A kriptovilágban sosincs hiány a furcsa ötletekből, de most úgy tűnik, hogy az egyik tényleg betalált. A fizikai Pokémon-, One Piece- és sportkártyák blokkláncra vitele és NFT-vé alakítása stabil közönséget vonzott maga köré.
A modell egyszerű. A felhasználók beküldik a valódi kártyákat vagy bontatlan csomagokat egy erre specializálódott a szolgáltatóknak, ami ellenőrzi azok eredetiségét, majd elraktározza őket és digitális változatot bocsát ki belőlük. Az így létrejövő az NFT-kkel aztán ugyanúgy lehet kereskedni, mint bármely más tokenizált eszközzel.
A DefiLlama adatai szerint az ilyen piacterek áprilisban összesen 11 millió dollár bevételt termeltek. Ez komoly összeg ahhoz képest, hogy alig több mint egy éve még nem volt világos, lesz-e valódi kereslet ezekre a termékekre.
Revenue on DeFi TCG marketplaces is up more than 9X year-over-year, with top marketplaces generating over $11M in April.
Chart created with DefiLlama Pro pic.twitter.com/3pUpFnQMhM
— DefiLlama.com (@DefiLlama) May 4, 2026
A háttérben a gyűjtőkártyák újabb aranykora áll. A Pokémon-kártyák iránti keresletet egyszerre hajtja a nosztalgia, a befektetői spekuláció és a gyűjtői boom. A Card Ladder Index alapján a Pokémon-kártyák értéke 2004 óta nagyjából 4000 százalékos kumulált hozamot produkált, miközben az S&P 500 ugyanebben az időszakban 513 százalékot emelkedett.
A kereslet akkora, hogy a Pokémon-kártyagyárak maximális kapacitáson működnek és évente több mint 10 milliárd kártyát gyártanak, de még ez sem elég.
A népszerű sorozatok csomagjait gyakran már a bolti megjelenés pillanatában, raklapokkal együtt vásárolják fel a nepperek, hogy jóval az eredeti ár felett adják tovább őket másodpiacon. Nem ritka, hogy hétköznapi befektetők is több tíz vagy száz bontatlan darabot halmoznak fel ugyanabból a kártyából, abban a reményben, hogy később talán majd többet fognak érni.
A közösségi oldalakon számos felvétel is található, amelyeken az emberek összeverekednek a boltokba érkező készleteken.
Scalpers dont play about their pokemon cards pic.twitter.com/84EsMRscZW
— CRAZY FIGHTS 🔞 (@FightFiles_) April 29, 2026
A fizikai kártyákkal viszont sok a macera. Aki nagyobb tételben akar vásárolni vagy eladni, annak számolnia kell a szállítással, tárolással, a hamisítási kockázattal és azzal, hogy nagyobb tételben csak lasabban tudja őket értékesíteni.
Erre kínálnak megoldást a DeFi-platformok. A felhasználó úgy kaphat folyamatos 24/7 kitettséget a kártyapiacra, hogy nem kell őket otthon tárolnia. A konstrukció valamennyire emlékeztet az arany ETF-ekre: a befektető nem feltétlenül akar fizikai aranyat tartani, csak kereskedni akar és spekulálni az ármozgásra. Itt ugyanez történik, csak Pokémon-kártyákkal és NFT-kkel.
A nagy kérdés persze az, meddig tart ez a lendület. A Pokémon-kártyák ára már így is óriásit emelkedett. Az első, 1999-es Pokémon-sorozatból származó, tökéletes állapotú Charizard-kártyák akár több százezer dollárért is elkelhetnek, miközben tíz éve még 1500-2000 dollár körül is meg lehetett őket vásárolni. Egyelőre azonban a gyűjtőkártya-láz nem nagyon lassul, és amíg a Pokémon-kártyák iránt ekkora a kereslet, addig a kriptós piacterek is megtalálhatják a maguk helyét ebben a furcsa, de jövedelmező piaci résben.