Egy amerikai startup, a Marathon Fusion bejelentette, hogy laboratóriumi körülmények között higanyból stabil aranyat állított elő. A vállalat szerint az eljárás a CERN korábbi, hasonló kísérleténél tízszer gyorsabb aranytermelést tett lehetővé. Bár az eredmény független ellenőrzése még hiányzik, a fejlesztés hosszabb távon érdekes kérdést vet fel: mi történne az arany értékével, ha a technológia egyszer lehetővé tenné a nemesfém ipari méretű előállítását?
A San Franciscó-i Marathon Fusion arról számolt be, hogy nagy energiájú, fúziós reakciókból származó neutronok segítségével sikerült higanyból stabil aranyat létrehoznia. A középkori alkímia modern változatának alapja az atommagok átalakítása, amit a fizikában transzmutációnak neveznek. A higany és az arany egymáshoz közeli elemek a periódusos rendszerben: a higany atommagja 80, az aranyé 79 protont tartalmaz. Ha megfelelő nukleáris reakcióval megváltoztatják egy atommag összetételét, az egyik elemből egy másik hozható létre.
A Marathon által vizsgált eljárás a higany egyik stabil izotópját, a higany-198-at használja. Nagy energiájú neutronok hatására ebből higany-197 keletkezhet, ami radioaktív bomlással stabil arany-197-té alakul. A bejelentés során nem tették közzé a keletkezett arany pontos mennyiségét, sem az előállítás költségeit.
Last month, we demonstrated high-rate alchemy: turning mercury into real, stable gold, beating CERN’s record by a factor of 10.
Last week, we enriched isotopes in the world’s most powerful plasma centrifuge, beating the Soviet record that stood for 40 years.
Now, we’re building… pic.twitter.com/GFlLidBdh8
— Marathon Fusion (@MarathonFusion) October 21, 2026
A CERN már korábban is állított elő aranyat
Az arany mesterséges előállítása önmagában nem új tudományos eredmény. A CERN 2025 májusában jelentette be, hogy a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) végzett kísérletek során ólom atommagjaiból aranymagok keletkezését sikerült kimutatni.
A folyamat egészen más módszerrel történt, mint amit a Marathon Fusion a továbbiakban is alkalmazni szeretne. Az LHC-ben a közel fénysebességgel haladó ólommagok közötti elektromágneses kölcsönhatások következtében protonok szakadhatnak ki az atommagból, így más elemek, köztük arany is létrejöhetnek.
A CERN beszámolója szerint 2015 és 2018 között körülbelül 86 milliárd aranymag keletkezett, amelyek össztömege mindössze 29 pikogramm volt. Ez egy gramm néhány tízmilliárdod részének felel meg.
Kísérlet a Nagy Hadronütköztetőben.
A CERN kísérlete elsősorban a fizikai folyamat megértéséről szólt, gazdasági szempontból értékelhető mennyiségű arany előállítására nem volt alkalmas. A Marathon tízszeres teljesítményre vonatkozó állítása ezért önmagában nem sokat mond az új technológia ipari lehetőségeiről, mert egy nagyon kis mennyiség megtízszerezése továbbra is elhanyagolható marad a globális aranytermeléshez képest.
Évente két tonna aranyat termelhetne egy fúziós reaktor
A Marathon Fusion már 2025-ben közzétett egy tanulmányt, amelyben az aranytermelés fúziós erőművekbe történő integrálását vizsgálta. A vállalat számításai szerint egy megfelelően kialakított, 1 gigawatt hőteljesítményű fúziós reaktor évente mintegy két tonna stabil aranyat állíthatna elő. Ehhez képest a globális aranybányászati termelés 2025-ben körülbelül 3672 tonna volt.
A koncepció szerint az energiatermelés közben keletkező neutronokat a reaktor körül elhelyezett higanyrétegbe vezetnék, és a megfelelő reakciók során arany keletkezne, amelyet később ki lehetne nyerni.
