Az elmúlt néhány évben több alkalommal is felröppent a hír, miszerint egy hagyományos pénzintézet, például egy bank nyit a kriptopénzek felé. Különösen izgalmas hírek ezek, hiszen a kripto és a bankrendszer közötti “szembenállás” a kezdetektől téma, mindig egy kicsit meglepő, egyben örömteli, ha egy nagy múltú, hagyományos bank úgy dönt, ad némi teret a kriptopénzeknek. Nagy kérdés azonban, hogy ezeknek a híreknek mekkora súlya van valójában, éppen ezért utánajártunk a konkrét eseteknek, az összeképet is megpróbáljuk felfesteni!
A témánk apropója, hogy kripto-letétkezelő szolgáltatást fog nyújtani az ígéret szerint a Deutche Bank kriptopénz-letétkezelői szolgáltatás fog nyújtani intézményi befektetők számára. Partnerük a svájci Taurus kripto-cég.
Kizárólag a klasszikus bankokra és egyéb pénzintézetekre fókuszálunk, hiszen az olyan unnovatív szolgáltatóktól, mint például a Revolut szinte elvárható, hogy foglalkozzanak kriptopénzkke. Az a nagy dolog, amikor egy akár évszázados múltra visszatekintő bank dönt úgy, hogy nyit a terület felé, úgyhogy lássuk a listát!
A listán óriási nevek szerepelnek, köztük a Goldman Sachs, a Bank of America, de haladjunk sorban, nézzük meg, hogy a hagyományos pénzintézetek közül ponotsan kik, pontosan milyen kripto-szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleiknek!
Ally Bank
Ezt a bankot 1919 a General Motors alapította, General Motors Acceptance Corp néven, tehát nem egy két hetet nyílt intézményről van szó. Az Ally külön aloldalon foglalkozik a kriptopénzek témájával, jól látszik, nem viccelnek, tényleg komolyan gondolják a “kripto-nyitást”. Olyannyira, hogy még a blokklánc működését is külön bemutatják, a kripto és az infláció kapcsolatával is foglalkoznak, de még az NFT-kről szóló rövid ismeretterjesztő-anyagokat is kínálnak ingyen a látogatóiknak.
De mielőtt azt gondolnánk, hogy az Ally Bank bizonyára csak egy szebb napokat látott kisbank, tudnunk kell, hogy az amerikai bankok listáján a 22. helyet foglalja el, és bár már csak online működnek, kínálnak lakáshiteleket, megtakarítási számlákat, hitelkártyákat is egyebek mellett, a 2022-es adat szerint mintegy 176 milliárd dollárt kezelnek.
Kripto-téren kínálnak indirekt kitettséget, ennek lényege, hogy nem közvetlenül valamilyen kriptopénzből vásárolunk, hanem “csak” a részvényeiből vehetünk a bank segítségével valamelyik nagy, kripto-ipari cégnek. De ezen túl kínálnak még Bitcoin futures és befetetési alap lehetőségeket is, tehát közvetlen, direkt kripto-vásárlásról nincs szó az Ally kínálatában, viszont van több indirekt lehetőségük is az érdeklődők számára.
A következő szereplő egy igazi nagyágyú, az USA egyik legnagyobb bankja, a híres-hírhedt Goldman Sachs.
Amikor elkezdtünk kutatokni a Goldman Sachs oldalain, hamar feltűnt, hogy a kripto-vonatkozású, ismeretterjesztőnek szánt cikkeik 2022 decemberében hirtelen megszakadtak, mintha magára hagyták volna a területet. De persze itt nem álltunk meg, igyekeztünk minél többet megtudni arról, hogy az USA ötödik legnagyobb bankja pontosan hányadán is áll a kriptopénzekkel.
Az biztos, hogy nem kevés pálfordulás volt Jimmie Dimon, a bankvezér kripto-viszonyulásában, sokáig ócsárolta, majd hirtelen nagyon barátságos lett a piaccal, mit-ad-Isten pont akkoriban, amikor elkezdtek kriptopénzekkel is foglalkozni.
Másfél évvel ezelőtt, 2022 áprilisában indultak a “bitcoin-alapú pénzügyi megoldások” a high profile ügyfelek számára, de már egy hónappal korábban, 2022 márciusában indult a kripto-OTC szolgáltatásuk, bitcoin-opciókról van szó.
