Donald Trump terve újabb lendületet adhat a kriptoeszközöknek. A volt elnök 2000 dolláros csekket küldene az amerikaiaknak, illetve 50 éves futamidejű jelzáloghiteleket vezetne be a lakhatás megfizethetőségének javítására. A tervet az általa kivetett vámok bevételeiből finanszírozná.
Szakértők szerint ezek a lépések a COVID-időszak pénzosztásaihoz hasonlóan működhetnének, azaz olyan likviditásbővítő hatásuk lehetne, amelyek a kockázatosabb eszközöket, köztük a Bitcoint is támogathatják.
A COVID összeomlást követően a kormányok és jegybankok világszerte példátlan mértékű fiskális és monetáris élénkítést indítottak el. Az Egyesült Államokban ez közvetlen pénzosztást jelentett. Több körben érkeztek az állampolgároknak kiutalt csekkek, amelyek 600 és 1 400 dollár közötti összegeket juttattak a járvánnyal és az ezt követő gazdasági visszaeséssel sújtott lakosságnak.
Ezzel párhuzamosan a jegybank nullára vágta a kamatokat, masszív eszközvásárlási programot indított, és rekordméretű likviditást pumpált a rendszerbe. A kombináció gyors jövedelempótlást, erős fogyasztási ösztönzést és jelentősen bővülő pénzkínálatot eredményezett.
A tőzsdéken tapasztalt reakció gyors és látványos volt. A 2020 márciusi összeomlást követően a stimulus hatására a lakossági befektetők nagy számban jelentek meg a tőzsdéken, és sokan közvetlenül a kapott csekkekből vásároltak részvényeket. A technológiai szektor húzta a felpattanást, és a főbb indexek, köztük az S&P 500 és a Nasdaq történelmi csúcsokra emelkedtek. A gyors növekedés hatására extrém kockázatvállalási hajlandóság alakult ki.
A kriptovalutákra gyakorolt hatás még erőteljesebb volt. A stimulus csekkek egy része a kriptopiacon kötött ki, amit on-chain adatok is alátámasztottak: a nagyobb tőzsdékre a kiutalt támogatások nagyságával megegyező összegekben érkeztek nagy tömegekben friss befizetések. A Bitcoin és más főbb kriptoeszközök 2020 második felétől meredek emelkedésbe kezdtek és új történelmi csúcsokat értek el.
A COVID-pénzosztás tehát kétféle módon hatott: növelte a lakossági vásárlóerőt és kockázatvállalást, miközben a monetáris lazítás nyomán kialakuló környezet is segítette a spekulatív eszközök emelkedését. Ez a kettős hatás együtt magyarázza, hogy a történelem egyik legnagyobb tőzsdei összeomlását miként követhette a leggyorsabb talpraállás a modern gazdaságtörténetben.
Ha tehát valóban sor kerülne a 2000 dolláros tarifaosztalék kifizetésére és az extra hosszú futamidejű jelzálogkonstrukciók bevezetésére, az jelentős mértékben növelhetné a lakossági likviditást és a hitelfelvevők befektetési lehetőségeit. Egy ilyen lépés a COVID-időszak pénzosztásaihoz hasonlóan újabb lendületet adhatna a kockázatos eszközöknek, és könnyen válthatna ki nagyobb elmozulást a részvény- és kriptopiacokon.