Egyre nagyobb teret kér a pénzügyi piacon a bitcoin és más kriptopénzek, a világ országainak törvényhozói pedig más és más módon reagálnak az új kihívásokra. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár friss elemzése szerint az elmúlt három év alatt majdnem megháromszorozódott azoknak az országoknak a száma, ahol teljes mértékben vagy korlázottan, de betiltották a bitcoint.
Az országok törvénykezését a tanulmány két részre bontotta: vannak azok az országok, ahol törvények szabályozzák a kriptopénzek használatát és vannak, ahol akadályozzák azok elérését. Az utóbbi kategória is két alkategóriára bontható: az abszolút és az implicit tiltásra.
Az abszolút korlátozás alá sorolt államokban gyakorlatilag semmilyen módom sem legális kriptopénzeket használni. Azok a helyek kerültek ide, akik kifejezetten törvénybe foglalták a tiltást.
Az implicit korlátozás alá sorolt országokban a pénzügyi intézetek és vállalatok számára tilos kriptopénzeket használni, de a lakosságra nem vonatkozik tiltó szabályozást.
A tavalyi év végén a világ kilenc országában döntöttek a kriptopénzek abszolút korlátozása, beiltása mellett. Ezek közül a legismertebb Kína, de a listán ott van Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Irak, Nepál, Katar és Omán is.
[banner id=”101223″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Narancssárgával az abszolút korlátozású államok, kékkel az implicit korlátozás alá eső államok.
Ugyanezt a tanulmányt a Kongresszusi Könyvtár 2018-ban is elvégezte. Akkor nyolc országban állapítottak meg abszolút korlátozást és 15-ben implicit korlátozást. A legfrissebb kiadás szerint előbbi kategóriába 9, utóbbiba pedig 42 ország került. Így 2018-ról 2021-re majdnem megtriplázódott a kriptopénzeket tiltó országok száma.
Emelett a tanulmány megjelölte azokat az államokat is, ahol a kriptopénzeket a pénzmosás elleni- és ügyfélazonosítási törvények alá sorolták. Ha ezekből az országokból szeretnénk vásárolni vagy használni egy kriptopénzes szolgáltatást, a folyamat valamelyik pontján mindenképp azonosítani kell magunkat. Ebbe a kategóriába került a nyugati világ nagy része. A KYC és AML szabályok nem jelentik a kriptopénzek használatának korlátozását a lakosság számára, hiszen a váltókra, tőzsdékre és más szolgáltatásokra alkalmazzák őket.
A kutatás szerint 103 országban szabályozzák a kriptopénzeket pénzmosás elleni törvények. 2018-ban ez csak 33 állam volt, így ez a szám is háromszorozódott.
Sárgával: csak adószabályok vonatkoznak kriptopénzekre
Világoskékkel: csak pénzmosás elleni- és ügyfélazonosítási szabályok vannak életben
Zöld: mindkét fenti kategória érvényben van