Az elmúlt években a kripto világ egyik legnagyobb kérdése az volt, mikor olvad össze a mainstream pénzügyi rendszer és a decentralizált digitális eszközök piaca.
A Coin Bureau friss elemzése alapján – mely az altcoin ETF-ek megjelenését és terjedését veszi górcső alá – úgy véli, hogy 2025-ben nemcsak beléptünk ebbe az új korszakba, hanem teljes sebességgel rohanunk benne előre.
Altcoin ETF-ek inváziója: tegnap még abszurd, ma már valóság
Röpke másfél évvel ezelőtt még nevetség tárgya volt az, ha valaki Solana vagy XRP ETF-ekről beszélt.
Mára ez a helyzet olyannyira megfordult, hogy a Bloomberg ETF-elemzői szerint 95% esély van arra, hogy év végéig nemcsak Solana, hanem XRP és Litecoin alapú ETF-ek is zöld utat kapnak az amerikai tőzsdefelügyelettől (SEC).
Az irányváltás oka nem pusztán a piac belső érettségében keresendő, hanem nagyrészt a politikai változásoknak is köszönhető: Donald Trump újraválasztása és Gary Gensler, a korábbi kriptoellenes SEC-elnök távozása után gyakorlatilag megnyíltak a szabályozási kapuk.
A Coin Bureau szerint ez az új szabályozási környezet nemcsak barátságosabb, de jelenleg kifejezetten kaotikus is. Egyre több piaci szereplő próbálja kihasználni ugyanis az új helyzetet:
már az év első felében 31 különböző altcoin ETF-beadvány érkezett, több mint amennyit Bitcoin ETF-ből láttunk az egész előző évtizedben.
Solana ETF: úttörő, de nem kockázatmentes
Az igazi áttörést a Rex Shares Solana staking ETF-je (SSK) hozta el, melyet július 2-án fogadtak el, és július 21-éig 303 millió dollárnyi tőke áramlott belé.
Ez nem csupán a SOL kriptoeszközt kínálja ETF formájában, de staking hozamot is biztosít a befektetőknek – jelenleg évi 7,3%-ot.
A befektetők tehát passzív hozamhoz juthatnak általa anélkül, hogy közvetlenül validátorokat futtatnának vagy technikai részletekkel foglalkoznának.
Ez az innováció ugyanakkor nem a klasszikus jóváhagyási folyamaton keresztül jött létre, hanem egy „regulációs kiskapu”, a 40-es törvény szerinti struktúra révén, amely gyorsabb és kevésbé szigorú, mint a hagyományos, 1933-as törvény alapján történő eljárás.
A Coin Bureau ezt a stratégiát „regulatory arbitrage”-ként jellemzi, vagyis a szabályozásban rejlő különbségek kihasználásaként – ami bár ügyes, felvet bizonyos etikai és biztonsági kérdéseket is.
Az abszurditás csúcsa – a memecoin ETF-ek
A fentieket még felfoghatnánk a kriptopiac éretté válásának, hiszen valódi használattal rendelkező kriptovalutákat értékesítenek szabályozott befektetési eszközökként.
A videó azonban bemutatja a Canary Capital PENGU ETF-jét is, amely nem pusztán a PENGU memecoint, hanem NFT-ket is tartalmazna – konkrétan a Pudgy Penguins kollekciót.
A javasolt konstrukció szerint a portfólió akár 15%-át is pingvines JPEG-ek tennék ki, a fennmaradó rész pedig PENGU tokenekből és némi SOL-bó, és ETH-ből állna.
Az ilyen beadványok a Coin Bureau szerint is inkább „marketingperformanszok”, mint valódi befektetési eszközök.
A benyújtási költség alacsony (körülbelül 100 ezer dollár), a médiafigyelem viszont garantált.
Egy-egy ilyen húzás a márkanév és a termékismertség szempontjából sokkal többet hoz, mint a tényleges ETF-kibocsátás.
Nagy kapitalizációs altcoin ETF-et indítana a Grayscale – ha hagynák
A Grayscale Digital Large Cap ETF esete érdekes példa. Ez lett volna az első olyan amerikai ETF, amely több kriptoeszközt – köztük Bitcoint, Ethereumot, Solanát, XRP-t és Cardanót – tartalmazott volna egy piaci kapitalizáció alapú kosárban.
Bár a SEC elsőre jóváhagyta a konverziót, egy nap múlva visszavonta azt felülvizsgálatra. Ez a hirtelen irányváltás jól tükrözi a szabályozói bizonytalanságot.
A Coin Bureau elemzése szerint miközben a SEC alkalmazottai Gensler távozása után felszabadult lendülettel hagynak jóvá új kriptoalapú termékeket, addig a politikai kinevezettek próbálják visszavenni az irányítást – több-kevesebb sikerrel.
A szabályozás egyszerűsítésén dolgozik a SEC
A Coin Bureau szerint a mostani ETF-hullám mögött nemcsak politikai, hanem technikai változások is állnak. A SEC ugyanis egy új, egyszerűsített listázási rendszeren dolgozik, amelyben az ETF-kibocsátók akár automatikus jóváhagyást is kaphatnak, ha 75 napon belül nincs ellenvetés.
Ez a „jóváhagyás alapértelmezetten” megközelítés gyors és hatékony, de kérdéses, mennyire felel meg a befektetői védelem elveinek. A szabályozás így egyre inkább átcsúszik a passzivitásból fakadó jóváhagyás irányába – és ez hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Staking ETF-ek: jó a befektetőknek, de centralizációs kockázatokat hordoz
A staking ETF-ek terjedése ugyanakkor egy új típusú centralizációs veszélyt is hordoz. Ha ezek a termékek elterjednek, akkor a hálózatok irányítása – például validátorválasztás vagy protokollfrissítések – néhány nagy vagyonkezelő kezébe kerülhet.
Már most is látszik, hogy például a BlackRock dominanciája milyen mély a hagyományos pénzügyi szektorban,
és senki sem szeretné ugyanezt látni a decentralizáció nevében létrejött kriptovilágban.
Szárnyalhat az alt piac, de elveszhet a kripto lényege
A történet végén a Coin Bureau egy jogos, ám ironikus kérdést tesz fel: amikor már a nyugdíjalapok is vehetnek Pudgy Penguin NFT-ket egy ETF-csomagon keresztül, akkor ez még kripto, vagy már csak egy újabb Wall Street-i spekulációs eszköz?
A válasz természetesen nem fekete-fehér. Az altcoin ETF-ek – különösen a staking típusú termékek – valóban segíthetik a kripto adoptációt azáltal, hogy megnyitják az utat az intézményi és technikailag kevésbé jártas befektetők tőkebeáramlásai előtt
Ugyanakkor a szabályozás sebessége, a politikai hátszél, és a rengeteg „poénszintű” beadvány egy olyan jövőt vetít előre, ahol a kriptó talán már nem a decentralizációról, hanem a pénzügyi termékcsomagolás új formáiról szól.
A Coin Bureau összegzése szerint nem kérdés, hogy az altcoin ETF-ek korszaka elindult – a kérdés csak az, mit veszítünk el közben abból, amiért az egész kriptovilág létrejött.