Különös tranzakciót jelentett be két, bitcoin felhalmozási stratégiára építő tőzsdei cég. A Strive 50 millió dollárért vásárolt osztalékfizető részvényeket a Strategy-től. Az ügylet első furcsának tűnhet, mert mindkét cég ugyanabba az üzleti modellbe tartozik, és úgynevezett bitcoin-kincstári vállalatként működik.
Ezek a társaságok jelentős mennyiségű bitcoint vásárolnak és tartanak a mérlegükben, és különféle pénzügyi eszközökkel, például részvénykibocsátással vagy vállalati hitelekkel gyűjtenek tőkét azért, hogy még BTC-t vásárolhassanak.
A legismertebb ilyen cég a korábban MicroStrategy néven működő Strategy, ami 2020-ban lépett erre az útra, és azóta a világ egyik legnagyobb, 738 000 darabos vállalati bitcoin-tartalékát halmozta fel.
A most vásárló Strive egy amerikai befektetési társaság, ami szintén egy bitcoinra épülő pénzügyi stratégiát követ.
A Strive mostani közlése szerint a cég 50 millió dollár értékben vásárolt STRC jelű papírokat a Strategytől. Ezek olyan osztalékfizető instrumentumok, amelyek jelenleg évi 11,5 százalékos hozamot kínálnak.
A történet érdekessége tehát az, hogy a Strive a korábbi tevékenységétől eltérően most nem közvetlenül bitcoint vett, hanem egy másik bitcoin-kincstári cég papírjába fektetett, amit a saját osztalékfizető részvényeinek kibocsátásából származó pénzből finanszírozott.
A vállalat januárban 118 millió dollárt gyűjtött azzal, hogy SATA nevű papírjaiból értékesített 1,32 millió darabot, melyekre jelenleg évi 12,75 százalékos osztalékot fizet.
A Strive által kibocsátott papírok hozama tehát magasabb, mint a most megvásárolt STRC-é, így a konstrukció pénzügyileg negatív kamatkülönbözetet jelent.
A vásárlás célja az volt, hogy a Strive az STRC-t saját osztaléktartalékának részévé tette, amelyből a SATA papírok után fizetendő osztalékot tervezi fedezni a következő 18 hónap során.
A konstrukció így lényegében azt jelenti, hogy egy bitcoin-kincstári cég magas osztalékot fizető papírjai részben egy másik hasonló cég osztalékfizetésének finanszírozásában játszanak szerepet.
Bár a konstrukciót a két vállalat pozitív példaként próbálta bemutatni, a közösségi oldalakon sokan kifejezetten negatívan reagáltak rá. A kritikusok lényegében piramisjátéknak nevezték az ügyletet, és úgy vélték, hogy a magas osztalékokra épülő körbefinanszírozás könnyen fenntarthatatlanná és veszélyes piaci gyakorlattá válhat.
A Strategy lett a leginkább shortolt nagyvállalati részvény az Egyesült Államokban