A kriptovaluták az elmúlt években folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendenek, hiszen a társadalom egyre szélesebb köre vásárol kriptovalutát befektetésként, vagy kereskedik azokkal rendszeresen. Ennek oka, hogy a tradicionális tőzsdei termékekkel szemben sokkal nagyobb volatilitású a kriptopiac, amely kiemelkedő hozamokkal kecsegtet a befektetők számára. Azonban ez a volatilitás sokszor épp ellenkezőleg, nem magas nyereséget, hanem nagymértékű veszteséget okoz a befektetőknek, ami után hónapoknak vagy akár éveknek is el kell telni, hogy ismét elérje a beszálló árszintet az adott kriptovaluta.
A kriptovaluták megjelenését követő időszakban nem voltak megfelelő adózási szabályok kialakítva az így elért nyereség adóztatására, hiszen nem lehetett egyik, már ismert kategóriába sorolni a kriptot. Ahogy sok más országban, már hazánkban is külön adóztatási szabályt alkottak a kriptovalutákból származó jövedelemre. Az Szja tv. kimondja, hogy a magánszemélynek a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteiből származó jövedelme után 15% személyi jövedelemadó fizetendő.
A kriptoügyletekből származó bevételekből levonható kriptoeszköz megszerzésére fordított költségek, tehát a vételár vagy a bányászat során felmerült igazolt költségek.
Jelentős kedvezmény továbbá, hogy amennyiben a kriptoügyleteket veszteségesek voltak, tehát a tárgyévi költségek összege meghaladja a bevételek összegét, a veszteséget figyelembe lehet venni a tárgyévet követő két adóévben adókiegyenlítéskor. Ennek feltétele, hogy a magánszemély a veszteséget az annak keletkezésének évéről szóló adóbevallásban feltüntesse. Azonban ha a magánszemély a kriptoeszköz megszerzését követő harmadik évben értékesíti a befektetését, akkor a bevétele egésze után fizetendő a 15% személyi jövedelemadó.
Első ránézésre ez egy rendkívül kedvező szabálynak tűnhet, azonban ha jobban megvizsgáljuk, számos befektető hosszútávú befektetésként tekint a kriptora, ez a szabály azonban belekényszerítheti a befektetőket az esetleges kedvezőtlenebb áron történő eladásra, hogy adókedvezményeket érjen el.
Milyen megoldás van arra, ha valaki nem kívánja két éven belül eladni a kriptovalutáját?
Amennyiben hosszú távon szeretnénk nagyobb hozamot elérni a befektetésén úgy, hogy kedvező szabályok szerint kelljen a nyeresége után adóznia, érdemes fontolóra venni egy bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötését. Természetesen az ügylet fő célja nem lehet az adóelőny elérés, de szerencsére a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi célokra is kiválóan alkalmas és legális eszköz.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés során a vagyonrendelő átruházza a kívánt vagyonelemek tulajdonjogát a vagyonkezelőre, aki azt a saját nevében, de a kedvezményezettek javára kezel.
Ez alapján látható, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek három szereplője van:
- Vagyonrendelő: a vagyonelemek tulajdonosa, aki a tulajdonjogot ingyenes átruházza a vagyonkezelőre.
- Vagyonkezelő: a vagyonelemek új tulajdonosa, aki a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint köteles kezelni a vagyont.
- Kedvezményezett: a szerződés haszonhúzója, ő részesül a vagyonból.
Mindhárom szereplő lehet természetes vagy jogi személy is, egy személy akár több szerződéses pozíciót is betölthet.
A vagyonrendelő lehet egyben vagyonkezelő és kedvezményezett is, ezzel biztosítva a legnagyobb kontrollt vagyona felett. Fontos azonban, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos (egyedüli) kedvezményezett, azaz nincs arra lehetőség, hogy egy személy egyedül töltse be a három szerepet.
Széles a vagyonkezelésbe adható instrumentumok palettája, hiszen a kezelt vagyon részét képezheti ingatlan, ingóság, üzletrész, vagyoni értékű jogok, követelések, értékpapírok, valamint akár kriptovaluta is.
A vagyonkezelő a vagyonrendelővel megkötött szerződésnek megfelelően kezeli a vagyont, és amennyiben a szerződésben meghatározott feltételek teljesülnek, köteles a kedvezményezettnek azt kiadni.
