Az iráni háború immár nemcsak a Közel-Keletet, hanem a világgazdaságot és Európát is közvetlenül fenyegeti. A hétvégi események drámai fordulatot hoztak.
Az iráni háború 23. napján a konfliktus olyan szintre eszkalálódott, amelyre kevesen számítottak: iráni rakéták izraeli nukleáris létesítmények közelében csapódtak be, Trump 48 órás ultimátumot adott Teheránnak, miközben az energiaárak az egekbe szöktek. A hétvégi fejlemények azt mutatják, hogy a háború hatásai már messze túlmutatnak a térségen. Európa és Magyarország is egyre közvetlenebbül érzi a következményeket, ráadásul a Bitcoin-árfolyama is megingott.
Geopolitikai robbanásveszély
Az iráni háború új szakaszába lépett, miután iráni ballisztikus rakéták 160 embert sebesítettek meg az izraeli Dimona térségében, az ország nukleáris létesítményeinek közelében. A támadás azért különösen aggasztó, mert először sikerült áttörni az izraeli légvédelmet ezen a stratégiailag kritikus területen. Izrael vizsgálatot indított a védelmi rendszer hibájának felderítésére. Benjámin Netanjahu miniszterelnök eközben kijelentette: a konfliktus jellege megváltozott, és már az egész világot érinti.
Ha ezekben a vészterhes időkben inkább a kamatozó stabilcoinokat választanád, vagy növelnéd USDC készleteidet, a Kripto Akadémia és a Bybit EU újabb közös befizetési promóciója kis mértékben ugyan, de segítséget tud nyújtani. Ennek a részleteit innen éred el. A Bybit EU egyébként stabilcoin programot is indít (USDC, EURC) fix futamidejű konstrukciókkal, amiről ebben a cikkben írtunk.
Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, azzal fenyegetve, hogy ellenkező esetben az ország erőműveit támadják. Teherán válasza nem váratott magára. Az iráni vezetés közölte, hogy teljes szoros-blokádot vezet be, és célba veszi a térség energetikai infrastruktúráját, beleértve Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek létesítményeit is. A fenyegetés komolyságát jelzi, hogy Irán már a brit-amerikai Diego Garcia támaszpontot is rakétával támadta az Indiai-óceánon, ami azt bizonyítja, hogy Teherán 4000 kilométeres hatótávolságú fegyverekkel rendelkezik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hezbollah is fokozta támadásait Észak-Izrael ellen, miközben Tel-Avivot is találat érte. Nemzetközi jogászok figyelmeztetnek: Trump fenyegetése az erőművek lebombázására háborús bűnnek minősülhet a nemzetközi jog szerint.
Energiaválság és gazdasági sokk
Az iráni háború drámai hatást gyakorol a globális energiapiacokra. A katari gázlétesítmények elleni csapások után az olaj- és gázárak ismét meredeken emelkedtek, a tőzsdék pedig világszerte megremegtek. A brit energiaszámlák várhatóan évi 332 fonttal nőnek júliustól a Cornwall Insight előrejelzése szerint, és a British Gas vezérigazgatója előrejelzése alapján a további drágulás „elkerülhetetlen”, ha az olajárak magasan maradnak.
Az Egyesült Királyság állampapír-hozamai 2008 óta nem látott szintre emelkedtek az inflációs félelmek és a közel-keleti bizonytalanság miatt. A Bank of England egyhangúlag tartotta a kamatot 3,75 százalékon, de jelezte: készen áll az emelésre, ha az iráni háború okozta árrobbanás tartósnak bizonyul. Az amerikai Fed szintén kivár, dacára Trump nyomásgyakorlásának a kamatcsökkentés érdekében.
Meglepő lépésként Washington részlegesen feloldotta az iráni olajra vonatkozó szankciókat, hogy enyhítse a globális kínálati feszültséget. A pénzügyminiszter szerint ez az intézkedés 140 millió hordó olajat juttathat a piacra. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ugyanakkor arra szólította fel a lakosságot, hogy dolgozzanak otthonról és vezessenek lassabban az energiaválság kezelése érdekében. Elemzők szerint a befektetők még mindig alábecsülik az öbölbeli infrastrukturális károk hosszú távú hatásait.
Magyarország és a régió
Az iráni háború közvetlenül ugyan, de érinti Magyarországot is. Az ukrán-magyar olajvezeték-vita miatt fenyeget egy kulcsfontosságú EU-hitel megakadása is. Kijev és Budapest nem ért egyet abban, mekkora károkat okozott egy orosz támadás a nyugat-ukrajnai elosztó központban, így az olajszállítás továbbra is szünetel. Ez különösen rossz időzítés, amikor a globális energiaellátás amúgy is kritikus állapotban van.
Tajvani bomba: chipapokalipszis fenyegeti a világot – Kripto Akadémia
Orbán Viktor a hétvégén a CPAC konferencián Trump győzelmét méltatta, ám egy másik megszólalásában borúlátóan nyilatkozott az iráni háború várható következményeiről. Még egy esetleges amerikai-izraeli katonai győzelem sem jelentene szerinte kedvező fordulatot. Eközben Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilvánosan utalt arra, hogy magyar kormányzati szereplők az Európai Tanács üléseiről szivárogtathatnak Moszkvának – Szijjártó Péter reagált a vádakra. A térségben zajló szlovén választásokon Orbán szövetségese, Janez Janša próbál visszatérni a hatalomba, ami tovább formálhatja a közép-európai politikai térképet.
Az iráni háború immár nem csupán közel-keleti konfliktus. Hatásai a globális energiaellátástól a magyar háztartások számlájáig mindenhol érezhetők. A következő 48 óra döntő lehet. Trump ultimátuma és Irán válasza határozhatja meg, hogy a világ egy elhúzódó, totális gazdasági válság felé sodródik-e, vagy marad esély a deeszkalációra. Európának és Magyarországnak egyaránt fel kell készülnie arra, hogy a konfliktus tartós nyomot hagy az energiaárakon, az inflációs kilátásokon és a geopolitikai erőviszonyokon.
Legyél Te is tag a Discord csatornánkon és vitassuk meg a legfrissebb gazdasági eseményeket. Kövesd Velünk online a szektor kriptopénzügyi híreit és elemzéseit, ahol naprakész hírfolyamunkban és jelentések szobánkban követheted a kriptovalutákkal és a világgazdasággal kapcsolatos eseményeket!
Nincs VIP tagság, nincs előfizetés, egységben az erő! Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
/the guardian, reuters, washington post, aljazeera, bbc, foreignpolicy/