A világ legnagyobb felhőszolgáltatójánál, az Amazon Web Servicesnél (AWS) keletkezett hiba kedden több vezető kriptotőzsde működésében is problémát okozott.
Az AWS szervereinek leállását egy szingapúri áramellátási probléma okozta. A hiba a kriptoszektort is érintette, a Binance magyar idő szerint 9:00 és 9:15 között biztonsági okokból a kiutalásokat is felfüggesztette, míg a KuCoin és az MEXC tőzsdéken a kereskedési rendszerek zavarai okoztak nehézségeket. Az MEXC szerint az AWS-kiesés hatására „rendellenes gyertyagrafikonok, sikertelen megbízástörlések és késedelmes eszközátutalások” fordultak elő a spot kereskedésben, ugyanakkor a határidős piacot nem érintette a kiesés.
Az említetteken kívül még a Rabby Wallet tárcaszolgáltató, illetve a DeBank DeFI alkalmazás jelentettek hibát.
Az AWS hivatalos oldala szerint a hiba már elhárult, a szolgáltatás újra zavartalanul működik, és a vállalat nem számít hasonló esetre a közeljövőben.
Felhőre épülő pénzügyek – mennyire decentralizált a decentralizált pénzvilág?
Az eset újra felveti azt az időről időre felmerülő kérdést, hogy a kriptoszektor – minden decentralizációs ígérete ellenére – mennyire függ még mindig központosított infrastruktúráktól. A legtöbb tőzsde és tárca működése valójában olyan felhőszolgáltatókra épül, mint az Amazon Web Services vagy a Google Cloud, amelyek esetleges hibái az egész kriptopiac működését képesek lehetnek megbénítani.
Bár a blokkláncokat és okosszerződéseket technikailag nem lehet leállítani, akár egyetlen szerverhiba is elegendő lehet, hogy az azokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói felületek – tőzsdék, tárcák, elemzőplatformok – ellehetetlenüljenek. Egyetlen szolgáltató kiesése dominószerűen blokkolhatja a kereskedést, a kiutalásokat vagy akár csak az adatok egyszerű megtekintését is. Ez akár komoly árfolyamkockázatot is jelenthet és nagyobb ingadozásokat is előidézhet, különösen ha egy piaci stresszhelyzetben kerül rá sor.
Mi történne egy igazi vészhelyzetben?
Az AWS most gyorsan orvosolta a hibát, de felmerül a kérdés: mi történik akkor, ha a kiesés nem negyedóra, hanem több órán át vagy akár egy egész napon át tart, például akkor, amikor Donald Trump egy újabb globális gazdaságot érintő bejelentést készül tenni? A kriptotőzsdék és szolgáltatók válságforgatókönyvei ritkán nyilvánosak, így a felhasználók számára sokszor csak utólag derül ki, hogy milyen mértékben megbízható egy általuk használt szolgáltatás.
Mit tehetünk, ha a felhő sötétbe borul?
Szerencsére az ehhez hasonló leállások nem gyakoriak és némi rugalmassággal csökkenteni is lehet az általuk jelentett kockázatokat.
- Nem jó ötlet mindent tőzsdéken tartani. A „not your keys, not your coins” elv ma is érvényes: a privát kulcsok feletti kontroll nélküli eszközök ki vannak szolgáltatva a központi szolgáltatók, például a tőzsdék technikai és jogi kockázatainak. Ha egy váltó leáll, elveszítjük a hozzáférést az ott tárolt vagyonunk felett, ezért érdemes csak annyi pénzt tartani ezeknél a szolgáltatóknál, amit valóban aktívan forgatunk, a hosszabb távra szóló vásárlásokat és megtakarításokat pedig saját felügyelet alatt elhelyezni. Az offline is működő hardvertárcák, vagy az offline feljegyzett seed kulcsok és jelszavak akkor is hozzáférést kínálnak az eszközeinkhez, ha a legnagyobb szolgáltatók kiesnek és hozzáférhetetlenné válnak.
- Diverzifikálni kell nemcsak a portfóliót, hanem a szolgáltatókat is. Ha az egyik tőzsde vagy tárca elérhetetlenné válik, jó, ha van több alternatívánk is, amelyek közül választhatunk. Ha nem is használjuk, érdemes lehet létrehozni egy fiókot arra az esetre, ha hirtelen szükség lenne rá. Ha egy hiba miatt egyszere nagy tömegek kényszerülnek arra, hogy újabb szolgáltatókhoz csatlakozzanak, a túlterheltség miatt lehet, hogy napokig, vagy hetekig is eltart, amíg a regisztrációnkat elfogadják. Bár ennek az eshetősége tényleg nagyon kicsi, de a 2017-18-as piaci csúcson, vagy a Covid összeomlásnál láthattunk példát arra, hogy még a legnagyobb szolgáltatók sem tudták hirtelen és egyik napról a másikra lekezelni a hirtelen érkező tömegeket.
A decentralizáció tehát nemcsak fejlesztői döntés lehet, de az egyes felhasználók is tehetnek érte.