Sajtóinformációk szerint a Meta 2026 második felében újra megpróbálkozik a stabilcoinok bevezetésével, de ezúttal nem saját digitális pénzt bocsátana ki, hanem már működő stabilcoinokat integrálna a Facebookba, az Instagramba és a WhatsAppba.
A cég egyszer már kísérletet tett a blokkláncos fizetési megoldások bevezetésére. 2019 júniusában jelentette be a Librát, mint nagyszabású kezdeményezést (a projektet később Diemre nevezték át), ami végül a szabályozói ellenállás miatt bukott el.
A Libra már a bejelentés pillanatától erős politikai ellenállásba ütközött, még annak ellenére is, hogy már a kezdetektől több globálisan ismert szolgáltató támogatta volna a bevezetést.
A projekt riadalmat váltott ki a törvényhozóknál és jegybankoknál, akik monetáris szuverenitási, pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi kockázatokat láttak a bevezetésben. A Libra körüli viták súlyát jól mutatja, hogy Mark Zuckerbergnek 2019-ben az amerikai Kongresszus előtt, külön meghallgatáson kellett válaszolnia a projekttel kapcsolatos kérdésekre.
David Marcus, a Libra vezetője később közösségi oldalán osztotta meg, hogy éveken át próbálták átdolgozni a projektet és kezelni a szabályozói aggályokat, de végül nem a jogi, hanem a politikai nyomás temette maga alá a projektet.
Az ellenállás bizonyos szempontból érthető volt. A Facebook működésével kapcsolatban rendszeresen merülnek fel kérdések, például az adatkezelési módszerei, vagy a piacon gyakorolt erőfölénye kapcsán, ezért sokan kockázatokat láttak abban, hogy egy globális bevezetés előtt álló pénzügyi infrastruktúra egy ilyen, eleve rendkívül nagy befolyással rendelkező vállalat kezében összpontosuljon.
A Meta pedig úgy tűnik levonta a tanulságot, és 2026-ban már nem “kapucnis jegybankként” akar visszatérni, hanem egyfajta közvetítőként a stabilcoin-alapú fizetésekhez
Miért pont most?
A Fortune már 2025 májusában arról írt, hogy a vállalat kriptós cégekkel tárgyal a stabilcoinok használatáról, különösen határokon átnyúló kifizetések, például a tartalomgyártói kifizetések terén. A lap szerint felmerült, hogy az Instagramon a kisebb, 100 dollár körüli kifizetéseket stabilcoinon keresztül bonyolítsák le egyes piacokon, ami sokkal olcsóbb lett volna a hagyományos pénzforgalmi csatornáknál.
Meg nem erősített hírek szerint jelenleg a Stripe lehet a legnagyobb esélyese annak, hogy a stabilcoinok kapcsán megállapodást kössön a Metával. A Stripe a világ egyik legnagyobb fizetési szolgáltatója, ami 2024 októberében 1 milliárd dollárért felvásárolta a stabilcoin-infrastruktúrát fejlesztő Bridge-et.
A Bridge 2026 februárjában feltételes jóváhagyást kapott az amerikai hatóságoktól egy nemzeti trust bank létrehozására, ami egy olyan engedély, amit a napokban a Crypto.com is szerzett.
A banki státusz megszerzése minden kétség felett álló legalizált működést tesz lehetővé, ami pontosan azt a hátteret biztosítja, amire egy Meta-méretű szereplőnek szüksége lehet egy kriptoközeli termék bevezetése során.
Szintén az ezzel kapcsolatos pletykákat erősíti, hogy 2025 áprilisában Patrick Collison, a Stripe társalapítója csatlakozott a Meta igazgatótanácshoz. Bár ez önmagában nem bizonyít semmilyen megállapodást, de jól mutatja a stratégiai átfedést: a Meta hozza az elérést, a Stripe a fizetési infrastruktúrát, a Bridge pedig a stabilcoin technológiát és a szabályozói megfelelést.