Fontos, hogy a vagyonrendelő jogai több oldalról is biztosítva van. Védi egyrészről a jogrendszer, másrészről pedig a jól megfogalmazott szerződés. Ennek oka, hogy a vagyonrendelő ingyenesen ruházza át a tulajdonjogot a vagyonkezelőre, de mégsem várható el az, hogy a vagyonrendelő ne szabhassa meg azt, miként rendelkezhet a vagyonkezelő a kezelt vagyonnal. A vagyonrendelő meghatározhatja a szerződésben, hogy milyen alapelvek mentén kell a vagyonkezelőnek eljárnia, mekkora kockázatot vállalhat, illetve az időpontot vagy a feltételeket, amely teljesülése esetén ki kell adnia a vagyont a kedvezményezettnek. Hozzáteszem, még azt is előre rögzítheti, hogy milyen arányban részesüljenek a kedvezményezettek.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés vonzereje – egyéb jogi tényezők mellet- a rendkívül kedvező adózási szabályokban rejlik. Fontos rögzíteni, hogy a kezelt vagyont két részre lehet osztani: induló tőke (azaz a vagyonelemek szerződéses értékeinek összege) és hozam (az ezen összegen felüli eredmény). Ez az elhatárolás a vagyonkiadáskor alkalmazandó adózási szabályok ismertetésekor nyeri el jelentőségét.
Illetékmentes vagyonrendelés
A vagyonrendelés során ingyenesen, ellenérték nélkül szerzi meg a kriptovaluta tulajdonjogát a vagyonkezelő, és e vagyonszerzés után mentesül az illeték megfizetése alól, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy a vagyonkezelő. Az illetékmentességnek három egyszerű feltétele van: a felek a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződést kössenek, a vagyonkezelő jelentse be e minőségét az adóhatóságnak, valamint ellenérték nélkül szerezzen tulajdont.
Vagyonrendeléskor a vagyontárgyat fel lehet értékelni piaci értékre, és ez a felértékelt összeg fogja az induló tőkét képezni. Kriptovalutáknál a felértékelést úgy kell elképzelni, hogy a már említett volatilitás miatt nehéz a szerződésbe a kriptovaluta szerződés megkötésének pillanatában képviselt értékét meghatározni, ezért célszerű általános piaci értéken rögzíteni a kriptovaluta értékét. Célszerű akkor megkötni a szerződést és meghatározni a kriptovaluta piaci értéket fiatban, amikor elég magas a vételára. A bizalmi vagyonkezelő ezen a szerzési értéken fogja nyilvántartásba venni a kriptovalutát.
Adómentes vagyonkezelés
A kezelt vagyon önálló adózónak minősül, saját adószámmal rendelkezik és a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítve tartja nyilván. A kezelt vagyon a társasági adó alanya, függetlenül attól, hogy a vagyonkezelő természetes vagy jogi személy, és az elért nyereség után főszabály szerint 9% társasági adó fizetendő.
Mentesíti a Tao tv. a társasági adó alól a kezelt vagyont, ha azt a vagyonkezelő természetes személy vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kizárólag természetes személy kedvezményezett javára kezeli. További követelmény még, hogy az adott adóévben a kezelt vagyonnak csak befektetett pénzügyi eszközökből, értékpapírokból, pénzeszközökből és követelések átvételéből, hasznosításából és értékesítésből származzon bevétele. A kriptovaluta egyfajta követelésnek minősül, ezért vonatkozik rá a fenti kedvezmény.
Az említett szabály értelmében, ha természetes személy vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kriptovalutát ad át a vagyonkezelőnek, akkor a kriptovaluta megszerzéséből és esetleges értékesítéséből származó bevétel után nem kell társasági adót fizetni, feltéve, hogy a kedvezményezettek magánszemélyek.
Adómentes vagyonkiadás
A vagyonkiadáskor tekintettel kell arra lenni, hogy a kezelt vagyonon belül az induló tőkéből vagy hozamból részesül a kedvezményezett. Az induló tőke az átadott kriptovaluta, illetve annak bizalmi vagyonkezelésben meghatározott értéke. A következőkben pedig a vagyonkezelő adózásánál részletezett szabálynak való megfelelés miatt a természetes személy kedvezményezettre vonatkozó szabályokat mutatom be.
Ha az induló tőkéből (a szerződésben meghatározott érték erejéig) ingyenesen részesül a kedvezményezett, és a vagyonrendeléstől számítva 5 év eltelt, akkor a vagyonelemek szerződéses értékéig a vagyonkiadás a kedvezményezett részére személyi jövedelemadó-mentes. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni a kedvezményezettnek. Az adózási szabályok „áttetszőnek” tekintik a vagyonkezelőt, tehát úgy kell a tranzakcióra tekinteni, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettekre ruházná át a kívánt vagyonelemeket. Ekkor azt kell megvizsgálni, hogy milyen viszony áll fenn a vagyonrendelő és a kedvezményezett között. Gyakorta előfordul, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy a kedvezményezettek a vagyonrendelő gyermekei, testvére vagy házastársa. Ha ez a helyzet, mentesülnek a kedvezményezettek az ajándékozási illeték megfizetése alól.
