Az iráni konflikus hatására az olaj ára meredeken emelkedett, ami egyszerre okozott riadalmat és teremtett lehetőségeket a piacon.
Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus a harmadik hete tart, és folyamatos figyelmet irányít a globális energiaellátás egyik kulcsfontosságú pontjára, a Hormuzi-szorosra. A tengeri útvonalon halad át a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának ötöde, így a most zajló összecsapások azonnal tükröződtek az energiaárak alakulásában.
Az olaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett, amit nagy ingadozások kísértek, mivel a hagyományos tőzsdék zárva tartása idején történő eseményeket sok szereplő csak a másnapi nyitás után tudott lereagálni.
A kereskedők egy része ezért alternatív platformokra költözött.
Ennek az egyik legnagyobb nyertese egy decentralizált határidős kriptotőzsde, a Hyperliquid lett. A platformon a hétvégén már az 500 millió dollárt is meghaladta az olajhoz kötött piac 24 órás kereskedési volumene, miközben a befektetők a friss hírek hatására próbáltak pozíciókat nyitni vagy a már meglévőket fedezni.
A Hyperliquid egyik előnye, hogy a blokkláncon működő platform a nap 24 órájában, a hét minden napján nyitva tart, így a hagyományos piacok zárvatartása idején is lehet rajta kereskedni.
A fokozódó aktivitás és a növekvő bevételek platform saját tokenjének árfolyamában tükröződtek: a HYPE ára egy hét alatt 30 százalékkal emelkedett.
A Hyperliquid ökoszisztémájában tavaly ősszel vezették be a HIP-3 nevű keretrendszert, ami lehetővé teszi a valós eszközök (RWA: Real World Assets), például az árupiaci termékek tokenizált kereskedését. A rendszer mára a tőzsde napi forgalmának akár 30 százalékát is adja, ami jól mutatja, hogy a decentralizált pénzügyek egyre inkább összefonódnak a hagyományos kereskedés világával.
A Hyperliquid pedig nem csak az RWA szektorban jeleskedik, bitcoin piacának forgalma és likviditása az elmúlt hónapokban már a legnagyobb centralizált kripto tőzsdének számító Binance-ét is szorongatta. A mostani háborús helyzet pedig szintén kedvez annak a narratívának, hogy a decentralizált pénzügyi megoldások alternatívát jelenthetnek a hagyományos, centralizált pénzügyi piacokkal szemben.
A háború másik oldala: az olaj drágulása árthat a bitcoinnak
Miközben a HL profitál a geopolitikai feszültségből, a makrogazdasági hatások már kevésbé kedvezőek a piac egésze számára.
Elemzők szerint a magas olajár egy inflációs láncreakciót indíthat el a gazdaságban. Ha az energia drágul, az növeli az inflációt, ami késleltetheti a kamatcsökkentéseket, ez pedig közvetlenül befolyásolja a kockázatos eszközök, köztük a kriptovaluták likviditását.
Egyes szakértők szerint az olaj ára akár 120 dollárig is emelkedhet hordónként, ha az iráni konfliktus még sokáig elhúzódik. A JPMorgan elemzői úgy vélik, hogy tartósan 90 dollár feletti olajár akár 10–15 százalékos korrekciót is kiválthat az amerikai részvénypiacon, amelynek hatása a kriptopiacokra is átterjedhet.
A piaci félelmeket erősíti, hogy az Egyesült Államok gazdasági adatai is vegyes képet mutatnak. A foglalkoztatottság gyengülése és a növekvő energiaárak együtt akár stagflációs környezethez vezethetnek, vagyis olyan időszakhoz, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció magas marad.
Az ilyen környezet hagyományosan nem kedvez a Bitcoin árfolyamának. Bár a kriptovaluta helyzete kedvező képet mutat, a makrogazdasági tényezők komoly ellenszelet jelenthetnek.