A kapucnis hackerek már nem bitcoint használnak, hanem a hagyományos valuták értékét lekövető kriptovalutákat részesítik előnyben. A blokkláncelemzők friss adatai szerint tavaly 154 milliárd dollár értékű illegális kriptotranzakció zajlott le világszerte, aminek 84 százaléka stabilcoinokhoz kapcsolódott.
Miért ejtették a bűnözők a Bitcoint?
A Bitcoin egy időben szinte egyet jelentett az online bűnözéssel, dominanciája azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a stabilcoinok gyorsabbak, az értékük kiszámíthatóbb, és egyre jobban kapcsolódnak a modern pénzügyi infrastruktúrához.
A dollárhoz kötött tokenek árfolyama nem ingadozik, könnyen, gyorsan és olcsón mozgathatók a határokon át, és szorosan beépültek a decentralizált pénzügyi (DeFi) ökoszisztémába, ahol könnyen lehet őket tovább kamatoztatni. Mindemellett már egyre több fizikai helyen is elfogadják őket fizetőeszközként.
Pontosan azok a tulajdonságok, amelyek a legális felhasználók számára is előnyt jelentenek, teszik őket ideálissá a szervezett bűnözés számára. Az eredmény egy új, digitális dollár-alapú árnyékbankrendszer, ami a hagyományos pénzügyi intézményeket megkerülve, de azok logikáját lemásolva működik.
A bitcoin használata (sötétkék) az elmúlt 5 évben jelentősen csökkent, a stabilcoinoké (narancssárga) jelentősen nőtt a kriptopénzekhez köthető bűncselekményekben
Amikor az államok is beszállnak
A 2025-ös év fordulópontot jelentett a kriptós bűnözés történetében, ugyanis az állami szereplők is megjelentek a területen.
Oroszország például egy rubelhez kötött digitális eszközt (A7A5 token) indított, amivel alig egy év alatt több mint 93 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le. Az eszköz célja a nemzetközi szankciók kijátszása és a globális bankrendszertől való függetlenedés.
Hasonló módszereket alkalmaz Irán, valamint Észak-Korea is. Utóbbi 2025-ben rekordösszegű, mintegy 2 milliárd dollárnyi kriptót lopott el, részben nagyszabású tőzsdei hackek révén.
Bár az illegális tranzakciók a teljes kriptopiaci forgalom kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, szakértők szerint a problémát inkább ezek minősége okozza. Ebben az 1 százalékban ugyanis már leginkább állami szereplők és iparszerűen működő bűnszervezetek vannak.
Ez a minőségi változás a bűnüldöző szervek számára is új kihívást jelent, hiszen az elkövetői szálak egyre magasabbra nyúlnak. A stabilcoinokra és kriptovalutákra épülő illegális pénzmozgások már nemcsak a “magánbűnözők” üzelmeihez kapcsolódnak, hanem olyan állami szereplőkhöz is, amelyek aktívan használják a stabilcoinokat a pénzek eltüntetésére, átcsatornázására.
Ebben a környezetben az sem zárható ki, hogy egy állami szereplő a saját országának vagyonát kezdje ellenőrizhetetlen módon felhasználni. A kriptobűnözés így a jövőben már nemcsak technológiai vagy pénzügyi, hanem egyre inkább kormányzási és nemzetbiztonsági kérdéssé is válhat.