Eladás nélkül is adófizetési kötelezettség merülhetne fel azoknál a jelentős kriptovagyonnal rendelkező francia adózóknál, akik az adóilletőségüket külföldre helyezik át. A francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának 2027-es költségvetéshez benyújtott módosítója a kiköltözéskor fennálló, még nem realizált kriptonyereséget vonná be az exit tax rendszerbe.
A pénzügyi bizottság egy másik indítványt is elfogadott, ami a stabilcoinokra történő váltást is adóköteles ügyletté tenné. Mind a két tervezet 2027. január 1-én léphet életbe, ha átjut a holnap kezdődő jogalkotási eljáráson.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
Megadóztatnák a kilépéskor meglévő nem realizált nyereséget
Az október 8-án bizottsági támogatást kapott módosító azokat érintené, akik a megelőző tíz évből legalább hat évben francia adóilletőségűek voltak, de máshová helyeznék át a jogi státuszukat, és háztartásuk kriptoeszközeinek összértéke meghaladja a 800 000 eurót.
A rendelkezés a saját tárcában, külföldön vagy szolgáltatón keresztül tartott eszközökre is kiterjedne. Az adó kifejezetten az adóilletőség megváltozásához kapcsolódna, vagyis egy hosszabb külföldi tartózkodás, vagy kiköltözés miatt még nem kellene megfizetni.
A módosító a hagyományos értékpapíroknál alkalmazott adózási rendelkezéseket ültetné át a kriptopiacra.
A stabilcoinra váltás adóztatása számunkra is érdekes lehet
Egy másik, október 7-én elfogadott módosító a kripto-kripto cserék adóztatási kedvezményeiből venné ki azokat az átváltásokat, amelyek során az adózó a MiCA uniós rendelet szerint szabályozott elektronikuspénz-tokent kap.
Ha valaki egy árfolyam-emelkedés után kriptóját ilyen tokenre váltaná, a nyereség adóztathatóvá válhatna, akkor is, ha az összeget később ismét kriptovásárlásra használják fel, vagyis a pénznek ehhez nem kellene bankszámlára kerülnie.
A francia javaslat magyar szempontból is érdekes, mert jelenleg Magyarországon sem kell személyi jövedelemadót fizetni akkor, ha valaki kriptót másik kriptóra, például stabilcoinra vált. Adóköteles ügylet akkor keletkezik, ha a kriptót hagyományos pénzre, termékre vagy szolgáltatást váltják.
A francia szabályozás tehát jelenleg hasonló a miénkhez, de a javaslat elfogadásával 2027 januárjától a szabályozott stabilcoinokra váltás adókötelessé válhat. Magyar olvasóként ezért lehet érdekes követni a változást, mert egy Magyarországon is alkalmazott kedvező adózási megközelítés szigorúbb európai alternatíváját mutathatja meg.
A szigorítások mellett a bizottság egy adózási könnyítést is támogatott, ami lehetővé tenné, hogy a fel nem használt, realizált kriptoveszteségeket a következő tíz év azonos jellegű nyereségével szemben számolják el, ezáltal csökkentve az adóalapot. A rendelkezés tehát nem közvetlen pénzvisszatérítést ígér, hanem hosszabb időt biztosítana a veszteségek leírására. A három intézkedés külön-külön módosítóban szerepel, így további sorsuk eltérhet egymástól. Jövőjükről a parlament október 13-án kezdődő tárgyalássorozatán születhet végső döntés.