Azóta a Goldman Sachs némi marketinggel is megoltja a vonatkozó szoláltatásait, idén áprilisban már arról is beszéltek, hogy a bitcoin hozama magasan verte a részvényeket, a Nasdaqot, S&P 500-at és úgy általában mindent, ami él és mozog.
Fontos hozzátennünk, hogy a Goldman Sachs bizony még saját “Digital Assets” vezetővel is rendelkezik, Mathew McDermott egy februári interjúban azt fejtegette, hogy még mindig nagyon korai fázisában járunk a piacnak, de egyértelmű trend, hogy a pénzügyi intezmények digitális eszköz csapatokat építenek fel, a piac fejlődik a maga útján, a hagyományos pénzintézetek közeledése a területhez egyértelmű.
Kiemelte a szabályozás folyamatos megjelenését is, ami jót tesz a piacnak, hiszen további befektetéseket ösztönöz a bizalom. De térjünk rá inkább a konkrétumokra, mivel is foglalkozik pontosan a Goldman Sachs a kripto-ipar kapcsán?
2022 novemberében elindítottak egy Digital Assets Platformot, ez egy privát blokklánc alapú rendszer, ami kripto-megőrzési, kibocsátási és egyéb szolgáltatásokat kínálnak.
Tokenizációs lehetőségről van szó, a Goldman Sachs ügyfelei lehetőséget kapnak arra, hogy blokklánc alapra helyezzék a pénzügyi megoldásaikat, legalábbis azok egy részét. De rébuszok helyett nézzünk inkább egy konkrét példát!
Az Európai Befektetési Bank (EIB) a Goldman Sachs-al, a Santanderrel és másokkal együttműködésben “Project Venus” néven euróban demoninált digitális kötvényt bocsátottak ki a Goldman Sachs rendszerén. Százmillió eurós, két éves futamidejű kötvényről van szó, ez indult le a GS Dapp-on. Érdekességképp érdemes hozzátenni, hogy az EIB az Ethereum-on is elindított egy hasonló digitális kötvényt.
A CNBC-nek adott interjújában a Goldman Sachs digitális eszköz-vezére három fókuszpontot határozott meg a GS viszonyulásában a kripto-iparhoz, ezek a következőek:
- tokenizációs
- ”újrahuzalozása” a pénzpiacoknak
- a meghatározó hatás, amit a digitális pénzek gyakorolnak majd a piacokra
Úgy tűnik tehát, hogy a GS nem viccel, teljes mellszélességgel beleállnak a kripto-iparba, legalábbis a blokklánc technológiába és a tokenizációba midnenképp. De azért itt álljunk meg egy pillanatra, helyezzük kontextusba a GS döntését, miszerint digital asset részleget hoz létre.
Ha önmagában csak annyit hallunk, hogy az USA ötödik bankja “beleáll” a kripto-iparba az tök jól hangzik, hiszen hatalmas előrelépést sejtet, ha “mellénk áll” a Goldman Sachs, akkor határ a csillagos ég.
Persze, de nem árt ha “kizoomolunk” és madártávlatból is ránézünk a GS és a kripto viszonyára. A hírek szerint több tízmillió dollárt teverznek kripto-ipari cégekbe fektetni, sőt, állítólag már most 10-12 cégből álló befektetési portfóliójuk van.
De ha megnézzük, hogy mekkora a GS egésze, mekkora tőke-tömeget kezelnek, akkor már nagyon más a leányzó fekvése. A teljes eszközállományuk 1,44 billió, vagyis 1440 milliárd dollár. A befektetéseik összértéke pedig 117,2 milliárd dollár, hab a tortán a 48 500 alkalmazott, ha érzékelni akarjuk a GS nagyságrendjeit. Azt nem tudjuk, hogy a digitális eszközökkel foglalkozó részlegükön hányan dolgoznak, de ha tippelnünk kéne, maximum 1-2 tucat emberről van szó.
