A kriptovalutákkal kapcsolatban évek óta visszatérő kritika, hogy egy átlagfelhasználó számára túl bonyolultak, nehezen használhatók, és ha valaki hibázik, például rossz címre küld egy utalást, akkor nincs beépített biztonsági háló a javak visszaszerzésére. Egy szakértő szerint ezek a hibák akár egy tudatos irányválasztás alapjai is lehetnek, mert a kriptoökoszisztéma valójában nem az emberekre, hanem a mesterséges intelligencia-alapú rendszerekre lett optimalizálva.
Minderről Haseeb Qureshi, a Dragonfly Capital vezetője írt közösségi oldalán. A Dragonfly az ágazat egyik ismert befektetési alapja, ami kb. 3,5 milliárd dollár vagyont kezel.
Qureshi arra mutatott rá, hogy a hozzájuk hasonló, kriptós világban működő befektetési cégek is hagyományos jogi szerződéseket használnak, amikor üzleteket kötnek. Annak ellenére, hogy a mérnökeik képesek lennének akár önműködő okosszerződéseket is készíteni, továbbra is a bíróságokra és az ügyvédekre támaszkodnak.
Az emberek ösztönösen jobban bíznak a jogban, mint a kódban, mert a jogrendszer lehetővé teszi az értelmezést.
Egy bíró figyelembe veheti a körülményeket, a szándékot és az előzményeket, míg egy automatizált szerződés, egy kód sohasem mérlegel, csak végrehajt.
A jogrendszerek évszázadok alatt fejlődtek, figyelembe véve az emberi hibákat és kivételeket. A hagyományos bankrendszer szintén abból indul ki, hogy történhetnek hibák, ezért a tranzakciók visszafordíthatók, a vitás helyzetek pedig utólag is rendezhetők.
Az AI-ügynökök viszont más logika mentén működnek.
Egy mesterséges intelligencia másodpercek alatt képes tranzakciókat ellenőrizni, szerződéseket auditálni és szimulációkat futtatni, ehhez viszont szigorú, egyértelmű szabályrendszerre van szüksége. Ebben a környezetben a determinisztikus kód előny, nem hátrány.
Az írás szerint a jogi szerződések egy AI számára kiszámíthatatlan változóhalmazt jelentenek, különböző joghatóságokat, precedensekeket és különböző értelmezési lehetőségeket. A kód ezzel szemben zárt, gyorsan ellenőrizhető és végrehajtható, amivel két AI-ügynök képes lehet percek alatt feltételeket egyeztetni, elemezni, verifikálni és végrehajtani bármilyen megállapodást emberi közreműködés nélkül.
A hagyományos pénzügyi rendszer jelenleg három entitást ismer el: a természetes személyeket, a vállalatokat és államokat. Egy autonóm AI program nem illeszkedik ebbe a keretbe, a blokklánc azonban nem támaszt jogi elvárásokat, és a vele való együttműködés pusztán a kódra épül.
Egy AI-ügynök tehát jelenleg csak nehezen tudna eligazodni és hatékonyan működni a hagyományos gazdaságban, miközben a blokkláncon eszközöket birtokolhat, tranzakciókat hajthat végre és szerződéseket is köthet anélkül, hogy jogi személyiséggel rendelkezne.
Az író ebben a keretben vázolta fel az önműködő pénztárca koncepcióját, ami szerint a jövőben a felhasználó nem közvetlenül használna decentralizált alkalmazásokat, hanem forrásokat delegálhat és pénzügyi célokat adhat meg egy AI-nak, ami kiválaszthatja az ehhez megfelelő protokollokat, elemzi őket, majd a megadott paraméterek szerint optimalizál és végrehajtja a szükséges tranzakciókat.
Az ember ebben a környezetben már nem kezeli a pénzt, csak megbízza az AI-t és felügyeli annak működését.
A gondolatkísérlet több analógiával zárul. A GPS az okostelefonnal vált tömegtermékké, a TCP/IP pedig a böngészővel lett felhasználóbarát. A felvetés szerint a kripto a mesterséges intelligenciában találhatja meg azt a kiegészítő technológiát, ami értelmet ad a természetes felépítésének.
A konklúzió tehát nem az, hogy a kripto bonyolult, hanem hogy a természetes felhasználói nem az emberek, hanem az autonóm szoftverügynökök lehetnek.
ERC-8004: indul az Ethereum blokklánc AI-ügynök keretrendszere