Donald Trump hivatalba lépése óta folyamatos tőkekiáramlás sújtja az amerikai Bitcoin ETF-eket. A hagyományos tőzsdéken elérhető kriptoalapú befektetési termékek 2024 januárjában debütáltak az amerikai piacokon, és az első évük során, idén januárig mintegy 125 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak magukhoz. Januárban azonban egy eladási hullám vette kezdetét és februárban már csak 5 olyan nap volt, amikor több pénz érkezett az ETF-ekbe, mint amennyi távozott tőlük. A helyzet márciusban sem javult, ebben a hónapban eddig mindössze egyetlen napot zártak pluszban és nettó tőkebeáramlással az ETF-ek.
Az ETF-ekbe áramló tőke változása
A januári 109 000 dolláros csúcs óta a bitcoin 23.5%-ot vesztett az értékéből. A visszaeséssel egy időben a hagyományos piacok is a gyengeség jeleit mutatták, így szakértők szerint a korrekció inkább az általános piaci hangulathoz és nem egy kripto specifikus eseményhez és belső tényezőkhöz köthető.
Bonald Trump az elmúlt hetekben többször is arról beszélt, hogy magas vámokat vetne ki például a Mexikóból, Kanadából, Kínából és Európából érkező importtermékekre és további kereskedelmi korlátozásokat is kilátásba helyezett, ami jelentős bizonytalanságot váltott ki a piacokból.
Elemzők szerint Trump vámstratégiája szándékos nyomásgyakorlás lehet az amerikai jegybankra, hogy az csökkentse a kamatlábakat és ezzel könnyítse az amerikai adósság refinanszírozását. Az összefüggés lényege a következő:
Az importvámok megemelése a jelentős kereskedelmi partnerekkel szemben drágábbá teszi az árukat az amerikai fogyasztók és vállalkozások számára. Ez közvetetten növeli az inflációt, mivel a vállalatok a megnövekedett költségeket a fogyasztókra hárítják. Ha az infláció újra gyorsulni kezd, a gazdasági növekedés lassul, amivel a jegybank nehéz döntés elé kerül: fenntartja a magas kamatlábakat, ezzel kockáztatva egy szélesebb gazdasági recessziót, vagy csökkenti azokat, hogy élénkítse a gazdaságot. Ez utóbbi viszont szintén az infláció növekedését idézheti elő.
Az amerikai jegybank az idei évben 8 alkalommal ülésezik és dönt a kamatláb csökkentéséről, növeléséről, vagy szinten tartásáról. Az első, januári találkozón nem változtattak a kamaton és megtartották azt a 4.25 – 4.5%-os régióban, a következő ülésre viszont ezen a héten fog sor kerülni.
Az amerikai jegybank kamatokra vontakozó döntését szerdán, magyari idő szerint 19:00-kor fogják bejelenteni, majd az azt követő, 19:30-as sajtótájékoztatón a szervezet elnöke is részletesebben is kifejti álláspontját és utalást is tehet a jegybank jövőbeli terveire.
A piac szinte biztosra veszi, hogy a Fed a most szerdai ülésén még nem nyúl az alapkamatokhoz – az elemzők 99%-os valószínűséget látnak erre. A májusi kamatcsökkentés esélye azonban már 25%-ra, a júniusié pedig 50% fölé emelkedett, ahogy egyre többen számolnak a monetáris lazítás lehetőségével.
A szerdai jegybanki találkozó emiatt ismét nagyobb piaci mozgások kiváltója lehet. Ha a befektetők úgy vélik, hogy az esemény után is bizonytalan marad a kamatcsökkentés lehetősége, az negatívan hathat az árfolyamokra.
Ha a bitcoin árfolyama tovább csökkenne, egy olyan ársávba térne vissza, ahol 2024-ben fél évet töltött el. Bár ez a 49 000 és 73 700 dollár közötti tartomány meglehetősen széles, az elemzők szerint a 60 000 – 70 000 dolláros szint már vonzó lehet azok számára, akik lemaradtak a Trump megválasztását követő novemberi és decemberi ralliról. 2024. november 5-én, az amerikai választások napján a bitcoin árfolyama 67 860 dolláros árfolyamon kezdte meg a kereskedést,