Az viszont egészen biztos, hogy a 1440 milliárd dollár, amit hagyományos eszközökbe tettek az évek során áll szemben pár tízmillióval, ami kripto cégekre szánnak. Persze valahol el kell kezdeni, ez is vitathatatlan, de látnunk kell, hogy egyelőre igencsak szerény a GS közeledése a terület felé, meglátjuk hova juthat el a kapcsolat a következő évek során.
De most a legnagyobb amerikai bankok listáján az ötödik helyezett GS-ről menjünk tovább, a következő hősünk a második legnagyobb szereplő, a már nevében is tekintélyt parancsoló Bank of America.
Az ő esetükben 3744 milliárd dollárnyi tőkéről van szó, ráadásul 77 000 alkalmazottról, egy igazi behemót, aki mellett még a GS is eltörpül. De lássuk, pontosan milyen kapcsolatuk van a kriptopénzekhez!
A Bank of America nem támogatja a közvetlen, direkt kripto-vásárlást az ügyfeleiknek, azonban minden további nélkül utalhatnak egy tőzsdésre a BofA számlájukról, jó példa a gyakran használt eToro, ami szintén kínál kriptopénz-vásárlást.
A BofA kutatással kezdett hozzá a kirptopénzek területéhez, az első anyag a Digitális eszközök bemutatkozása: még csak az első felvonás beszédes címet kapta. Úgy tűnik, a BofA hisz a terület jövőjében, úgy érzik, fontos idejekorán felkészülni a közelgő változásokra.
A jelentés szó szerint úgy fogalmaz, hogy a digitális eszközök kétezer milliárd dolláros piacot jelentenek bő kétszáz millió felhasználóval, megvan bennük a potenciál, hogy “minden ipart” átalakítsanak a hatákonyság növelésével és a tranzakciók hibáinak kiküszöbölésével.
Úgy tűnik tehát, hogy a BofA is komolyan gondolja a kriptopénzek iránti nyitást, de azért ők sem kapkodják el egyelőre, hiszen olyan túlságosan izmos lépéseik ebben az irányban még nekik sincsenek. Direkt, közvetlen kripto-vásárlást a BofA egyáltalán nem kínál – egyelőre -, ahogy mondtam viszont van lehetőség arra, hogy egy kripto-tőzsdére utaljunk kripto-vásárlás céljával a BofA számlánkról. De azért lássuk be, ez annyira nem nagy dolog, ezt elég sok bank elmondhatja magáról.
Ami viszont sokkal izgalmasabb a BofA kapcsán az egy másik tanulmány, ami már a címében is beszédes, 2023 júniusában jelent meg, A tokenizáció átformálhatja az infrastruktúrát illetve a piacokat a következő 5-15 év során. Úgy tűnik, a tokenizáció itt is, ahogy több más bank tervei között előkerül, sőt, az egész anyag “hangvétele” is kifejezetten olyan, mintha egy kripto-párti lelkes újságíró írta volna. A következő fontos megállapításokat teszi:
- A jelen pénzügyi rendszerek cégek által birtokolt, erősen centralizált infrastruktúrára építenek, ezek “széttöredezettek” és közbevetett, harmadik felet igényelnek a működésükhöz. De az elosztott főkönyvi adatbázis – vagyis a blokklánc – illetve a tokenizáció sokat tehet azért, hogy átalakítsa ezeket a régimódi rendszereket.
- A BofA arra számít, hogy a következő 5-15 év során a tokenizáció átformálja a pénzpiacokat, a cégek a hitelkockázat, ellátási láncok optimalizálása, és az adat-transzparencia területein használják, vagy fogják használni.
- Nem kockázatok és kihívások nélküli azonban ez a folyamat, a globális koordináció hiánya lelassíthatja a folyamatot.
Egy szó mint száz, a BofA erősen érdeklődik a terület iránt, nagyon szépeket mond és ír róla, de konkrét lépések és fejlesztések egyelőre csak nyomokban fedezhetőek fel.
Zárásképp a BofA kapcsán még azt is érdemes tudnunk, hogy ez nem csak az USA, a világ egyik legnagyobb bankja is egyben, a JPMorgan Chase után a második a globális listán, 231 milliárd dolláros értékeléssel.
