Az layer 1 egy alaphálózatra, például a Bitcoinra, a BNB Chainre vagy az Ethereumra és az alapjául szolgáló infrastruktúrára utal. Az layer 1 blokkláncok képesek a tranzakciók érvényesítésére és véglegesítésére anélkül, hogy szükség lenne egy másik hálózatra.
Az layer 1 hálózatok skálázhatóságának javítása nehéz feladat a fejlesztők számára, ahogy azt a bitcoin esetében is megtapasztaltuk. Megoldásként a fejlesztők olyan layer 2 protokollokat hoznak létre, amelyek a biztonság és a konszenzus szempontjából a layer 1 hálózatára támaszkodnak. A bitcoin “villámhálózata” a layer 2 protokoll egyik kitűnő példája.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Bevezetés
Az layer 1 és layer 2 olyan kifejezések, amelyek segítenek megérteni a különböző blokkláncok, projektek és fejlesztési eszközök felépítését. Ha kíváncsi voltál valaha a Polygon, az Ethereum vagy a Polkadot és a paraláncok közötti kapcsolatra, a különböző blokklánc rétegek megismerése ebben segíthet.
Mi az a layer 1?
Az layer 1 hálózat egy másik elnevezése az alap blokkláncnak. A BNB Smart Chain (BNB), az Ethereum (ETH), a Bitcoin (BTC) és a Solana mind layer 1 protokollok. Azért nevezzük őket layer 1-nek, mert ezek a fő hálózatok az ökoszisztémájukon belül. A layer 1-el szemben vannak off-chain (láncon kívüli) és egyéb layer 2 megoldások, amelyek a fő láncok tetejére épülnek.
Más szóval, egy protokoll akkor layer 1, ha a tranzakciókat a saját blokkláncán dolgozza fel és véglegesíti. Saját natív tokenjük is van, amelyet a tranzakciós díjak kifizetésére is használnak.
Layer 1 skálázás
Az layer 1 hálózatokkal kapcsolatos gyakori probléma, hogy nem képesek skálázódni. A bitcoin és más nagyobb blokkláncok a megnövekedett kereslet alkalmával szinte küzdenek a tranzakciók feldolgozásával. A bitcoin a proof-of-work (PoW) konszenzusmechanizmust használja, amely igen sok számítási erőforrást igényel.
Bár a PoW biztosítja a decentralizációt és a biztonságot, a PoW hálózatok hajlamosak lelassulni, ha a tranzakciók mennyisége túl nagy. Ez megnöveli a tranzakciók megerősítési idejét és ez által drágábbak lesznek az utalások is, nőni fognak a tranzakciós díjakat.
A blokklánc fejlesztők már évek óta dolgoznak a skálázhatósági megoldásokon, de még mindig sok vita folyik a legjobb alternatívákról, megoldásokról. A layer 1 skálázására használt eddigi leggyakoribb lehetőségek:
- a blokkméret növelése, ami lehetővé teszi, hogy több tranzakciót lehessen feldolgozni egy-egy blokkban,
- az alkalmazott konszenzusmechanizmus megváltoztatása, például a közelgő Ethereum 2.0 frissítése,
- a sharding megvalósítása, az adatbázis felosztásának egy formája.
Az layer 1 fejlesztések megvalósítása jelentős munkákat igényel. Sok esetben nem minden hálózati felhasználó fog egyetérteni a változtatással. Ez a közösség ketté szakadásához vagy akár hard forkhoz is vezethet, ahogyan az a bitcoin és a bitcoin cash esetében is történt 2017-ben.
[banner id=”101229″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Layer 1 vs. layer 2
Ha fejlesztésekről van szó, nem minden esetben oldható meg az layer 1-en. A technológiai korlátok miatt bizonyos változtatásokat nehéz vagy szinte lehetetlen a fő blokklánc hálózaton végrehajtani. Az Ethereum például a Proof of Stake (PoS) rendszerre fejleszt, de ennek a folyamatnak a kidolgozása évekig tartott.
Egyes felhasználási esetek egyszerűen nem működnek a layer 1-el a skálázhatósági problémák miatt. Egy blokklánc játék például nem tudná reálisan használni a bitcoin hálózatát a hosszú tranzakciós idők miatt. A játék azonban ettől még használhatja a layer 1 biztonságát és decentralizáltságát. Ebben az esetben a legjobb megoldás a hálózatra építeni egy layer 2 megoldást.
SegWit
A skálázásra szolgáló layer 1 megoldás egyik példája a Bitcoin SegWit (Segregated Witness). Ez a megoldás megnövelte a bitcoin áteresztőképességét a blokkadatok szervezésének megváltoztatásával (a digitális aláírások már nem részei a tranzakció bemenetének).
A megoldás több helyet szabadított fel a tranzakciók számára blokkonként anélkül, hogy a hálózat biztonságát befolyásolta volna. A SegWit egy visszafelé kompatibilis soft fork segítségével került bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy még azok a bitcoin csomópontok is képesek tranzakciókat feldolgozni, amelyek még nem frissültek a SegWit-re.
Bitcoin Villámhálózat (Lightning Network)
A layer 2 megoldások a layer 1-re épülnek és arra támaszkodnak a tranzakciók véglegesítésében. Ennek egyik ékes példája a Lightning Network. A bitcoin hálózaton órákig is eltarthat a tranzakciók feldolgozása nagyobb forgalom mellett. A Lightning Network lehetővé teszi, hogy bitcoinnal a fő láncon kívül gyorsan fizethessünk. Ebben az esetben a végső egyenleget később küldik vissza a főláncnak. Lényegében rengeteg tranzakcióit egyetlen végső rekordba kötnek, időt és erőforrásokat takarítva meg ezzel.
Mi az a layer 1 sharding?
A sharding egy népszerű réteg 1-es skálázási megoldás, amelyet a tranzakciós átviteli sebesség növelésére használnak. Valójában az adatbázis particionálásának egy formája, amely a blokklánc elosztott főkönyvekre is alkalmazható. A hálózatot és annak csomópontjait különböző shardokra osztják a munkaterhelés elosztása és a tranzakciók sebességének növelése érdekében. Minden shard a teljes hálózat tevékenységének egy részhalmazát kezeli, vagyis saját tranzakciókkal, csomópontokkal és külön blokkokkal rendelkezik.
Megosztás során nincs szükség arra, hogy minden egyes csomópont a teljes blokklánc teljes másolatát fenntartsa. Ehelyett minden csomópont jelentést készít az elvégzett munkáról a fő láncnak, hogy megosszák helyi adataik állapotát, beleértve a címek egyenlegét és más kulcsfontosságú mérőszámokat.
[banner id=”100838″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A következő részben meg fogunk nézni néhány layer 1 példát, hiszen layer 1 és 2 szempontjából nem csak a bitcoinról és az ethereumról van szó. Minden egyes létrehozott blokklánc hálózat más-más megoldásokat kínál a decentralizáció, a biztonság és a skálázhatóság blokklánc-technológiai trilemmájára.
Bitcoin vagy nagyobb altok vásárlásához a Binance szolgáltatásait ajánljuk. A közepes vagy kisebb kapitalizációjú coinok beruházásához az általunk is használt KuCoin felületét próbáld ki. További híreket, kereskedési elemzéseket, tippeket a Discord szerverünkön és a YouTube csatornánkon találtok.
/binance academy/