Az amerikai szenátus elé került a CLARITY Act frissített tervezete, ami megtiltaná az elnöknek és több más szövetségi tisztségviselőnek, hogy hivatali ideje alatt pénzért cserébe támogasson vagy bocsásson ki digitális eszközt. A Fehér Ház által támogatott etikai keret ugyanakkor nem tiltja a kriptobefektetéseket, kivételt biztosít a korábban létrehozott projekteknek, és 2029 januárjában automatikusan hatályát is vesztené, ami után nem lehetne eljárást indítani a szabályokat korábban megszegők ellen.
Cynthia Lummis republikánus szenátor július 22-én tette közzé a Digital Asset Market Clarity Act 616 oldalas, frissített tervezetét. A dokumentum a szenátus bizottságaiban kidolgozott szabályokat egyesíti, és egy külön fejezetet szentel a politikusok kriptós összeférhetetlenségének. Lummis szerint az etikai rendelkezésekről és több más kérdésről tovább folytatódnak az egyeztetések, ezért a most nyilvánosságra hozott változat még módosulhat.
Pénzért nem indíthatnának vagy támogathatnának tokent
Az etikai szabály az elnök mellett az alelnökre, a kongresszus tagjaira, a szövetségi bírákra, más érintett szövetségi alkalmazottakra és a házastársaikra is kiterjedne.
A tilalom alapján ezek a személyek a hivatali idejük alatt ellenszolgáltatás fejében nem bocsáthatnának ki és nem támogathatnának digitális eszközt. Kibocsátásnak számítana egy token létrehozása, elindítása vagy kezdeti értékesítésének irányítása.
A támogatás fogalma ennél szélesebb. Ide tartozna egy konkrét digitális eszköz finanszírozása, megszervezése vagy kifejezett népszerűsítése, valamint az is, ha a tisztségviselő engedélyezi nevének, képmásának, hivatalának vagy politikai pozíciójának használatát a projektben.
A korlátozás csak az ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenységekre vonatkozna. Egy kriptós rendezvényen való megjelenés vagy a digitális eszközök általános támogatása önmagában nem minősülne tiltott szponzorációnak. A szabályt megsértve kibocsátott vagy támogatott eszközöket az amerikai kriptotőzsdék és más digitáliseszköz-közvetítők sem listázhatnák.
Trump meglévő kriptós üzletei kivételt kapnának
Az etikai fejezet egyik legvitatottabb pontja a már létező kriptós érdekeltségek kezelése. Az érintett tisztségviselők megfelelhetnének a szabályoknak, ha a hivatalba lépésük előtt megszerzett közvetlen érdekeltségeiket eladnák, minősített vakvagyon-kezelésbe helyeznék, vagy a két megoldást együtt alkalmaznák.
A vakvagyon-kezelés (blind trust) olyan megoldás, amelyben egy politikus vagy más tisztségviselő a vagyonának kezelését egy független vagyonkezelőre bízza. A tulajdonos ilyenkor továbbra is a vagyon kedvezményezettje marad, de nem adhat utasítást az egyes befektetésekről, nem vehet részt a vételi és eladási döntésekben és nem kap részletes tájékoztatást arról, hogy éppen milyen eszközöket tartanak a nevében. A cél az összeférhetetlenség csökkentése, így egy elnök például elvileg nem tudhatja, hogy egy döntésével pontosan melyik saját befektetésének kedvez.
A tervezet további kivételt biztosítana azoknak a projekteknek, amelyek már a tisztségviselő hivatalba lépése előtt használták a nevét vagy képmását. Ezek a projektek a későbbiekben is folytathatnák a név használatát, illetve további tokeneket bocsáthatnának ki, amennyiben az érintett a közvetlen érdekeltségét eladta vagy vakvagyon-kezelésbe helyezte.
Ez a rendelkezés közvetlenül érintheti Donald Trump kriptós üzleteit. Az amerikai elnök nevéhez kapcsolódik többek között a TRUMP mémcoin és a World Liberty Financial nevű kriptós szolgáltatás is. Elizabeth Warren demokrata szenátor stábjának elemzése szerint a mostani szöveg lehetővé tenné, hogy Trump továbbra is bevételhez jusson a korábban létrehozott projektekből, licencmegállapodásokból és közvetítő vállalkozásokból.
Trump 2025-ben milliárd dolláros nagyságrendű bevételt szerzett kriptós érdekeltségeiből, vagyis a már működő projektekre vonatkozó kivételek pénzügyi jelentősége korántsem elhanyagolható.