A kripto-szolgáltatásokat nyújtó, legalábbis a kripto-iparhoz legalább kutatások szintjén közeledő bankok listája még hosszú, de itt most csak azokra akartunk fókuszálni, akik a “régi világból jöttek”, legalább 50 éves múltra tekintenek vissza. Ezért itt most nem érintjük a Revolutot, a Wirex-et, a Juno-t és társaikat, hiszen ezektől a “modern” pénzintézetektől elvárhatjuk, hogy már az indulásnál foglalkozzanak kriptopénzekkel, ez az esetek döntő többségében így is van.
Összefoglalva a hagyományos bankok és a kriptopénzek kapcsolatát, a helyzet korántsem egyértelmű. Az biztos, hogy a klasszikus “szembenállás” a két terület között már nem teljesül, nincs szó arról, hogy a bankok fujjolva tekintenének a kriptopénzekre, bár persze ez fordítva még többnyire azért így van.
A lényeg a lényeg, a bankszektor és annak vezető, meghatározó alakjai abszolút tisztában vannak a kriptopénzek jelentőségével, sőt, a GS példája szémen illusztrálja, hogy akár már be is fektetnek vonatkozó cégekbe, persze egyelőre csak módjával, finoman. Ami sokkal jobban foglalkoztatja a bankszektort, az a tokenizáció, a blokklánc-technológiában rejlő lehetőségek. Ugyanis ha bejönnek a jóslatok, és a világ valóban elindul abba az irányba, hogy a pénzvilág egésze, legalábbis jelentős része fokozatosan “átvonul” különböző elosztott főkönyvi adatbázisokra és a a tokenizációt segítő platformokra, akkor abban a bankoknak is részt kell venniük, nem maradhatnak sem ki, sem le.
Szóval hosszú és nagyon nehéz folyamatról van szó, ami ha valóban végbemegy, akkor nem egy, nem két év lesz, hanem ahogy a BafA elemzői is sejtik, 5-15 évre lesz szükség. Ha -és ez egy nagy ha- ez tényleg bekövetkezik, akkor a trendnek még a leges-legelején vagyunk, a klasszikus “24 órás” példával élve, ha ez egy teljes nap, akkor most valamikor éjfél után járunk pár perccel.
De nem köszönhetünk el ettől a témától anélkül, hogy ne beszélnénk az USA, és egyben a világ lenagyobb bankjának, a már említett JPMorgan Chase és a kripto kapcsolatáról. Ebben az esetben ismét tovább mentek egy lépéssel, ugyan a JP-nek nem csupán saját coinja van, ez a JPM Coin, de még saját blokklánc platformmal is előálltak, ez az ONYX, egy multi-bank, “multi-platform” rendszer kifejezetten a nemzetközi tranzakciók, és egyéb, blokklánc-alapú szolgáltatások szolgálatában.
Persze összevetjük a JPMorgan százmilliárd-dolláros értékét és azt az irdatlan tőkemennyiséget, amit kezelnek, akkor ez a projekt sem tűnik különösebben nagynak. De a “valahol el kell kezdeni” mondás itt is érvényes. A bankok és a kripto kapcsolata létezik, izgalmas terület, de egyelőre még nagyon-nagyon szerény, meglátjuk mit hoznak a következő évek.
De ezt a témát még mindig nem tudjuk lezárni, hiszen amikor már épp a végére értünk volna, jött egy újabb hír, miszerint a Citigroup is tokenizációs platformot indít!
Szeptember 18-án közölte a Citigroup, hogy engedélyezett blokklánc alapú határokon átnyúló fizetési, likviditási és automatizált kereskedelm-finanszírozási megoldásokat fog kínálni intézményi ügyfelek számára.
A Citi Treasury and Trade Solutions (TTS) fogja bevezetni az új szolgáltatást, Citi Token Services néven. Az új szolgáltatással “a tokenizált betéteket és az intelligens szerződéseket is integrálni akarják a Citi globális hálózatába” – áll a közleményben.
Úgy tűnik ez a terület pörög, márpedig ha valóban beindul – még akkor is, ha a lehető legkorábbi fáizásban vagyunk a folyamatnak – akkor az a “klasszikus” kriptopénzekre is jó hatással lehet. De ezek egyelőre feltételezések, az viszont biztos, hogy a bankok és a kripto kapcsolata adott, főleg ami a tokenizációt illeti, de nem győzzük hangsúlyozni: mindez még nagyon korai.
