Az elmúlt években egyre több vállalat kezdett el Bitcoint vásárolni, pénzügyi tartalékként kezelve a digitális eszközt. A trend az Egyesült Államokból indult, ahol legismertebb képviselője a MicroStrategy, ami agresszív felvásárlásaival gyakorlatilag egy új vállalati modellt teremtett. Úgy tűnik azonban, hogy Európa nem követi ezt az utat.
A legnagyobb európai kriptós konferencián, a Paris Blockchain Week 2026 rendezvényen iparági szereplők beszéltek arról, hogy az európai cégek a kontinens szabályrendszereihez kénytelen igazítani a Bitcoin-stratégiájukat, ami alapjaiban különbözik az amerikai gyakorlattól.
Más pálya, más szabályok
A különbség elsősorban a tőkepiacok eltérő szerkezetéből fakad. Az Egyesült Államokban a vállalatok jóval könnyebben tudnak különféle pénzügyi eszközöket, például átváltható kötvényeket kibocsátani, és ebből újabb Bitcoin-vásárlásokat finanszírozni.
Európában a piac kisebb és kevésbé likvid, a szabályozás szigorúbb, a befektetői kör pedig sokkal óvatosabb és kockázatkerülőbb.
A konferencián felszólaló Thomas Vogel, a Latham & Watkins (az egyik legnagyobb nagyvállalatokat kiszolgáló globális ügyvédi iroda) párizsi és frankfurti irodájának partnere arról beszélt, hogy teljesen más korlátok között mozog egy amerikai és egy európai cég, ha forrásbevonásról van szó, ezért ami az amerikai vállalati mérlegek világában működik, az nem ültethető át egy az egyben egy francia vagy német vállalatra.
A kontinensen már most is több tőzsdei vállalat tart Bitcoint, de ezek mérete egyelőre jóval szerényebb az amerikai példákhoz képest.
A BitcoinTreasuries.net adatai szerint a német Bitcoin Group SE 3605 BTC-t tartott, ami a cikk írásakor nagyjából 268 millió dollárt ért. A francia Capital B 2925 BTC-vel rendelkezik, a szintén francia Sequans Communications 2139 BTC-t halmozott fel. A holland Treasury 1111 BTC-t tart, míg a svéd H100 Group 1051 BTC-vel szerepel a nyilvántartásban.
Miközben az európai cégek néhány ezer Bitcoin körüli állományokkal építkeznek, az amerikai Strategy egészen más léptékben mozog. A cég csak hétfőn 13 927 BTC-t vásárolt meg körülbelül 1 milliárd dollárért, amivel a teljes állománya 780 897 BTC-re nőtt. Ez érzékelteti igazán, mekkora a különbség a két kontinens között: Európában a vállalatok még csak kísérleteznek a modellel, míg az Egyesült Államokban már ipari méretű Bitcoin-felhalmozás zajlik.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb bitcoint felhalmozó európai cég veszteségben ül ezeken a pozíciókon. A Capital B például a megadott átlagár alapján mintegy 25,6 százalékos nem realizált veszteségben van, a holland Treasury 33,5 százalékosban, a svéd H100 Groupnál pedig 35,1 százalék a nem realizált veszteség.
A vállalati Bitcoin-tartalékolás tehát egyelőre nem látványos sikertörténetként, hanem kockázatos, hosszú távú stratégiai döntésként jelenik meg Európában.
Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a felhalmozásban rejlő különbség nemcsak méretben, hanem gondolkodásban is jelentős. Míg az amerikai bitcoin-modell agresszív növekedésre épít, addig Európában inkább a fokozatos, szabályozáshoz igazodó építkezés dominál. A szakértők szerint bár ez rövid távon hátránynak tűnhet, hosszabb távon viszont stabilabb, fenntarthatóbb modellt eredményezhet.