A vállalat úgy számol, hogy az így keletkező arany értékesítése többletbevételt biztosíthatna a fúziós erőműveknek, amelyek gazdaságos működtetése nemcsak komoly mérnöki, de pénzügyi kihívás is lehet.
Az arany kínálata eddig elsősorban a természetes készletektől függött
Az arany értékőrző szerepének egyik alapja a korlátozott kínálat. Bár a Földön található teljes aranymennyiség pontosan nem ismert, a kitermelés ütemét a hozzáférhető lelőhelyek, a bányászati költségek és a technológiai lehetőségek korlátozzák.
Az Arany Világtanács (World Gold Council) adatai szerint 2025-ben világszerte mintegy 3672 tonna aranyat bányásztak ki, az emberiség története során felszínre hozott arany mennyiségét pedig 2026 közepén körülbelül 222 600 tonnára becsülték.
A Marathon modelljében szereplő kéttonnás éves termelés tehát mindössze a 2025-ös globális bányászati kibocsátás 0,054 százalékának felelne meg. A világ éves bányatermelésének eléréséhez több mint 1800 ilyen teljesítményű fúziós reaktorra lenne szükség.
A mesterséges arany előállítása ráadásul nem korlátlan folyamat, a megfelelő higanyizotópból is elegendő mennyiséget kell biztosítani, és az erőművek folyamatot támogató átalakítása is további infrastruktúrát igényel.
A Bitcoin kvantumkockázatának aranypiaci megfelelője?
A Marathon bejelentése egy érdekes párhuzamot is felvet a Bitcoin és az arany között. A Bitcoin egyik gyakran tárgyalt hosszú távú technológiai kockázata a kvantumszámítógépek fejlődése. Egy kellően nagy teljesítményű kvantumszámítógép elméletileg képes lehet megtörni a hálózat jelenleg használt digitális aláírási eljárásait, veszélyeztetve a bitcoinkészlet egy részének biztonságát.
A Bitcoin egy szoftveres rendszer, amelynek működési szabályai megfelelő hálózati konszenzus mellett módosíthatók. A fejlesztők már jelenleg is vizsgálnak olyan megoldásokat, amelyek hosszabb távon ellenállóvá tehetik a hálózatot a kvantumtámadásokkal szemben. Ilyen például a BIP-360 javaslat, ami csökkentené bizonyos támadások kockázatát, és előkészítené a későbbi kvantumrezisztens digitális aláírások alkalmazását.
Az arany esetében egészen más jellegű kockázatról beszélhetünk. Ha egy új technológia lehetővé tenné a jelenleginél lényegesen olcsóbb, nagy mennyiségű aranytermelést, az megváltoztathatná a nemesfém kínálati viszonyait.
Miközben a Bitcoin kriptográfiai védelme elvileg korszerűsíthető, az arany fizikai tulajdonságait és a természetben előforduló készletekhez kötődő ritkaságát nem lehetne egy szoftverfrissítéssel szabályozni.
Az aranytermelésnél hamarabb lehet szerepe más izotópok előállításának
A Marathon Fusion fejlesztéseinek elsődleges ipari célja nem az arany előállítása. A vállalat plazmacentrifugás eljárásokkal foglalkozik, amelyek különböző izotópok szétválasztását teszik lehetővé. Ezeket később fúziós reaktorok üzemanyag-ellátásában, valamint az orvosi diagnosztikához és daganatterápiákhoz szükséges radioizotópok előállításában használnák fel.
A Marathon szerint a fúziós technológia értékét hosszabb távon nem kizárólag a megtermelt villamos energia határozhatja meg, mert olyan anyagok előállítását is lehetővé teheti, amelyeknek már kisebb mennyiségben is számottevő gazdasági vagy egészségügyi jelentőségük lehet. A higanyból előállított arany ennek a technológiai lehetőségnek csak egy érdekes példáját és mellékhatását mutatta meg.