Az Európai Unió az Oroszországhoz köthető kriptótranzakciókra vonatkozó teljes tilalom bevezetésére készül. A cél azon források útjának elzárása, amelyek az eddigi korlátozások ellenére is lehetővé tették az orosz kereskedelmi hálózatok működését.
A szabályozás megtiltaná a kapcsolat bármely formáját az Oroszországban működő kriptós szolgáltatókkal.
Uniós tisztviselők szerint az általános tiltás hatékonyabb lenne, mint az egyedi szereplők korlátozása, mivel azok új jogi struktúrák alatt rövid időn belül újra megjelenhetnének. A terv célja az újonnan kialakult orosz fizetési hálózatok és a rubelhez kötött stablecoinok működésének megfékezése, amelyek a korábbi fellépések után kezdtek elterjedni.
A csomag teljes körű tilalmat vezetne be az orosz jegybank által fejlesztett digitális rubellel végzett tranzakciókra, és minden más, hasonló jellegű termékre, amelyek a korábbi fellépések után terjedtek el, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek a szankciók megkerülése szempontjából. A javaslat további 20 bankot venne fel az uniós szankciós listára a határokon átnyúló pénzmozgások korlátozása érdekében.
Az EU célja, hogy minden olyan működési lehetőséget megszüntessen, amely lehetővé teszi a kriptóval támogatott kereskedelmet a szankcionált Oroszország számára.
Az EU új intézkedései azon unión kívüli országra is kiterjedhetnének, amelyek szerepet játszanak a devizák és árucikkek Oroszországba irányuló továbbításában. Ennek kapcsán például jelentős növekedést tapasztaltak a tiltott termékek kivitelében az EU-ból Kirgizisztánba, illetve ugyancsak éles emelkedést figyeltek meg a Kirgizisztánból Oroszországba irányuló exportban is, ami a szankciók szervezett megkerülésére utal.
Az új csomag részeként az EU exporttilalmat tervez az EU-ból Kirgizisztánba irányuló, Oroszország számára szankcionált termékekre, illetve a jövőben erősen korlátozni fogja a gépipari eszközökhöz, elektronikai termékekhez és olyan alkatrészekhez való hozzáférést is, amelyek orosz fegyverekben és drónokban is felhasználhatók.
A javaslat a tengeri szállításra vonatkozó korlátozásokat is szigorítaná, és megtiltaná a szolgáltatásnyújtást az orosz olajat szállító hajók számára. Az EU ezzel azokat a szolgáltatási hiányosságokat kívánja felszámolni, amelyek eddig közvetett módon segítették az orosz exportot.
A szankciós csomag elfogadásához az összes EU-tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Az EU eredetileg azt tervezte, hogy az intézkedéseket még február 24., az invázió évfordulója előtt véglegesíti, de három ország további részleteket kért, mielőtt támogatná a javaslatot.
Bár az egyeztetések elhúzódhatnak, a tisztviselők szerint a folyamat lendülete nem tört meg, és hamarosan megegyezés születhet az orosz kriptorendszerekkel való kapcsolatok blokkolásában.
Van-e értelme az európai tiltásnak, ha léteznek privát tárcák?
A tervezett uniós kriptótilalom kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben lehet hatékony egy ilyen intézkedés, ha a kriptoeszközök technikailag privát, önletétkezelő (non-custodial) tárcákba is mozgathatók, amelyek nem kötődnek közvetlenül szabályozott szolgáltatókhoz.
A kriptóökoszisztéma egyik alapvető jellemzője, hogy a felhasználók közvetítők nélkül is képesek értéket továbbítani. Ennek a tiltása technikailag nem lehetséges. Sem egy állam, sem egy szövetség vagy szabályozó hatóság nem tudja megakadályozni, hogy két privát tárca egymással tranzakciót hajtson végre egy nyilvános blokkláncon.
Az uniós megközelítés célja azon csomópontok letiltása, ahol a kriptóeszközök kapcsolatba lépnek a hagyományos gazdasággal, például: kriptotőzsdék, stabilcoinok, fiat-kripto átváltást végző szolgáltatók, fizetési infrastruktúrák, stb.
Ezek nélkül a kriptohasználat lényegesen nehezebbé válik az akár milliárd dolláros nagyságot is elérő, állami szintű kereskedelemben. A szankciók célja ezért nem az, hogy minden egyes tranzakciót megakadályozzanak, hanem hogy jelentősen növeljék ezeket a nehézségeket az érintett szereplők számára.
A privát tárcák továbbra is alkalmasak lehetnek a kisebb összegű egyedi tranzakciókra, de nem helyettesítik hatékonyan a szabályozott pénzügyi infrastruktúrát a nagyobb léptékű kereskedelmi műveleteknél. Emellett a blokkláncok átláthatósága miatt a tranzakciók utólagos elemzése továbbra is lehetőséget fog adni az utalások feltérképezésére, így visszamenőlegesen is felkutathatók és büntethetők lesznek azok, akik megszegik a szankciókat.
Összességében tehát a tiltás nem akadályozza meg teljesen a kriptoeszközök Oroszországba való utalásának lehetőségét, de az uniós jogalkotók megítélése szerint alkalmas lehet arra, hogy érdemben korlátozza az állami vagy ipari szintű szankciókerülést.