Donald Trump nyilvánosan támadta az amerikai bankszektort, amiért szerinte az akadályozza a digitális eszközök piacát rendezni kívánó CLARITY Act elfogadását. Az elnök szerint a bankok a saját érdekeik védelmében próbálják késleltetni a törvényhozást, ami az Egyesült Államok versenyelőnyét veszélyeztetheti a globális kriptogazdaságban.
Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében vádolta meg a bankokat, hogy aktívan késleltetik a törvénykezés előrehaladását.
Az elnök úgy fogalmazott: a bankok rekordnyereséget termelnek, ezért nem fogja megengedni, hogy aláássák az erőteljes kripto-stratégiát. Hozzátette azt is, hogy a pénzintézetek nem próbálhatják meg gyengíteni a GENIUS Act-et, vagy túszul ejteni a CLARITY Act-et, utalva ezzel két, a stabilcoinokat és az amerikai kriptopiacot szabályozó törvényre.
A bejegyzéssel arra a hónapok óta tartó washingtoni patthelyzetre reagált, ami gyakorlatilag megbénította az ügyben illetékes szenátusi bizottság munkáját.
Mit tartalmazna a CLARITY Act?
A Digital Asset Market Clarity Act 2025 júliusában már átment az amerikai képviselőházon. A jogszabály 294–134 arányban kapott támogatást, ami jelentős kétpárti konszenzusra utal.
A törvény célja egy átfogó szabályozási keret létrehozása a digitális eszközök piacára. A javaslat többek között rendezné a régóta fennálló hatásköri vitát az amerikai felügyeletek között:
- a digitális árucikk (commodity) jellegű eszközök spot piacának felügyeletét teljes mértékben a Commodity Futures Trading Commission (CFTC) kapná meg,
- miközben a Securities and Exchange Commission (SEC) megtartaná hatáskörét az úgynevezett értékpapír és befektetési szerződés (securities) típusú tokenek felett.
Elemzők szerint a jogszabály elfogadása jelentősen csökkentené a kriptoszektor körüli szabályozási bizonytalanságot. A JPMorgan szakértői például úgy vélték, hogy a törvény utat nyithatna a nagy intézményi befektetők, például nyugdíjalapok és biztosítók komolyabb kriptokitettsége előtt, ami jelentős új tőkét hozhatna a piacra.
A CLARITY Act a GENIUS Act-et követné a szabályozási sorban, amit Trump 2025 júliusában már törvénybe iktatott, és ezzel megteremtette az első állami szintű keretrendszert a fizetési célra használható stabilcoinok számára.
A két törvény összességében az amerikai kormányzat kriptostratégiájának központi eleme lenne.
Miért akadt el a törvény?
Bár a képviselőházon viszonylag könnyen átment, a CLARITY Act, az elfogadás menete januárban megrekedt a Szenátusban. A bankügyi bizottság akkor halasztotta el határozatlan időre a tervezett szavazást, amikor a Coinbase az utolsó pillanatban visszavonta támogatását egy módosítás miatt.
A vita középpontjában a stabilcoinok után fizetett hozam áll.
A GENIUS Act ugyan megtiltotta a stabilcoin-kibocsátóknak, hogy a stabilcoin-letétek után kamatot fizessenek, ám egy kiskaput nyitva hagyott. A törvény tiltja a kamatfizetést, de csak egy nagyon konkrét szereplőnek, a stabilcoin kibocsátójának. Emiatt bizonyos konstrukciókban mégis megjelenhet a hozam, például a kriptotőzsdék és más közvetítők továbbra is kínálhatnak kamatot az ügyfeleiknek a stabilcoin-tartás után.
A bankszektor szerint ez veszélyezteti a hagyományos betéti üzletágat, mivel a hozamot fizető stabilcoinok közvetlen versenytársai lehetnek a megtakarítási számláknak. Miközben egy bank sok csak nagyon alacsony kamatot kínál, a szabályozottan működő USDC stabilcoinért több százalékos kamat is szerezhető a legnagyobb kriptotőzsdéken.
A február elején a Fehér Házban tartott tárgyalásokon a bankok képviselői egy olyan dokumentummal érkeztek, amely teljes tiltást követelt a stabilcoin-hozamokra. A kriptoipar ezt úgy értelmezte, mint a verseny kiiktatására tett kísérletet, igaz volt olyan is, aki belement volna ebbe a javaslatba.
Kompromisszum azóta sem született.
Geopolitikai verseny a háttérben
Trump a megállapodást sürgető bejegyzésében külön megemlítette Kínát is, ami arra utal, hogy az amerikai döntéshozók egy része a kriptoszabályozást geopolitikai kérdésként kezeli.
A globális verseny ugyanis már megkezdődött az ágazat feletti dominanciáért. Az Európai Unió MiCA szabályozása már működik, a Kína kapujának tekintett Hongkong pedig szintén stabilcoin-engedélyezési rendszert hozott létre, aminek első engedélyeit most márciusban tervezik kibocsátani.
A számunkra távoli, de kriptós szempont mégis meghatározó Vietnám (évek óta a top 5 legnagyobb szereplő közé tartozik a Chainalysis éves, globális kripto elfogadást mérő indexében) 2025 nyarán fogadott el egy digitális eszközökre vonatkozó szabályozási keretet, ami 2026 elején lépett hatályba.
Mindezek mellett pedig Oroszország is a terület legalizálására készül.
Mi következik most?
Az amerikai politikai bizonytalanság ellenére a piac továbbra is bízik a törvény elfogadásában. A Polymarket előrejelző platform szerint jelenleg körülbelül 72 százalék az esélye annak, hogy a CLARITY Act-et még 2026-ban aláírják.
Ha sikerül a kamatfizetési ellentéteken továbblépni, a törvény elfogadásának következő lépése a szenátusi bankügyi bizottság úgynevezett markup szakasza lehet, ahol a jogszabály szövegét véglegesítik. Ezt követően következik még egy finomhangolás a Szenátus mezőgazdasági bizottságának javaslataival (történelmileg ehhez a bizottsághoz tartozik az árupiaci eszközök szabályozása), mielőtt a folyamat végén a teljes szenátus elé kerülhet a törvénytervezet.
A végső szavazáshoz 60 szenátori szavazatra lenne szükség. A testület 100 főből áll (53 republikánus, 45 demokrata és 2 független), ami azt jelenti, hogy több demokrata politikus támogatása is elengedhetetlen lesz a végső elfogadáshoz.
Jogászok és szakértők szerint a CLARITY Act körüli vita már nem ideológiai jellegű, és nem arról szól, hogy a kripto jó vagy rossz, hanem két iparág, a bankrendszer és a kriptoszektor érdekeinek ütközéséről szól. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy a bankok engednek-e álláspontjukból, vagy a kriptoipari szereplők lesznek-e hajlandóak kompromisszumot kötni a stabilcoin-hozamok kérdésében.