Drasztikus fordulat az amerikai-európai kapcsolatokban: Trump február 1-től büntetővámokkal kényszerítené ki Grönland átadását. A skandináv államok és az EU közös ellenállást hirdetett, miközben az utcákon már tízezrek tüntetnek.
Valóra válhat a diplomáciai rémálom: az északi jégmezők feletti uralomért folytatott küzdelem nyílt gazdasági hadviselésbe csapott át. Miközben Grönland és Koppenhága utcáin tízezrek tüntetnek az amerikai terjeszkedés ellen, Donald Trump kíméletlen vámokkal fenyegeti az Európai Unió legerősebb államait. Vajon megvásárolható a függetlenség, vagy a világ egy újabb globális válság felé menetel?
Gazdasági hadüzenet február elsejétől
A hétvégén drasztikus fordulatot vett az Egyesült Államok és Európa viszonya. Donald Trump elnök a Truth Social felületén közzétett bejegyzésében tiszta vizet öntött a pohárba: 2026. február 1-től 10%-os büntetővámot vet ki nyolc kulcsfontosságú európai országra. Az indoklás szerint ezek az államok – élükön Dániával, Németországgal és Franciaországgal – aktívan gátolják Grönland „stratégiai integrációját” az amerikai érdekszférába.
A fenyegetés itt nem áll meg. Amennyiben június 1-ig nem születik megállapodás a sziget státuszáról, a vámok mértéke 25%-ra emelkedik. Trump szerint Washington nem hajlandó tovább finanszírozni olyan szövetségeseket, akik szembemennek az USA arktiszi biztonságpolitikai céljaival.
Lángoló indulatok a „Hands Off Greenland” tüntetéseken
A bejelentésre válaszul szombaton (január 17-én) példátlan méretű tiltakozási hullám indult el. Koppenhágában több ezer dán és grönlandi állampolgár vette ostrom alá az amerikai nagykövetséget, ahol a „Hands Off Greenland” jelszó alatt tiltakoztak a modernkori gyarmatosítás ellen.
A helyzet a sziget fővárosában, Nuukban a legfeszültebb. A tüntetők a helyi amerikai konzulátus elé vonulva kijelentették: Grönland nem eladó, és az ott élő inuit közösségek önrendelkezési joga sérthetetlen. A demonstrációk mögött álló civil szervezetek szerint az USA nyomásgyakorlása sérti a nemzetközi jogot és a népek önrendelkezését.
Miért pont most robbant ki a konfliktus?
A feszültség hátterében egy múlt heti Washingtonban tartott sikertelen tárgyalássorozat áll. JD Vance alelnök hiába próbált dűlőre jutni a dán és grönlandi küldöttséggel, a felek álláspontjai távolabb vannak egymástól, mint valaha. Az olajat a tűzre az öntötte, hogy a skandináv országok és Németország a napokban közös katonai gyakorlatot indítottak Grönland térségében. Trump ezt „ismeretlen célú inváziónak” és nyílt provokációnak minősítette.
Digitális gerillák harca: így kriptoznak net nélkül Iránban – Kripto Akademia
Egységes európai válasz vagy totális szakítás?
Az Európai Unió vezetése és az északi államok kormánya egyhangúlag elutasította a zsarolást. Dánia közölte: Grönland szuverenitása nem alku tárgya. Brüsszel már az ellenvámok előkészítésén dolgozott hétvégén, amit hétfő hajnalban már vissza is mondott. Ha ezt a héten mégis előterjesztenék, akkor az egy újabb globális méretű kereskedelmi háború kitörését okozhatja. Ha február 1-jén életbe lépnek az amerikai intézkedések, az eddigi legmélyebb törésvonal keletkezhet a NATO szövetségesi rendszerén belül.
A kérdés már nem csak az, hogy kié lesz a sarki jég alatti hatalmas nyersanyagkincs, hanem az is: túlélheti-e a nyugati szövetség ezt a soha nem látott arktiszi-háborút, politikai és diplomáciai krízist?
Véleményed szerint, van rá esély, hogy az USA megszerezze Grönlandot? Legyél Te is tag a Discord csatornánkon és vitassuk meg a legfrissebb gazdasági eseményeket. Kövesd Velünk online a szektor kriptopénzügyi híreit és elemzéseit, ahol naprakész hírfolyamunkban és jelentések szobánkban követheted a kriptovalutákkal és a világgazdasággal kapcsolatos eseményeket!
Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
/kobeissi letter, reuters, thearcticinstitute, dr.dk, politico/