A szabad internet eszméje ma már nem magától értetődő — sokkal inkább veszélyben van, mint valaha. Erre figyelmeztetett a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő platformjának, a Telegram alapítója, Pavel Durov, aki élesen bírálta a nyugati kormányok által bevezetni kívánt, adatgyűjtést és megfigyelést lehetővé tevő intézkedéseket.
„41 éves lettem, de nincs kedvem ünnepelni. A mi generációnk kifut az időből, hogy megmentse azt a szabad internetet, amit az apáink építettek nekünk” — írta Durov az X-en csütörtökön.
Szerinte a világ egy „sötét, disztópikus korszak” felé halad, miközben a legtöbben még mindig nem érzékelik a folyamat súlyát.
Kapcsoldódó: Az Ethereumra vagy a Solanara építhetik a digitális CBDC eurót – de jó lesz ez nekünk?
Kormányzati ellenőrzés: Chat Control, digitális azonosítás és korhatáros internet
Durov külön kiemelte:
- Az EU Chat Control néven ismert javaslata az üzenetküldő szolgáltatások átfogó megfigyelését tenné lehetővé.
- Az Egyesül Királyság szeptemberben bejelentett egy digitális azonosítási rendszert, amely minden állampolgár személyes adatait egy kormányzati alkalmazásban tárolná.
- Az Australia pedig korhatárhoz kötné a közösségi média használatát, és ennek érdekében online életkor-ellenőrző rendszert vezetne be. (Ezt egyébként a magunk részéről kifejezetten üdvözlendőnek tartanánk alapvetően.)
„Ami egykor a szabad információáramlás ígérete volt, az most a végső kontroll eszközévé válik” — írta Durov.
„Németország üldözi azokat, akik kritikát mernek megfogalmazni az interneten. Az Egyesült Királyság embereket börtönöz be a posztjaik miatt. Franciaország bűnügyi eljárást indít azok ellen, akik kiállnak a szabadság és a magánszféra védelme mellett.”
Németország lépése megakaszthatja az EU Chat Control-törvényét
Az EU-s Chat Control lényege, hogy a szolgáltatók — például Telegram, WhatsApp vagy Signal —kötelesek lennének a felhasználói üzeneteket a titkosítás előtt átvizsgálni, és azokat gyanús tartalom esetén továbbítani a hatóságoknak.
A törvénytervezet azonban komoly pofont kapott, amikor Németország legnagyobb politikai pártjának vezetője nyíltan ellenezte a javaslatot. Németország 97 képviselői helye az European Parliament-ben döntő lehet — a német vétó könnyen megakadályozhatja a törvény elfogadását.
Meredith Whittaker, a Signal elnöke üdvözölte a fejleményt, de figyelmeztetett:
„A háború még nem ért véget. A döntés átkerül az Európai Tanács elé, és az ügy továbbra sem lezárt.”
Whittaker szerint a titkosítás elleni bármilyen kísérlet egy veszélyes hátsó kaput nyit, amit nemcsak hatóságok, hanem hackerek és ellenséges államok is ki tudnak használni.
„Technikailag lehetetlen olyan backdoort létrehozni, amit csak a ‘jófiúk’ tudnak használni.”
Digitális ID az Egyesült Királyságban
Szeptemberben Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette a digitális személyazonosító rendszert, amely kötelezővé tenné az állampolgárok számára, hogy igazolják személyazonosságukat a különböző közszolgáltatások igénybevételéhez.
A kormány szerint ez gyorsabb ügyintézést és hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy:
-
a személyes adatok túlzott koncentrációja növeli a visszaélés kockázatát,
-
a rendszer lehetőséget ad az állami megfigyelésre,
-
és sérti az alapvető polgári szabadságjogokat.
Több mint 2,8 millió ember írta alá az online petíciót a digitális ID bevezetése ellen — ezzel a parlamenti vita kötelezővé vált.
Ausztrália: digitális korhatár ellenőrzés a közösségi médián
Ausztráliában december 10-től 16 éves kor alatt tiltani fogják a közösségi média használatát.
Ezt rendkívül üdvözlendőnek tartjuk a magunk részéről, ugyanis a közösségi média használat bizonyítottan rendkívüli károkat okoz a gyermekek kognitív és személyiségfejlődésében egyaránt.
Ezt a problémát a Netflix népszerű The Social Dilemma című dokumentumfilmje nagyon részletesen körüljárta, ennek emgtekintését mindenképpen ajánljuk.
A korlátozást egy online életkor-ellenőrző rendszerrel érvényesítenék, ami azonban hasonló adatvédelmi aggályokat vet fel, mint a brit digitális ID.
A kormány az intézkedést a gyermekek védelmével indokolja, a kritikusok viszont figyelmeztetnek:
- a rendszer túl sok személyes adatot centralizál,
- alkalmas lehet megfigyelésre,
- és alapjaiban sérti az online anonimitást.
A szabadság kérdése a tét
Pavel Durov figyelmeztetése sokkal több, mint egy tech-vállalkozó dühös posztja: ez egy figyelmeztetés arra, hogy a szabadságjogok nem csak a fizikai, hanem a digitális térben is gyorsan elolvadhatnak, ha a társadalom nem figyel.
„Egy sötét, disztópikus világ közeleg — miközben mi alszunk. A mi generációnk lehet az utolsó, amely még élvezhette a szabadságot — és hagyta, hogy elvegyék tőle” – írja Duvrov.
A digitális adatvédelem, az anonimitás és a titkosítás a kriptovaluta-ökoszisztéma alapjai is. Az olyan rendszerek, mint Bitcoin, éppen azért születtek, hogy az emberek közvetítő nélkül, biztonságosan kommunikálhassanak és utalhassanak egymásnak — állami beavatkozás nélkül.
A következő évek tehát nem csupán technológiai, hanem civilizációs értelemben is sorsdöntőek lehetnek: vagy megőrizzük a szabad internet alapértékeit, vagy beletörődünk egy digitális megfigyelőállamba.
/Cointelegraph/