean Energy Investment Initiative-et. Ebből a finanszírozási lehetőségből zöld megoldásokat kidolgozó kriptopénzes vállalatok részesülhetnének.
