A klasszikus piaci logika szerint egy nagy geopolitikai konfliktus növeli a menekülőeszközök árát. A február 28-án kezdődő iráni háború kitörése óta azonban csak az olaj és a dollár emelkedett, míg az arany visszafogottan reagált.
Az amerikai-izraeli légicsapások, amelyekben Irán legfelsőbb vezetője is életét vesztette, és amelyek a világ olajkereskedelmének kb. ötödét bonyolító Hormuzi-szoros lezárásához vezettek, azonnali sokkot okoztak az energiapiacokon.
A kőolaj ára jelentősen, több tíz százalékkal növekedett, az arany viszont mindössze 2 százalékkal drágult a konfliktus kezdete óta. Bár rövid időre az arany is megugrott, és február 28-án napközben 5390 dollárig emelkedett, ám később gyorsan visszaesett, és 5100 dollár körül stabilizálódott.
A dollár felülírta a menekülőeszköz-logikát
A jelenség hátterében egy makrogazdasági mechanizmus áll. Amikor az olaj ára egy háborús helyzet miatt hirtelen emelkedni kezd, a piacok elsőként az infláció felgyorsulásának kockázatát árazzák be.
A drágább energia ugyanis gyorsan megjelenik a gazdaság más területein is: nőnek a szállítási költségek, drágul a termelés, végső soron pedig a fogyasztói árak is emelkednek. A befektetők ilyenkor azt feltételezik, hogy az amerikai jegybank, a Fed kénytelen lesz szigorúbb monetáris politikát folytatni, ami kamatemelést, vagy hosszabb ideig magasan tartott kamatokat jelenthet.
A magasabb kamatkörnyezet vonzóbbá teszi a dollárban denominált eszközöket, elsősorban az amerikai állampapírokat. A globális befektetők ilyenkor gyakran dollárba menekítik a tőkéjüket, hogy kihasználják a magasabb hozamokat. Ez a folyamat a dollár erősödéséhez vezet.
Ebben a környezetben az arany átmenetileg háttérbe szorulhat.
A nemesfém nem fizet kamatot, ezért amikor a kötvényhozamok emelkednek, a befektetők számára kevésbé vonzó. A piac ezért a válságok első szakaszában gyakran inkább a dollárt preferálja.
Az arany általában csak később, a válság elhúzódásakor kezdhet igazán erősödni. Amikor a gazdasági károk egyre nyilvánvalóbbá válnak, nő a recesszió kockázata, és felmerül a monetáris lazítás kérdése, a befektetők már inkább az infláció és a pénzromlás elleni védelemként tekintenek rá. Ilyenkor válik ismét hangsúlyossá az arany klasszikus menekülőeszköz-szerepe.
Elemzők szerint az amerikai jegybank jelenleg egyszerre három nyomással szembesül:
- az olajár-sokk inflációt okoz, ami kamatemelést indokolna,
- a háború gazdasági lassulást válthat ki, ami kamatcsökkentést sürgetne,
- a konfliktus finanszírozása pedig monetáris lazítást (pl.: kamatcsökkentést, vagy állampapírvásárlást) is eredményezhet.
A piac jelenleg az első hatást árazza, vagyis dollárt vásárol, nem aranyat.
A történelmi tapasztalatok szerint az energiaár-sokkokhoz kapcsolódó geopolitikai válságok gyakran két szakaszban hatnak a piacokra. Az első szakaszban a dollár erősödik az inflációs várakozások miatt, miközben az arany háttérbe szorul. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a gazdasági károk láthatóvá válnak, nő a recesszió esélye, és a befektetők már inkább a pénzromlás és a monetáris lazítás kockázatát árazzák.
A történelemben erre több példa is akad. Az 1973-as olajválság után például körülbelül fél évvel indult el az arany nagy ralija, amely végül több mint 70 százalékos emelkedést hozott.
A piac jelenleg még nem számol tartós konfliktussal, ugyanakkor ha a Hormuzi-szoros lezárása elhúzódik, a második szakasz is bekövetkezhet. Ezzel kapcsolatban, a napi hírek mellett a befektetők rövidebb távon két további eseményre is odafigyelhetnek.
- az amerikai jegybank március 18-i kamatdöntő ülésére,
- valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 10-i rendkívüli ülésére.
Az amerikai jegybank március 18-i kamatdöntő ülése azért fontos, mert a kamatszint az egyik legerősebb tényező, amely meghatározza a dollár, az arany és általában a kockázatos eszközök árfolyamát. Ha a jegybank a konfliktus ellenére is az infláció elleni küzdelmet helyezi előtérbe, és magas kamatokat tart fenn, az erősítheti a dollárt és visszafoghatja az arany emelkedését. Ha viszont a gazdasági kockázatok miatt lazább monetáris politikára utaló jelzések érkeznek, az gyengítheti a dollárt, és kedvezhet az arany árfolyamának.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 10-i rendkívüli ülése pedig elsősorban geopolitikai szempontból fontos. Egy ilyen ülésen döntések születhetnek például tűzszüneti kezdeményezésekről, szankciókról vagy nemzetközi fellépésről. Ha a konfliktus enyhülésére utaló jelek jelennek meg, az csökkentheti az energiaárak és a menekülőeszközök iránti keresletet. Ha viszont a feszültség tovább nő, az újabb bizonytalanságot hozhat a piacokra.
Na és mi a helyzet a bitcoinnal?
A geopolitikai feszültségek a bitcoint is próbára teszik. A kriptovalutát évek óta gyakran hasonlítják az aranyhoz, azzal az érvvel, hogy háborúk, szankciók vagy pénzügyi bizonytalanság idején alternatív menekülőeszközként szolgálhat. A mostani konfliktus azonban azt mutatja, hogy ez a szerep még nem egyértelmű.
A piaci adatok alapján a bitcoin nem viselkedett klasszikus menekülőeszközként a válság első szakaszában. Bár az ára rövid távon emelkedett, az aranyhoz hasonlóan visszakorrigált. Ez részben ugyanazzal a mechanizmussal magyarázható, amely az arany árfolyamát is visszafogta: a befektetők első reakciója sokszor a készpénz és a dollár irányába történő elmozdulás.
A piac ugyanakkor a következő időszakban egy éles, globális gazdasági sokkhelyzetben tesztelheti, hogy a BTC képes-e alternatív pénzügyi eszközként működni, vagy továbbra is inkább a kockázatos befektetésekhez hasonló eszköz marad.