Erős lehet az utolsó negyedév
A bitcoin piacán hagyományosan az utolsó negyedév jól szokott sikerülni, egyes elemzők szerint akár 37 000 dollárig is felmehetünk 2023 vége előtt. Mi nem szeretjük az árfolyam-tippeket, az viszont egy érdekes kérdés, hogy vajon valóban mindig combosabb-e a negyedik negyedév, ha igen, akkor vajon miért.
Átlagosan 35%-os növekedésről van szó az év utolsó hónapjaiban, legalábbis az elmúlt kilenc év erről tanúskodik, ebből jön a 37 000 dolláros predikció, hiszen ha ahogy mondani szokták, a történelem ismétli önmagát, akkor erre a szintre kellene eljutnunk.
De ha egy kicsit mélyebbre megyünk, azt látjuk, hogy az október – is – egy erős hónap, kilenc évből hét olyan volt, amely során emelkedett a bitcoin árfolyama, átlagosan húsz százalékkal.
Persze más tényezők is segíthetik a piacot idén, ilyen például a második spot ETF elbírálási határidő, de erről részleteiben majd máskor.
Visszatérve a témánkra, mi magunk is elmélyedtünk a kérdésben, kétségtelen, hogy a mind a mai napigg tartott ATH, vagyis a 65 000 dolláros csúcs is az utolsó negyedévben került beállításra, 2021 novemberében, de -a hipotézisbe illeszkedő módon- már az október is kifejezetten jól sikerült.
Persze ez nem meglepő, hiszen nyilván nem fog egyik napról a másikra tombolni a piac, nyilván az egész 2021-es év jó volt, ennek mélyebb okairól a ciklusokról szóló videóban beszéltünk részletesen.
De menjünk visszább az időben, vajon a korábbi bikapiacok is az év utolsó hónapjaiban érték el csúcsukat? Igen, a 2017-es csúcs is az év végére, ebben az esetben decemberr esett, de itt is teljesült a “modell”, az év utolsó hónapjai kifejezetten jól muzsikáltak.
Ugyanez igaz a 2017-es bikapiacot megelőzőre is, 2013-ban is az utolsó negyedév volt kifejezetten erős. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy most 2023 utolsó negyedévében is új csúcsot fog elérni a bitcoin! Hiszen ehhez van még egy elengedhetetlen kritérium, méghozzá az, hogy bikapiacon legyünk. Itt megint visszautalunk a ciklusokról szóló videónkra, abban megbeszéltük, hogy várhatóan 2024 és 2025 lesznek jó évek legközelebb a piacon.
De ettől függetlenül van realitása, hogy az idei október, november és december is jól sikerüljön. De menjünk egy kicsit tovább, nézzük meg az elmúlt tíz összefoglalóját vizuálisan is.
Ha 2013-tól 2021-ig áttekintjük az egymás mellé rendezett, negyedév szerinti megtérüléseket, akkor jól látszik, hogy az első negyedév kapcsán öt olyan év is volt, amikor eséssel zártunk, a második esetében három, a harmadik esetében négy, a negyedikben szintén három. Tehát a második és a negyedik negyedév teljesít -ilyen szempontból- a legkevésbé rosszul, vagy -szintén szigorúan ezen értelmezés szerint- a legjobban, nézőpont kérdése.
De most nézzük meg azt a hat évet a kilencből, amikor a negyedik negyedév pozitív volt a bitcoin számára, vizsgáljuk meg a pontos hozamokat, hiszen nyilván ennek van a legnagyobb jelentősége. 13-től 21-ig a következő értékeket látjuk:
- 479%
- 81%
- 58%
- 215%
- 168%
- 23%
Ez önmagában még nem beszédes, mellé kell tennünk egy másik negyedévet is legalább, legyen az a harmadik, ugyanabban az összevetésben és felsorolásban:
- 40%
- 80%
- 3%
- 17%
- 25%
A második és az első negyedévekkel összevetve is az látszik, hogy valóban erős az utolsó negyedév általában, feltéve, hogy éppen ténylegesen pozitív a hozam. Fontos figyelembe vennünk a bika és medvepiacok váltakozásait is, a sokat emlegetett ciklikusságot a piacon. Azt is látni kell, hogy az idő előrehaladtával a megtérülések mértéke csökken, a több száz százalékos hozamok, amiket még 2013-ben láthattunk szerényebbekké váltak az idő előrehaladtával.
