Egy évvel ezelőtt iktatták be hivatalába Donald Trumpot, akinek megválasztása után a kriptopiac optimista várakozásokkal tekintett a következő időszak elé.
Trump a választási kampánya és későbbi megszólalásai során is több ígéretet tett a kriptoszektor számára, többek között a szabályozási környezet lazítását, a digitális eszközökkel szembeni hatósági fellépés mérséklését, egy állami stratégiai bitcointartalék létrehozását, valamint azt, hogy azt Egyesült Államokat a kriptoipar globális központjává teszi.
Ezek a kijelentések sok befektetőben azt a benyomást keltették, hogy a bitcoin új növekedési pályára állhat, és egyfajta digitális arany szerepet kezdhet betölteni a nemzetközi gazdaságban.
A bitcoin, mint digitális arany narratíva évek óta jelen van a kriptovaluta-közösségben. Az érvelés szerint a bitcoin korlátozott kínálata, decentralizált és politikai befolyástól való függetlensége hosszabb távon az aranyhoz hasonló értéktároló szerepet adhatnak neki.
Ennek megfelelően a befektetői várakozások egy része már korábban is arra épült, hogy a bitcoin idővel képes lehet elszívni a tőkét a hagyományos nemesfémpiacról, és hogy ez a folyamat Trump elnökké válásával új lendületet kaphat.
Arany kontra bitcoin: eltérő árfolyampályák
Trump beiktatása óta az arany árfolyama több mint 80 százalékkal emelkedett, és átlépte az unciánkénti 5000 dolláros lélektani határt. A bitcoin viszont gyengén teljesített, és 12 százalékos visszaesést szenvedett el. Jelenlegi árfolyama 88 000 dollár körül alakul.
Ha kizárólag az árfolyammozgásokat hasonlítjuk össze, és feltételezzük, hogy a bitcoin a digitális arannyá válás útján a fizikai arannyal azonos ütemben drágult volna, akkor jelenleg már 180 000 dolláros árfolyam felett kellene járnia. Ez az összevetés azonban nem pontos.
A piaci kapitalizáció szerepe a digitális arany narratívában
A digitális arany narratívának való megfeleléshez nem elegendő az árfolyamok vizsgálata, figyelembe kell venni a két eszköz piaci kapitalizációja közötti különbséget is.
Cikkünk írásakor a bitcoin piaci értéke körülbelül 1800 milliárd dollár, míg az aranyé 34 400 milliárd dollár. Ezek az értékek egy évvel ezelőtt 2000 milliárd dollár, illetve 18 500 milliárd dollár voltak.
Vagyis az arany piaci mérete egy évvel ezelőtt kb. 8,25-szöröse volt a bitcoinnak.
Ha abból indulunk ki, hogy a bitcoin az amerikai kormányzati támogatás hatására hirtelen erőre kap, miközben más események, például a nemzetközi szankciókkal sújtott országok bitcoin felé fordulása is segítik ezt a folyamatot, és a bitcoin a következő 10 évben elkezdi átvenni az arany szerepét, mint értéktárolót, akkor évente ennek a különbségnek is legalább az egytizedét kellene ledolgozni.
A bitcoinnak ebben az esetben nemcsak az arany 2025-ben mutatott 80 százalékos drágulását kellett volna lekövetnie, hanem tizedével kellett volna csökkentenie a hozzá képest fennálló méretbeli lemaradását is.
Egy ilyen, piaci kapitalizációval korrigált számítás alapján a bitcoin árfolyamának az elmúlt egy évben kb. 170 százalékkal kellett volna emelkednie és jelenleg 275 000 dolláros szint környékén kellene mozognia.
A bitcoin aranyhoz való 10 éves felzárkózásának feltételezése természetesen rendkívül optimista forgatókönyvnek számít, ami elsősorban egy kisbefektetők által remélt, rövidebb időtávú várakozást tükröz. A hosszabb, intézményi léptékű átalakulások ugyanakkor jóval több ideig, akár évtizedekig is eltarthatnak.