Egyes privacy coinok teljesítménye 2025-ben a bitcoinét és az ethereumét is meghaladta. A két legismertebb anonimitást lehetővéte tevő kriptovaluta közül a Monero (XMR) árfolyama az év során több mint 130 százalékkal emelkedett, míg a Zcash (ZEC) több mint 820 százalékos növekedést mutatott. Eközben a Bitcoin és az Ethereum nagyjából 6, illetve 12 százalékos csökkenéssel zárta a 2025-ös évet.
Felül a Zcash (ZEC), alul a Monero(XMR) elmúlt 12 hónapos teljesítménye
Az úgynevezett privacy coinok olyan kriptovaluták, amelyek célja, hogy elrejtsék azokat a tranzakciós adatokat, amelyek a legtöbb nyilvános blokkláncon mindenki számára láthatók.
A Bitcoin (BTC) vagy az Ethereum (ETH) esetében a tárcacímek, az azokon tárolt és küldött összegek visszakövethetők, miközben a privacy coinok kriptográfiai eszközökkel rejtik el, ki küld pénzt, ki kapja meg, és mekkora összegről van szó.
Bár a nagy blokkláncokat gyakran anonimnak nevezik, ezek valójában csak pszeudonim rendszerek.
Noha a felhasználók konkrét személyes adatai nincsenek a bitcoin vagy ethereum számlák mellett feltüntetve, minden ezekkel végzett tranzakció nyilvánosan visszakereshető a blokkláncon. Ma már több elemző cég fókuszál arra, hogy megfigyelje ezeket a tranzakciókat és valós személyekkel kösse össze a tárcák aktivitását .
Mivel a legtöbb kriptós platformon ma már kötelező az ügyfélazonosítás, a kriptopénz egy bizonyos ponton (általában a fiat pénzre történő visszaváltásnál vagy vásárlásnál) már egy konkrét felhasználó kilétéhez köthető.
Ez alapján a korábban pszeudonim módon zajló tranzakciók utólag visszafejthetők, a teljes pénzmozgási előzmény feltérképezhető, és a blokkláncon látható tárcacímek is összekapcsolhatóvá válnak egy valós személlyel, vagy ismerettségi körrel.
A privacy coinok célja éppen ennek a résnek a bezárása, és az adatvédelem protokollszintű alkalmazása, de nem a bűnözők érdekében.
Hogyan működnek a privacy coinok?
A privacy-központú kriptovaluták fejlett kriptográfiai technikákra támaszkodnak a tranzakciók visszakövethetőségének megakadályozására. A leggyakoribb megoldások közé tartoznak:
-
Gyűrűs aláírások (ring signatures): több felhasználó tranzakcióját keverik össze, így elfedve a valódi feladót.
-
Rejtett címek (stealth addresses): egyszer használatos tárcacímeket generálnak, amelyek alapján a kedvezményezett valódi kiléte nem, vagy csak nagyon nehezen azonosítható.
-
Nulla tudású bizonyítások (zero-knowledge proof) alkalmazása: olyan kriptográfiai módszer, amivel valaki bizonyítani tudja, hogy egy állítás igaz, anélkül hogy bármilyen konkrét adatot felfedne.
-
Tranzakciókeverés: több felhasználó utalásait egy közös “poolba” vonják össze, majd az összegeket újra szétosztják az eredeti címzettek között. Ez a köztes keverési folyamat megszakítja a küldő és a fogadó tárcák között közvetlenül megfigyelhető kapcsolatot, így a tranzakciók visszakövetése jelentősen megnehezül.
Egyes anonim kriptopénzeknél a titkosítási funkciók minden utalásnál automatikusan végrehajtásra kerülnek, míg másoknál a felhasználók választhatnak, hogy élnek-e velük.
Miért válhat központi kérdéssé az adatvédelem a kripto jövőjében?
A privacy nemcsak az egyéni felhasználók szempontjából lehet fontos, hanem az intézmények belépésével és a valós eszközök tokenizálásával üzleti tranzakciós adatokat is védhet, ezért stratégiai előnyt is jelenthet az ilyen szabványokat támogató blokkláncok alkalmazása.
Az adatvédelem alapvetően változtatja meg a blokkláncok közötti versenyt is. A nyilvános láncokon a felhasználók könnyen mozoghatnak az ökoszisztémák között, míg a privát blokkláncok esetében erősebb kötődés alakulhat ki.
Ha egy felhasználó belép egy privacy-alapú láncra, kevésbé hajlamos onnan továbblépni, mert az az addig rejtett adatainak felfedésével járna.
Mivel a valós gazdasági felhasználás, például az intézményes tranzakciók egy részénél is fontos szempont lehet az adatvédelem (például hogy ne legyen egy vállalat minden tevékenysége élőben lekövethető a blokkláncon), néhány domináns privacy-lánc akár a kriptoaktivitás meghatározó részét is lefedheti.
A privacy coinok alkalmazása azonban továbbra is megosztó kérdés.
A szabályozó hatóságok és bűnüldöző szervek attól tartanak, hogy a fokozott anonimitás illegális tevékenységeket segíthet, ezért például a legtöbb európai felhasználókat kiszolgáló kriptotőzsdén az elmúlt években már kivezették ezen eszközök többségét, hogy megfeleljenek a szabályozók elvárásainak.
Az adatvédelem hívei ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy maga a technológia nem rossz, hanem semleges, és párhuzamot vonnak a készpénz, a titkosítás vagy a privát üzenetküldő alkalmazások használatával, amelyek szintén visszaélésre adnak lehetőséget, mégis széles körben elfogadott a hétköznapi használatuk.