Összefoglalva megállapítható, hogy ha egy természetes személy ad kriptovalutát bizalmi vagyonkezelésbe, akkor a vagyonrendelési érték erejéig adómentesen kiadható 5 év tartás után az eladáson elért nyereség, amennyiben a kedvezményezett maga a vagyonrendelő vagy a fent említett családtagja.
Hozam kiadása esetén (a szerződésben meghatározott érték felett), történjen az bármikor, a kedvezményezett osztalékként adózik az összeg után.
Összegzésként egy rövid példával szeretném az ismertetett szabályokat bemutatni.
Példámban Aurél (23 éves, sikeres kriptobefektető, a Forbes „30 under 30” rovatának egyik következő jelöltje) 18 éves korától kezdve folyamatosan követi a kriptopiacot, és amikor egy kiemelkedő befektetési lehetőséget lát, nem habozik, és él a lehetőséggel. Az üzleti életének első éveiben úgy tűnt, a kriptopiac emelkedése örök, és elképesztő hozamokat lehet egyes tokenekkel és coinokkal elérni. Aurél azonban a befektetett összegeket nem jelentette be az Szja. bevallásában, mert az első években még nem volt erre lehetőség, amikor pedig utólag bejelenthette volna, megfeledkezett a határidőről.
Így állt elő az a helyzet, hogy mára a kriptovaluta számlája sok számjegyből álló összeget mutat, amelyből néhány éven belül egy gyönyörű, dunai panorámás házat szeretne venni Budán. Utána is jár Aurél, hogy milyen adóterhek megfizetése után tudna „pénzéhez jutni”, és ekkor tudatosult benne, hogy az évek során az a jelentős összeg, amit a kriptovalutákba fektetett, nem számolható el költségként, és ha „fiat”-ra váltja a kriptot, az egész bevétele után kell 15% személyi jövedelemadót fizetnie. Mondanom sem kell, ez kedvét szegte Aurélnak hozamai realizálásától.
Végső elkeseredettségében adótanácsadó ügyvédhez fordult, aki felhívta a figyelmét arra, hogy minden problémára van megoldás. Aurél problémájára pedig kiváló megoldást nyújt a bizalmi vagyonkezelési szerződés. Az ügyvéd elmondta, hogy akár családon belül is megköthetik a szerződést, így nincsen szükség egy ismeretlen bevonására. Rövid tervezés után Aurél ismét felkereste az ügyvédet, hogy szeretne egy bizalmi vagyonkezelési szerződést kötni. A struktúra a következő.
A vagyonrendelő Aurél lesz, aki az összes kriptobefektetését vagyonkezelésbe adja, 1,5 milliárd forint értékben. A vagyonkezelő pedig édesapja egyik cége, amely holding feladatokat lát el. Kedvezményezettként pedig Aurélt jelölték ki, mint a kezelt vagyon egyedüli várományosa. A szerződésben a felek kikötötték, hogy a vagyonkezelőnek a vagyonrendelő előzetes véleményét kell kikérnie, mielőtt a kriptovalutákat fiatra váltja vagy értékesíti.
A vagyonkezelő a szerződés megkötését követő negyedik évben -a vagyonrendelő előzetes véleményének kikérését követően- 1,8 milliárd forint ellenében értékesítette a kriptovalutákat. A vagyonkezelő ebből az összegből 20 millió forintot kiadott a kedvezményezettnek (Aurélnak) még a negyedik évben, mint hozam, amely után Aurélnak 15% személyi jövedelemadót, és 13% szociális hozzájárulási adót (Szocho) kellett fizetni, ez utóbbit felső korláttal. Illetéket pedig nem kellett fizetnie a kedvezményezettnek.
A fennmaradó összeg pedig, amelyet az ötödik évben adott ki a vagyonkezelő Aurélnak, a következőképpen oszlott ketté: 1,5 milliárd forint induló tőke, és 280 millió forint hozam. Az induló tőke után sem személyi jövedelemadót, sem illetéket nem kellett fizetni, valamint Szocho-t sem kell befizetnie. A kiadott hozam után pedig 15% személyi jövedelemadót, és 13% Szocho-t (felső korláttal) kell fizetni.
Összegezve tehát, Aurél jelentős összeget spórolt meg a bizalmi vagyonkezelésnek köszönhetően, amellett, hogy jelentős jogi biztonságot nyújtott vagyonának a konstrukció.