Jelenleg körülbelül 980 000 Bitcoin-cím létezik, amin legalább 1 BTC található. Ezek azonban gyakran nem egyetlen személyhez tartoznak: tőzsdék, intézmények és olyan felhasználók is szerepelnek köztük, akik a vagyonukat biztonsági okokból több tárca között elosztva kezelik. A valóságban tehát azon magánszemélyek száma, akik ténylegesen birtokolnak legalább 1 bitcoint, ennél valamivel alacsonyabb lehet.
A világ mintegy 8 milliárd lakója közül tehát nagyjából 0,01% lehet tagja az “1 BTC klubnak”. Ez nemcsak globális szinten jelent kiváltságot, hanem a kriptovilágon belül is annak számít, ugyanis egy kutatás szerint a kriptobirtokosok közül is csupán 0,18% rendelkezik legalább 1 teljes BTC-vel. Ez 1000 kriptósból kevesebb, mint 2 embert jelent.
Mennyit ér egy Bitcoin?
A Bitcoin árfolyama jelenleg 120 000 dollár közelében mozog, ami napi árfolyamon átszámolva kb. 40,6 millió forintot jelent. Egyetlen teljes bitcoin megvásárlása tehát komoly anyagi elköteleződést igényel. Aki ekkora összeget mert befektetni egy ilyen nagy ingadozásokat mutató eszközbe, az jellemzően vagy magas jövedelemmel rendelkezik, vagy nagyon hisz a Bitcoin jövőjében.
A 100 000 dollár feletti ár már meghaladja azt a szintet, amit az átlagos jövedelmű emberek megengedhetnek maguknak, az “1 BTC” státusz ezért egyre inkább a korai bitcoin befektetők és nagyobb tőkével rendelkezők kiváltsága lesz.
A magas árfolyam miatt a legtöbb ember ma már csak tört bitcoinokat vásárol, például 0.1 vagy 0.001 BTC-t, ami kisebb befektetést igényel.
A bitcoin legkisebb egysége a satoshi, egy satoshi pedig 0.00000001 BTC-t ér.
Egy satoshi a mai árfolyamon kb. 0,4 forintot jelent. Bár technikailag már ilyen kis bitcoin egységet is lehet birtokolni, a legtöbb tőzsde minimum vásárlási értéket ír elő, ami jellemzően 10 dollár körül (kb. 3400 Ft) mozog. Ezért a 10 dollárért most kicsivel több, mint 8000 satoshit lehet kapni.
Tehát aki a lehető legkisebb befektetéssel szeretne legalább egy minimális mennyiségű bitcoinra szert tenni, annak kb. 3400 forinttal (és az erre rakódó esetleges banki költségekkel) kell számolnia, amiért 0.00008000 BTC-t kaphat cserébe.
Drága álom
Több egymástól független felmérés is arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg a világ népességének kb. 6%-a rendelkezik valamilyen kriptoeszközzel, ami nagyjából 500 millió embert jelent. Közülük azonban csak egy töredék az, aki 1 teljes bitcoint birtokol. Az átlagos bitcoin-tulajdonos kevesebb mint 0.01 BTC-vel (kb. 1200 dollárnyi vagy 400 000 forintnyi bitcoinnal) rendelkezik.
Ennek nemcsak pénzügyi, hanem infrastrukturális okai is lehetnek. Több milliárd felnőtt él ma is bankszámla, internet vagy digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül. Sok országban jogi akadályok vagy adózási bizonytalanságok is nehezíthetik a vásárlást.
És még ha a pénz és a technikai háttér adott is, sokakat visszatart a kockázat. 2025 első felében a bitcoin ára 109 000 dollárról 75 000-ig esett, majd visszaemelkedett 120 000-re. Egy ilyen hullámzás hatalmas érzelmi és pszichológiai nyomást jelenthet egy átlagos befektető számára.
Mindemellett pedig a szkepticizmus is jelen van: sokak szemében a Bitcoin továbbra is csak egy spekulációs eszköz. Még akkor is, ha az intézményes érdeklődés folyamatosan nő, különösen 2024 óta, amikor az Egyesült Államokban is elindultak a hagyományos tőzsdén kereskedett Bitcoin ETF-ek. Ezek azóta is rekordokat döntő módon növekednek.
Hogyan lehet belépni a Bitcoin-tulajdonosok körébe?
A legelterjedtebb módszer a költségátlagolás (DCA: dollar cost averaging), ami rendszeres, kisebb, fix összegű vásárlásokat jelent, függetlenül az aktuális árfolyamtól. A kisebb, következetes vásárlások hosszú távon csökkenthetik a nagy áringadozásból fakadó kockázatokat, mert lesz amikor magasabb áron, de olyan is, amikor alacsonyabb szinteken vásárolhatunk. Ez kiegyenlíti az átlagos bekerülési árat, és ezzel csökkenti annak esélyét, hogy egyetlen rossz időzítés miatt sokat vásároljunk és ezzel nagyot bukjunk.
Ez a stratégia különösen hasznos az olyan volatilis eszközök, mint például a bitcoin esetében, ahol az árak rövid távon jelentősen ingadozhatnak, de hosszú távon növekedési potenciált mutathatnak.
Azt viszont általában senki sem szokta ajánlani, hogy minden megtakarításunkat egyetlen eszközre, jelen esetben a bitcoinra tegyük fel. Érdemes többféle befektetési forma között is felosztani a megtakarításainkat, hogy csökkentsük a kockázatot, és ne legyünk kiszolgáltatva egyetlen eszköz árfolyam-ingadozásainak. Ez az úgynevezett diverzifikáció elve, amely szerint a különböző típusú befektetések, például részvények, kötvények, ingatlan vagy akár a kriptoeszközök együttesen stabilabb portfóliót eredményezhetnek, mintha minden tőkénket egyetlen lehetőségre bíznánk.
Na de mi van akkor, ha nincs is pénzünk, vagy hosszú távú befektetési célunk, csak tényleg bármiféle kiadás nélkül szeretnénk kipróbálni, hogy milyen a kripto világában való részvétel?
Partnerünk most olyan lehetőséget kínál, amellyel bárki és bármilyen kiadás nélkül, csupán némi szerencsével kriptopénzt nyerhet, amit aztán ki is utalhat a saját számlájára. Ha szeretnél többet tudni, jelentkezz, vagy olvasd el az ajánlatot: