Néhány nap alatt az egekbe szökött, aztán szinte lenullázódott a RaveDAO nevű projekt tokenjének árfolyama. A háttérben piaci manipuláció gyanúja merült fel, amivel kapcsolatban már több tőzsde is vizsgálódni kezdett.
A kriptopiacon nem ritka a szélsőséges ármozgás, de a RaveDAO nevű projekt tokenjének esete még ebben a közegben is kirívónak számít.
Az elektronikus zenei bulikat és kriptós konferenciákhoz kapcsolódó afterpartikat szervező közösség tokenje április elején indult emelkedésnek, és április 2. és 18. között 122-szeres növekedést produkált.
A RAVE piaci értéke rövid időre az 5 milliárd dollárt is meghaladta, amivel a 20 legnagyobb kriptovaluta közé került. Pár órával később azonban látványosan összeomlott és kevesebb mint két nap alatt az értékének közel 90 százalékát elveszítette.
Mi az a RaveDAO?
A RaveDAO saját meghatározása szerint egy olyan kriptós közösség, ami elektronikus zenei eseményeket, bulikat és helyi közösségi összejöveteleket szervez. A projekt 2023 vége óta aktív, vagyis nem teljesen új szereplőről van szó, de korábban kifejezetten rétegprojektnek számított.
Április elején a token árfolyama minden különösebb hír vagy fundamentális ok nélkül kezdett emelkedni. Az növekedés megfigyelői szerint nehezen hihető, hogy egy ilyen, korábban csak kifejezetten szűk körben ismert projekt iránt hirtelen természetes piaci kereslet alakuljon ki, néhány nap alatt több milliárd dolláros értékeltségig növelve az értékét.
Miért lehetett ennyire könnyű mozgatni az árát?
A magyarázat kulcsa az úgynevezett forgalomban lévő kínálat lehet. Mint kiderült, a RAVE tokenek döntő többsége csak néhány walletben összpontosul, és a teljes mennyiségnek csak kis része forog a szabad tőzsdei piacon.
Az on-chain követhető adatok szerint a Rave tokenek 75 százaléka egyetlen, a projektcsapathoz köthető tárcában található. További, szintén ehhez a körhöz kapcsolódó tárcák pedig még nagyjából 10 százalékot birtokoltak. Ez azt jelenti, hogy a teljes kínálat kb. 85 százaléka lényegében elérhetetlen volt az átlagos vásárlók számra, vagyis a kereskedők csak egy viszonylag kevés mennyiséggel tradelhettek a nagyobb kriptotőzsdéken.
Ez azért fontos, mert ha kevés eszköz kering a piacon, akkor már viszonylag kisebb vételi vagy eladási nyomás is elég ahhoz, hogy extrém ármozgást idézzen elő. Mintha valaki egy nagyon sekély vízű medencébe ugrana , ahol sokkal nagyobb hullámot verni, mintha egy nagy tóba vetné magát.
Piaci manipuláció történt?
A gyanú szerint igen, bár ezt egyelőre senki nem bizonyította hitelt érdemlően. A legismertebb kriptós nyomozók közé tartozó ZachXBT szerint a feltételezett csalás három tőzsdéhez kapcsolódhatott: a Bitgethez, a Binance-hez és Gate-hez.
A mechanizmus lényege leegyszerűsítve az lehetett, hogy a piaci szereplők egy része azt hihette, hogy valakik nagy mennyiségű tokent terveznek a tőzsdékre utalni, hogy eladják azokat, ezért az ár esésére kezdtek fogadni, vagyis nagy összegben nyitottak short pozíciókat. A valóság ezzel szemben az lett, hogy az árfolyam emelkedni kezdett, ami csapdába csalta az esésre játszókat (short squeeze).
A gyanús tranzakciók között emlegetik, hogy például április 9-én két tárca 18 millió Rave tokent utalt a Bitgetre, majd egy harmadik tárca újabb 12 milliót mozgatott meg április 12-én és 13-án. Ez a mennyiség a teljes tokenkészlet nagyjából 2,5 százalékát jelentette, ami elsőre talán nem tűnik soknak, de a ténylegesen piacon forgó mennyiséghez (15%) képest jelentős súllyal bírt.
Egy RaveDAO csapatához köthető tárca később 32 millió tokent vont ki a Bitgetről, ami még tovább szűkítette a piacon szabadon hozzáférhető kínálatot. Márpedig ha kevesebb token marad a piacon, még könnyebb feljebb tolni az árat.
Mit mond erre a projekt?
A RaveDAO visszautasította, hogy a csapatnak bármilyen köze lett volna a szélsőséges ármozgáshoz, ez azonban nem csillapította a kedélyeket, mert a piaci szereplők egy része szerint már az is komoly kérdéseket vet fel, hogy egy önmagát decentralizáltnak valló projekt a tokenkészletének 85 százalékát néhány tárcában koncentrálja.
A DAO, vagyis decentralizált autonóm szervezet elvileg azt jelenti, hogy nincs klasszikus központi vezetés, a közösség pedig tokenek segítségével szavaz a fontos döntésekről. Ha viszont a tokenek túlnyomó többsége néhány kézben összpontosul, akkor a decentralizáció erősen megkérdőjelezhető.
Az árfolyam összeomlása után a Binance vezérigazgatója, Richard Teng, valamint a Bitget vezetője, Gracy Chen is arról írt közösségi oldalán, hogy kivizsgálják a felmerült manipulációs gyanút.
Ez azért fontos, mert a központosított kriptotőzsdéken rengeteg kereskedő fordul meg, de a decentralizált tőzsdékkel szemben senki sem lát bele teljes részletességgel abba, hogy pontosan kik, milyen összegekkel és milyen stratégiával vásárolják és adják az ezeken elérhető tokeneket.
A nagy tőzsdék emiatt egyszerre jelennek meg kapuőrként és kockázati tényezőként: a listázásukkal hitelességet adhatnak egy projektnek, miközben a korlátozott átláthatóságuk miatt a manipulációra is lehetőséget teremthetnek.
A RAVE ügye azért is kapott ekkora figyelmet, mert az elmúlt hónapokban több hasonló eset történt a kriptopiacon, melyekben frissen indult vagy korábban alig ismert tokenek ugrottak meg rövid időre több milliárd dolláros értékelésig, mielőtt ugyanilyen gyorsan összeomlottak volna.
Iparági szereplők egy része szerint a piaci visszaélések száma az utóbbi időszakban azért indult ismét növekedésnek, mert az Egyesült Államokban enyhült a nyomás a kriptós cégeken, és több korábbi eljárás is lekerült a napirendről. A kritikusok úgy látják, hogy ha a tőzsdék nem lépnek összehangoltan, akkor az ilyen történetek nemcsak az adott token összeomlása miatt pórul járó vásárlóknak fájhatnak, hanem az egész iparág hitelességét is gyengíthetik.