Az új próbálkozás azért is tűnhet életképesebbnek, mint a Libra volt, mert a szabályozói környezet közben megváltozott.
Az amerikai szabályozói közegben a stabilcoin szó már nem számít “vörös posztónak”, hanem egy különálló pénzügyi kategóriává vált, amit új törvényekkel és engedélyezési modellekkel igyekeznek keretek közé terelni.
Bár valószínű, hogy a hatóságok azóta sem szerették meg a Metát, de a cégnek talán már nincs is szüksége erre, mert egy olyan partnerközpontú modellel térne vissza, ahol a stabilcoinok kibocsátása, a tartalékkezelés és a megfelelés sem a vállalathoz kapcsolódva, hanem attól függetlenül történne.
A valódi cél nem a kriptós közönség
Ha a Meta tényleg gyorsabbá és olcsóbbá tudja tenni a határon átnyúló fizetéseket, például a tartalomgyártóknak, a Metán hirdető kereskedőknek, a hirdetési és egyéb partnereknek, vagy az egymás közötti utalásokat végző felhasználóknak, az közvetlen üzleti előnyt jelentene az Instagram, a Facebook és a WhatsApp felhasználók számára.
Egyes elemzők ezen kívül egy másodlagos tétet is említenek, ami nem más, mint az AI-alapú kereskedelem. Ezen kommentárok szerint a stabilcoinok a jövőben elszámolási réteggé válhatnak a, úgynevezett agentic (mesterséges intelligenciával működő ügynök) tranzakciókhoz.
Az ügynökök képtelenek a hagyományos pénzrendszer használatára, ezért a blokkláncon működő a stabilcoinok kulcsfontosságú fizetési infrastruktúrává válhatnak a jövő AI-vezérelt kereskedelmében.
Bár ez elsőre futurisztikusan hangzik, de ha a Meta azt feltételezi, hogy a jövőben a kereskedelem meghatározó része majd AI-asszisztenseken keresztül zajlik, akkor egy ezt támogató fizetési rendszer bevezetése az ehhez szükséges alapinfrastruktúra előkészítése lehet.
A visszatérés azonban még korántsem lefutott ügy. Továbbra is szerepet játszhat benne a bizalom hiánya, ugyanis a Meta adatkezelési, platformirányítási és piaci erőfölénnyel kapcsolatos múltja miatt minden pénzügyi terület felé való terjeszkedési kísérlete fokozott szabályozói figyelmet kaphat.
Előfordulhat, hogy hiába kezelik külső partnerek a stabilcoinokat, a hatóságok akkor is úgy ítélik meg, hogy a Meta jelenléte ebben a szegmensben önmagában is rendszerszintű kockázatot jelent.
A Meta nyitása mindemellett komoly kihívást jelenthet a hagyományos fizetési rendszerek számára.
Ha a vállalat ezúttal sikerrel jár, azt vélhetően nem úgy éri el, hogy nyíltan egy stabilecoin használatára próbálja rávenni a világot, hanem úgy, hogy a technológiát szinte észrevétlenül építi be a meglévő szolgáltatásaiba: alkotói kifizetések, olcsóbb online kereskedelmi elszámolások agy felhasználók közötti pénzküldési lehetőség formájában.
Csakhogy ez a “láthatatlan” bevezetés éppen azért lehet hatásos, mert a háttérben működő megoldás a felhasználó számára valóban gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb lehet, mint a hagyományos banki utalások. Ha valaki egyszer bekerül egy ilyen ökoszisztémába, az előnyök miatt könnyen rendszeres felhasználóvá válhat. Különösen igaz ez a Meta esetében, ami a világ legnagyobb eléréssel rendelkező digitális platformrendszerét üzemelteti.
Ahogy egy ezzel kapcsolatos komment fogalmazott, a paradigmaváltások gyakran éppen így történnek: először észrevétlenül, aztán hirtelen mindenhol.