Ezen a héten újabb mérföldkőhöz érkezik az amerikai kriptoszabályozás. Január 15-én, vagyis csütörtökön tart vitát az Egyesült Államok Szenátusának pénzügyi bizottsága a Crypto Market Structure Act néven futó törvényetervezetről. A meghallgatáson és az azt kísérő vitán dőlhet el, hogy az Egyesült Államok a kriptoeszközöket, például a stabilcoinokat integrálni próbálja-e a hagyományos pénzügyi rendszerbe, vagy inkább korlátozó keretek közé szorítja őket a hagyományos bankrendszer védelmében.
A banki lobbi teljes kamattilalmat szeretne elérni a stabiloinokra, hogy azok ne versengjenek az általuk kínált szolgáltatásokkal.
A kriptoszektor viszont úgy véli, hogy ezt a kérdés a tavaly törvénybe iktatott Genius Act már szabályozta, és a bankok most utólagosan akarnak szigorítani a szabályozáson, ami visszafogja az innovációt és a piaci versenyt.
Bár a január 15-i vitán még nem születik végső döntés, és a törvényhozási folyamat több hónapig, vagy akár 2027 elejéig is elhúzódhat, az esemény már irányt mutathat arra vonatkozóan, hogy a jogalkotás mely érdekek mentén formálódik tovább, és milyen mozgásteret biztosít a kriptopiacnak.
A vita gyökere: a GENIUS Act értelmezése
A jelenleg hatályos GENIUS Act egyértelműen kimondja, hogy a stabilcoin-kibocsátók nem fizethetnek kamatot a tokenek után. Ugyanakkor a jogszabály nem tér ki a forgalmazókra és platformokra, például a kriptotőzsdékre.
Ennek köszönhetően a legnagyobb amerikai kriptotőzsde, a Coinbase jelenleg évi 3,35 százalékos hozamot kínál azoknak a felhasználóknak, akik USDC stabilcoint tartanak a számlájukon.
A bankszektor szerint ez egy kiskapu, ezért az Amerikai Bankárok Szövetsége (ABA) január 5-én nyílt levélben szólította fel a törvényhozókat arra, hogy a kamattilalmat ne csak a kibocsátókra, hanem “a széles értelemben vett kapcsolt felekre” is kiterjesszék.
A szervezet azt szeretné elérni, hogy a Crypto Market Structure Act rögzítse, hogy semmilyen formában ne lehessen kamatot fizetni a stabilcoinokra.
Integráció vagy tiltás?
A bankok érvei szerint a stabilcoinok veszélyt jelentenek, mert elszívhatják a banki betéteket, a betétállomány csökkenése pedig visszafoghatja a hitelezési kapacitást. Azt is kiemelték, hogy a stabilcoinok mögött nincs FDIC-biztosítás (amerikai állami betétbiztosítás), ami 250 000 dollárig garantálja a lakossági bankbetétek kifizetését.
A kriptoszektor képviselői szerint az ágazat fejlődése és szabályozása már közvetlenül fenyegeti az eddig megingathatatlannak vélt bankrendszer üzleti modelljét, amit a bankszektor most tiltó törvényekkel és politikai nyomásgyakorlással próbál megakadályozni.
A Coinbase szerint empirikus adatok nem támasztják alá a banki betétek tömeges áramlását a stabilcoinok felé, és ha elfogadásra kerül, hogy csak bizonyos felhasználási esetekben (a bankokban) lehessen kamatot fizetni a dollár letétekre, akkor az a gyakorlatban egy rejtett tartási adóként jelenne meg a fogyasztók számára.
Úgy vélik, hogy a történet egy klasszikus példája annak, amikor egy új technológia kihívást intéz egy bejáratott iparág ellen, aminek a szereplői az alkalmazkodás helyett el akarják lehetetleníteni a náluk jobb szolgáltatást nyújtó, új belépőket.
Ha a banki lobbi végül eléri célját, és a Crypto Market Structure Act teljes körű kamattilalmat rögzíthet a stabilcoinokra, ami komoly visszalépést jelentene a kriptoszektor számára.
A január 15-i eseményt várhatóan kiemelt figyelem fogja kísérni. A kamattiltást támogató javaslat bevétele vagy éppen elutasítása a törvénytervezetben a kriptopiaci árfolyamok alakulásában is tükröződhet.