2026. január 1-jétől új szakaszba lép az európai kriptoeszköz-piac szabályozása, ugyanis holnaptól válik alkalmazandóvá a DAC8 irányelv, a közigazgatási együttműködésről szóló uniós adóügyi információcsere-rendszer nyolcadik módosítása, ami a kriptoeszközökre is kiterjeszti a tagállamok közötti együttműködést.
A változás nem korlátozza a kriptovaluták használatát, de lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló rálátást kapjanak a kriptós ügyletekre, vagy legalábbis azok egy részére.
Mi a DAC8 és kiknek kell adatot szolgáltatniuk?
A közigazgatási együttműködésről szóló uniós irányelv már régóta szabályozza a bankszámlák, befektetési számlák és egyéb digitális pénzügyi platformok adatcseréjét. A kriptoeszközök eddig nagyrészt kimaradtak ebből a körből, ami eltérő nemzeti gyakorlatokat és korlátozott átláthatóságot eredményezett.
Az új irányelv célja, hogy az EU tagállamainak adóhatóságai egységes adatszerkezetben, automatikusan kapják meg és osszák meg egymással a kriptoeszközökkel kapcsolatos releváns információkat.
A DAC8 a kriptoeszköz-szolgáltatók széles körére terjed ki, többek között a kriptotőzsdékre, brókerekre és közvetítőkre, letétkezelő (custodial) szolgáltatókra és úgy általánosságban minden olyan platformra, ami kriptoeszközök adásvételét, átváltását vagy átruházását teszik lehetővé.
Ezek a szereplők kötelesek lesznek ügyfél-azonosítási és tranzakciós adatokat gyűjteni, majd azokat a saját tagállamuk adóhatóságának továbbítani. A jelentési kötelezettség kiterjed például:
- az ügyfél személyazonosító adataira (név, lakcím, adóazonosító),
- a platformon használt kriptoeszközre,
- az adott évben végrehajtott tranzakciók összértékére,
- és az eladásokból és átváltásokból származó bevételekre.
Az adatszolgáltatás éves alapon történik, tehát nem valós idejű megfigyelésről van szó. Ennek értelmében a tőzsdék először majd 1 év múlva, 2027-ben szolgáltatnak adatokat a felhasználók 2026-os tevékenységeiről.
Mi történik a saját (külső) tárcákba való kiutalás esetében?
A szabályozás logikája szerint, ha egy EU-ban működő szolgáltatótól történik kiutalás egy külső tárcába, akkor maga a tranzakció ténye és összege a szolgáltató számára ismert, tehát ez is bekerülhet az éves jelentésbe.
A külső tárca címe azonban önmagában nem válik nyilvántartott számlává, és az adóhatóság sem lát rá automatikusan arra, hogy mi történik a saját tárcán belül. Tehát a kiutalás után nem veszi kezdetét egy folyamatos és valós időben történő on-chain megfigyelés.
A rendszer elsősorban a szabályozott belépési és kilépési pontokra (a fiat-kripto átváltási kapukra) koncentrál.
Ha viszont a kripto később visszakerül egy szolgáltatóhoz, például eladás vagy átváltás céljából, a korábbi kiutalások adatai már rendelkezésre állhatnak egy esetleges, részletesebb ellenőrzés során.
Fontos kiemelni, hogy a DAC8 nem tiltja a kriptoeszközök birtoklását vagy használatát, és nem vezet be új, uniós szintű kriptoadót, és nem is módosítja a már meglévő a nemzeti adókulcsokat. Az adóztatás részletszabályai továbbra is tagállami hatáskörben maradnak.
A vadnyugat vége
2025 december 31. tehát valódi választóvonalnak tekinthető, az európai kriptopiac holnaptól kilép a részleges láthatatlanság állapotából.
Bár a DAC8 bevezetéséhez a kriptoeszköz-szolgáltatók átmeneti felkészülési időt kapnak, ez a haladék nem az adatgyűjtési kötelezettség kezdetének kitolását jelenti, csupán azt, hogy a szolgáltatók az egységes adminisztrációs rendszer és adatkészlet kiépítésére még kapnak néhány hónap türelmi időt.
Ennek része lehet az is, hogy a tőzsdék további információkat kérjenek a felhasználóiktól, például az adóazonosítók megadását a platform további használatához. Aki ennek nem tesz eleget, annak zárolhatják a fiókját.
A felkészülési idő tehát csak technikai értelemben jelent halasztást, a tényleges felhasználói tevékenységet már a holnapi naptól kezdve rögzíteni kell, hogy azt jövőre, egy éves összesítés formájában továbbíthassák a nemzeti adóhatóságok felé.