A JPMorgan Asset Management október 7-i adatokra támaszkodó elemzése szerint 2024 januárja óta 42 AI-hoz kötődő részvény termelte meg az S&P 500 árfolyamnyereségének kétharmadát. Az összesítés szerint az index vizsgált időszakban elért, mintegy 33 százalékos emelkedéséből 22 százalékpont származott az AI-csoporttól, a többi 458 vállalat együttes hozzájárulása pedig csak 11 százalékpont volt.
Ugyanez a csoport adta a profitnövekedés több mint felét, valamint a beruházási és kutatás-fejlesztési kiadások bővülésének 81 százalékát. Az amerikai részvénypiac vezető indexének teljesítménye így szorosan összekapcsolódott az AI körüli üzleti várakozásokkal.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
Mit mutat a piaci szélesség?
A koncentráció megértéséhez az index súlyozása is hozzátartozik. Az S&P 500-ban a vállalatok súlyát a közkézhányaddal korrigált piaci értékük határozza meg, vagyis egy nagyvállalat emelkedése több kisebb társaság gyengébb teljesítményét is ellensúlyozhatja.
Ha tehát valaki csak az S&P 500 emelkedését figyeli, abból önmagában nem derül ki, hány vállalat részvénye drágul. Előfordulhat, hogy az indexet néhány nagy súlyú társaság húzza felfelé, miközben a többi részvény többsége stagnál vagy esik. Ezt a különbséget segít megérteni a piaci szélesség, angolul market breadth, ami azt mutatja meg, mennyire kiterjedt egy árfolyammozgás a piacon.
A szélességet többféleképpen mérhetik. Vizsgálhatják az emelkedő és az eső részvények számát, az új csúcsot vagy mélypontot elérő papírok arányát, vagy azt, hogy hány részvény mozog az 50 vagy a 200 napos mozgóátlaga felett.
Szintén használható összehasonlítás az S&P 500 hagyományos és egyenlő súlyozású változatának teljesítménye. Az előbbiben a nagyobb piaci értékű cégek nagyobb súlyt kapnak, az utóbbiban minden vállalat azonos súllyal szerepel. Ha a hagyományos index tartósan jobban teljesít, az arra utalhat, hogy a nagyvállalatok erősebbek a kisebb indextagoknál.
Miért jelenthet kockázatot a koncentráció?
Ha az emelkedést sok vállalat és több ágazat támogatja, egyetlen cég gyengébb eredményét könnyebben ellensúlyozhatja a többi szereplő teljesítménye. Koncentrált piacon viszont néhány vállalat üzleti kilátásainak romlása az egész indexre nagyobb hatást gyakorolhat.
Ennek egyik oka egyszerűen a súlyozás. Ha egy részvény súlya például 7 százalék egy indexben, és az árfolyama 10 százalékot esik, az önmagában is 0,7 százalékponttal csökkentheti az index értékét.
Az S&P 500 index 10 legnagyobb tagjának piaci értéke és súlyozása
A másik kockázat a vállalatok közös gazdasági kitettsége. Egy chipgyártó, egy adatközponti beszállító és egy felhőszolgáltató alapvetően különböző üzletet működtet, de teljesítményük mégis szorosan összefügg az AI-infrastruktúrára fordított kiadásokkal. Ha ezek növekedése lassul, mindegyik társaság kilátásai egyszerre romolhatnak.
Az ötszáz vállalatot tartalmazó index tehát nem feltétlen jelent ötszáz, egymástól független üzleti történetet. A cégek száma mellett az is számít, mekkora súlyt képviselnek az egyes ágazatok és, és hogy azoknak mennyire hasonló tényezőktől függ a bevételük.
A koncentrációból még nem következik szükségszerűen egy esés, mert a piac vezető vállalatai hosszabb ideig is fenntarthatják erős teljesítményüket, az index ugyanakkor érzékenyebbé is válhat e társaságok eredményeire és a hozzájuk kapcsolódó várakozásokra.
Miért kell az AI-cégeket külön is vizsgálni?
A teljes index elemzését ilyen helyzetben érdemes lehet a felülteljesítő, jelen esetben az AI-hoz kötődő vállalatok külön vizsgálatával kiegészíteni, mert az összesített mutató elfedheti, ha egy emelkedés valós motorjai már gyengülnek.
Figyelmeztető jel lehetne például, ha az Nvidia árfolyam grafikonján egy csökkenő trend kezdene kirajzolódni, miközben az S&P 500 még a csúcsai közelében oldalazna. Egy ilyen eltérés arra utalhatna, hogy az emelkedés egyik meghatározó részvénye már negatív trendbe került, de ennek hatása az index egészében még kevésbé látható. Nagy indexsúlya miatt az Nvidia tartós árfolyamesése közvetlenül is fékezné az S&P 500 teljesítményét, és a többi részvénynek egyre nagyobb pozitív hozzájárulást kellene adnia ahhoz, hogy az index a korábbi szintjén maradjon.
Az eltérés tényleges jelentőségét az adná meg, hogy a gyengülés mennyire terjed ki más vállalatokra. Ha az Nvidia mellett más chipgyártók és AI-hoz kötődő részvények is csökkenő trendbe kerülnének, az már a korábbi piacvezetők szélesebb körű gyengülését jelezhetné. Ha eközben a többi részvény sem tudja átvenni az emelkedés támogatását, az index rendkívül sérülékennyé válna.
Hogyan érintheti mindez a kriptopiacot?
Az Nvidia vagy az S&P 500 és a bitcoin között nincs olyan közvetlen üzleti kapcsolat, amely miatt az egyik piac árfolyameséséből automatikusan következne a másiké. A részvény- és kriptopiac között azonban a befektetői kockázatvállalás is közvetíthet a hatásokat. Vagyis, ha az AI-részvények gyengülése szélesebb tőzsdei eladási hullámot indít, az közvetett nyomást gyakorolhat a kriptóra is.
A koncentrált tőzsdei emelkedés a kriptopiaci befeketők számára is releváns információ lehet, és megmutathatja, hogyan alakul az a növekedési történet, amelyhez az amerikai részvénypiac teljesítményének jelentős része kapcsolódik. A piaci szélesség, és a top részvények elemzése abban segíthet, hogy látható legyen, hogy egy esetleges gyengülés csak néhány vállalatra korlátozódik, vagy már a szélesebb kockázatvállalási hajlandóság visszaesését jelzi.
A kötvényapokalipszis négy lovasa: mi lesz így a bitcoinnal?