De más elemzésekből is az látszik, hogy az október-november (az április-május mellett) általában kifejezetten jó, sőt, a legjobbak közé tartozik. Ha átlagértéket nézünk, akkor 2009-től 2021-ig az látszik, hogy a november hónap teljesített a legjobban, itt a legmagasabb az érték, 39,21%-al nyer. De a második helyezett nem az utolsó negyedévben keresendő, ez a már említett április, 36,01%-os értékkel, 26,79%-os, átlagos hozammal viszont ismét egy utolsó negyedéves versenyző, a november jeleskedik.
Ha nem átlagot nézünk, hanem össze adogatjuk az adott hónpok teljesítményét, akkor is az utolsó negyedév vezet, pontosabban annak az egyik hónapja, november, 548%-al. De mindezt a végtelenségig lehetne még boncolgatni, elégedjünk meg annyival, hogy az utolsó negyedév az esetek döntő többségében kifejezetten jó a bitcoin életében.
De vajon milyen okok állnak a háttérben?
Sell in May and go away tartja a régi mondás, vagyis adj el májusban és utazz, vagy csinálj amit akarsz, ez arra utal, hogy jellemzően a május és az október közötti hat hónapban rosszul teljesítenek a részvénypiacok, úgy tűnik, a kripto-iparban is van ennek relevanciája.
Egy gyors történelmi visszatekintésként említést érdekemel, hogy egykor a mezőgazdaság volt a mögöttes ok, a haszonnövény-termesztés “ciklusai”, vagyis szezonalitása határozta meg a részvények szezonalitását fel-lefutásait is, de mára már ennek lényegesen kisebb jelentősége van a tőzsdéken. Azt azonban jól jelzi ez a visszaemlékezés, hogy mindig is volt egy ciklikus, szezonális jelleg, a május-október időszak sokkal álmosabb volt, mint az év többi része.
A modern világban azonban szintén prózai az ok, a pénzpiacokon általában az év vége felé osztanak bónuszokat, április közepén pedig adóbevallás van az USA-ban. Nagyon fontos azonban hozzátenni, hogy bár ez a jellemzője a piacoknak is az “inkább teljesül” kategóriába tartozik, de ennek ellenére predikcióra nem, legalábbis csak erős fenntartásokkal használható.
Igen, az év vége, az utolsó negyedév jellemzően erős, de sosem lehetünk egészen biztosak abban, hogy ez az adott évre is igaz lesz majd. Most, 2023-ban azonban talán a “szokásosnál” is magasabb valószínűséget adhatunk annak, hogy az október-november-december hármasfogat jól fog sikerülni.
Ennek oka az, hogy a felezés 2024 áprilisában, hét hónap múlva esedékes, ez izgalomban tartja a piacot, hiszen jól tudjuk, hogy a ciklus fontos pillanatához érkezünk, 2024 és főleg 2025 várhatóan jó év lesz a kripto-piacon, ennek “előszerel”, hangulat “alapozója” lehet a következő három hónap.
Zárásképp említést érdemel az is, hogy a szeptember általában egy gyengébb hónap, olyannyira, hogy az 1987-es és a 2008-as összeomlás is ebben a hónapban következett be. Azonban a gyenge szeptembert -többnyire- egy szép ralli követi egészen az év végéig.
Van még egy tényező, amit érdemes szem előtt tartani, ez pedig az, hogy 2024-ben az USA-ban választások lesznek, többnyire az is igaz, hogy a választások előtti időszak jót tesz a piacoknak, hiszen a kormányzat jellemzően költekezéssel is próbálja fenntartani, de inkább megteremteni a jó hangulatot, ezzel növelve újraválasztásának esélyét. Márpedig ha több pénz kerül a rendszerbe, az a piacokra, pontosabban az árfolyamokra is jótékony hatást gyakorolhat több áttéten keresztül.
Természetesen mindez nem befektetési tanácsadás, csak akkora összeget kockáztass a kriptopénzek piacán, aminek az elvesztését gond nélkül el tudod viselni!