A politikusok továbbra is vásárolhatnának kriptót
A rendelkezés nem vezetne be általános kriptobirtoklási tilalmat. A politikusok és más érintett tisztségviselők továbbra is tarthatnának, vásárolhatnának és értékesíthetnének bitcoint, ethert vagy más digitális eszközt.
A tervezet szövege kifejezetten kimondja, hogy az etikai szabály nem korlátozza a digitális eszközök befektetési célú birtoklását. Az ilyen befektetésekre a már létező vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi előírások vonatkoznának.
A szabály azt sem akadályozná meg, hogy a tisztségviselők hivatalos döntéseket hozzanak a kriptopiac szabályozásáról. Nyilatkozhatnának digitális eszközökről, részt vehetnének a jogalkotásban, és kormányzati intézkedéseket is hozhatnának, amennyiben ezekért nem kapnak külön ellenszolgáltatást.
Az ezer dollárnál nagyobb értékű, pénzért értékesített digitális eszközöket ugyanakkor fel kellene tüntetniük a szövetségi vagyonnyilatkozatokban.
Csak az igazságügyi minisztérium indíthatna eljárást
A jogsértések miatt kizárólag az Egyesült Államok igazságügyi minisztere indíthatna polgári pert. Az állami főügyészek és magánszemélyek nem kezdeményezhetnének eljárást az etikai fejezet alapján.
A tudatosan elkövetett jogsértésből származó teljes nyereséget vissza kellene fizetni az amerikai államnak. Ezen felül az érintettnek a kapott ellenérték 10 százalékát vagy 500 000 dollárt kellene megfizetnie, a két összeg közül az alacsonyabbat.
Az a kriptotőzsde vagy más közvetítő, amely tudatosan listáz egy tiltott módon kibocsátott eszközt, jogsértésenként és naponta legfeljebb 250 000 dolláros bírságot kaphatna.
A tilalom 2029 januárjában megszűnne
Az etikai rendelkezések legkésőbb a CLARITY Act elfogadása után 360 nappal lépnének hatályba, de a szabályozói munka gyorsabb lezárása esetén ennél korábban is alkalmazhatóvá válhatnának.
A kibocsátási és támogatási tilalom 2029. január 20-án, délben automatikusan hatályát vesztené. Ez egybeesik a jelenlegi amerikai elnöki ciklus végével.
A szöveg szerint a hatályvesztés után a korábban elkövetett jogsértések miatt sem lehetne büntetést, vagyonelkobzást vagy más felelősséget megállapítani az etikai fejezet alapján. Ez megakadályozná, hogy egy következő kormány igazságügyi minisztériuma utólag indítson eljárást.
Az etikai vita az egész kriptotörvényt feltarthatja
A CLARITY Act alapvetően nem a politikusokra vonatkozó etikai szabályokról szól, hanem ez határozná meg az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC, valamint a határidős piacokat ellenőrző CFTC kriptopiaci hatásköreit. Szabályozná a digitáliseszköz-tőzsdék működését, az ügyfélvagyon védelmét, a tokenkibocsátásokat és a decentralizált pénzügyi szolgáltatások egy részét is.
A törvény összeségében véget vethetne annak az időszaknak, amiben a hatóságok mindig utólagos perekkel próbálják kijelölni az ágazat működésének határait.
A 100 fős szenátusban legalább 60 szavazat szükséges a törvény elfogadásához, ezért az 53 republikánus tagnak legalább 7 demokrata támogatásra is szükségük van. A demokraták már korábban jelezték, hogy csak módosításokkal, köztük az elnök kriptós érdekeltségeit korlátozó etikai szabályokkal együtt hajlandók támogatni a javaslatot.
Hét demokrata szenátor a frissített szöveg megjelenése után közös nyilatkozatban jelezte, hogy a tervezet a jelenlegi formájában nem elég erős. Az etikai szabályok mellett a fogyasztóvédelem, az illegális pénzmozgások kezelése, a piaci integritás és az összeférhetetlenség területén is további változtatásokat kértek.
A két párt közötti vita tehát egyelőre nem zárult le. A CLARITY Act ügyében az augusztus 7-én kezdődő nyári szünet előtt kellene megállapodásra jutni, mivel a visszatérő szenátorokat ezután már az őszi félidős választási kampány kötheti le. Ha addig nem sikerül kompromisszumot találni, a törvényjavaslat szenátusi elfogadása 2027-re csúszhat. Az amerikai piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Coinbase már jelezte, hogy ha nem születik döntés az ügyben, a vállalat megfontolja, hogy offshore, vagyis egy szabályozási szempontból kiszámíthatóbb országban folytassa tovább a működésüket.