Kína pénzügyi felügyeleti és iparági szervezetei egységes állásfoglalásban jelentették ki, hogy a valós eszközök tokenizációja (real-world asset, RWA) illegális pénzügyi tevékenységnek minősül. A döntés nemcsak az ezt célzó projektek indítását és elérhetővé tételét tiltja be, hanem azokat a külföldi kezdeményezéseket is, amelyek kínai munkaerőt vagy szolgáltatókat vonnak be.
Egy kalap alatt a kriptóval és a stabilcoinokkal
Az állásfoglalás az RWA-t a kriptovalutákkal, stabilcoinokkal és a kriptobányászattal együtt az illegális virtuális pénzügyi tevékenységek körébe sorolja.
A dokumentum szerint ezek a konstrukciók nem egy új, szabályozásra váró pénzügyi innovációt jelentenek, hanem fiktív eszközöket, és boritékolt üzleti kudarcot jelentő spekulációt. A szabályozók egyértelművé tették, hogy Kínában semmilyen RWA projekt nem kap indulási engedélyt, így egy esetleges folyamatban lévő eljárásra sem hivatkozhatnak az ezzel kísérletező startupok.
A tokenkibocsátás bármilyen formája illegális tőkegyűjtésnek, az engedély nélküli tokenforgalmazás jogosulatlan értékpapír-kibocsátásnak , míg a tőkeáttételes vagy fogadásszerű tokenkereskedés illegális határidős tevékenységnek számít a kínai büntetőjog alapján. A dokumentum szerint a tokenizált struktúrák nem garantálják a mögöttes eszközök jogszerű tulajdonjogát, még akkor sem, ha a projekt technológiai megoldásokra hivatkozva ezt állítja.
Az egyik legszigorúbb elem az úgynevezett “tudta vagy tudnia kellett volna” elv alkalmazása.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a projektgazdák, hanem a technológiai beszállítók, marketingügynökségek, influenszerek, fizetési szolgáltatók és más közreműködők is felelősségre vonhatók, ha RWA projekteket reklámoznak a kínai felhasználók felé.
A szabályozás kifejezetten ellehetetleníti azt a kiskapukra lehetőséget adó modellt, amiben egy projekt offshore cégként működik, miközben a tényleges fejlesztés vagy az üzemeltetés Kínában zajlik. A közlemény szerint akár egyetlen kínai alkalmazott foglalkoztatása is elegendő az eljárások megindításához.
Éles kontraszt a nyugati trenddel
A kínai álláspont látványosan eltér a nyugati gyakorlattól, ahol a legnagyobb pénzintézetek álltak az RWA élére.
A közlemény időzítése valószínűleg részben ezzel áll összefüggésben. A hatóságok célja a Kínából való tőkekiáramlás szoros kontrollja és az állami pénzkibocsátási monopólium védelme. Ennek jegyében igyekeznek mindenkit megakadályozni abban, hogy külső befektetési lehetőségeket kínáljon a kínai befektetőknek.
Másrészt, a kínai jegybank, a People’s Bank of China szintén éppen most, 2026. január 1-jén indította el hivatalosan a digitális jüan szélesebb körű bevezetését célzó programját.
A jegybank szerint a digitális jüan teljes értékű pénzként kezd funkcionálni, elszámolási egységként, értékmegőrzőként, kamatozó és határokon átnyúló fizetési eszközként, miközben a technológiai háttér és a felügyelet végig az állam kezében marad. A modell a 2016-os bevezetését követően, évtizedes tesztelés után válik belföldön és nemzetközi szinten is elérhetővé.