A kriptopiac ikonikus négyéves ciklusa átalakulóban van. A bitcoin történetében először fordult elő, hogy egy felezést követő év negatív hozammal zárult. A 2025-ös év ezzel megtörte azt a másfél évtizedes mintázatot, ami alapján a piac szereplői eddig viszonylag jól előre tudták jelezni a kriptovaluta ciklikus mozgásait.
A bitcoin árfolyama 2025-ben. A BTC az évet 6%-os visszaeséssel zárta
A négyéves cikluselmélet 2012 óta alapvetően határozta meg a bitcoin árfolyam alakulásának értelmezését
A korábbi piaci ciklusok során a felezést megelőző, majd azt követő év pozitív mérleggel zárt, az ezek során kialakuló cikluscsúcsokat pedig egy elhúzódó medvepiac követte.
Ez a minta a 2012-es, 2016-os és 2020-as felezések során is érvényesült, egészen mostanáig.
Bár a 2024-es felezési év ezúttal is erős teljesítményt mutatott, a 2025-re várt lendület végül elmaradt. Elemzők szerint a törés nem feltétlenül a bitcoin gyengülését jelzi, sokkal inkább azt, hogy a piac működésének alapjai változtak meg.
A korai években a Bitcoin árfolyamát döntően a felezések okozta kínálati sokk mozgatta.
A 2012-es Bitcoin-felezéskor a napi kibocsátás 50 BTC-ről 25 BTC-re esett vissza. A blokkok átlagosan 10 percenként jönnek létre, azaz napi 144 blokk keletkezik.
- A felezés előtt 50 BTC/blokk esetén ez 7200 BTC/nap kibocsátást jelentett,
- ami a felezés utáni 25 BTC/blokk mellett 3600 BTC/nap kibocsátásra esett vissza.
Tehát a napi kibocsátás 2012-ben 7 200-ról kb. 3 600 BTC-re csökkent, vagyis nagyjából 3 600 BTC/nap esett ki a piacról az első felezést követően.
Ez a kínálati sokk segítette az árfolyam emelkedését.
Ezzel szemben a 2024-es felezés előtt a napi kitermelés már csak 900 BTC volt (6,26 BTC/blokk), ami a felezés után 450 BTC-re (3,125 BTC/blokk) esett vissza.
A napi 450 BTC-s csökkenés arányaiban már sokkal kisebb visszaesést jelentett, aminek az árfelhajtó hatása is jóval mérsékeltebb volt.
A kínálati oldal jelentősége tehát egyre jobban visszaszorult, a piaci mozgásokat pedig egyre inkább a makrogazdasági tényezők, például a globális likviditási feltételek, a jegybanki kamatpolitikák, az intézményi tőkebeáramlások, valamint a szélesebb gazdasági ciklusok és egyéb külső események kezdték el befolyásolni.
Az intézményi korszak következményei
A piac éretté válásával a hangsúly eltolódott, és a rövidebb távú lakossági spekuláció helyét a hosszabb távú intézményi stratégiák kezdték felváltani. Ez stabilabb, ugyanakkor összetettebb árképzést eredményez.
Az elemzők értelmezése szerint a négyéves ciklus nem feltétlenül szűnik meg, inkább átalakulóban van. A felezés bizonyos szempontból továbbra is releváns tényező maradhat, de önmagában már nem lesz képes meghatározni egy teljes piaci ciklus dinamikáját.
A fejlemények arra utalnak, hogy a bitcoin árfolyamának értelmezéséhez a továbbiakban nem lesz elegendő a korábbi ciklusmodellek mechanikus alkalmazása. Bár a piac stabilabbá válhat, és elmaradhatnak a kezdeti évekre jellemző, akár 80-90%-os visszaesések, de egyben nehezebben kiszámítható is lesz, különösen azok számára, akik eddig kizárólag a felezési ciklusokra építették a várakozásaikat.





