Irán legnagyobb kripoplatformja, a Nobitex nem egyszerű kriptotőzsde. A Reuters tényfeltáró cikke szerint egy politikai és vallási értelemben is befolyásos családhoz köthető, és ennek köszönhetően vált a szankciók alól kibújni kívánó iráni pénzügyi rendszer egyik kulcspontjává. A lap megkeresésére a cég tagadta, hogy állami vagy katonai kapcsolatai lennének.
Irán legnagyobb kriptotőzsdéjét, a Nobitexet két testvér alapította 2018-ban, akik a Reuters vizsgálata szerint az ország egyik legbefolyásosabb politikai-vallási dinasztiájához, a Kharrazi családhoz tartoznak. Ali és Mohammad Kharrazi ugyanakkor nem ezt, hanem az Aghamir családnevet megadva építették fel a platformot. Valódi kilétükről a legközelebbi munkatársaik sem tudtak.
A Nobitex mára az iráni kriptokereskedelem domináns szereplőjévé vált, 11 millió helyi felhasználója van, ami Irán lakosságának több mint 10 százaléka.
A hírügynökség vizsgálata szerint a Nobitex alapítói a Kharrazi család harmadik generációjához tartoznak, a família pedig hosszú ideje jelen van az iráni hatalmi struktúrában. A család tagjai vallási, diplomáciai és politikai posztokat töltöttek be, és házassági kapcsolatokon keresztül is kötődnek az Iszlám Köztársaság legfelső vezetőihez.
A Reuters szerint a Nobitex az iráni gazdaság egy olyan párhuzamos pénzügyi rendszerének csomópontja lett, amelyen keresztül a nyugati szankciókkal sújtott intézmények is hozzáférhetnek a globális kriptopiacokhoz.
A hírügynökség blokkláncelemző cégek, volt alkalmazottak és pénzügyi nyomozók információira hivatkozva azt írta, hogy a platformon több százmillió dollár juthatott el az iráni központi bankhoz és az Iszlám Forradalmi Gárdához közeli szereplőkhöz. A Nobitex ezt határozottan tagadta, az állítva, hogy magánkézben lévő, független vállalkozás, és soha nem állt szerződéses kapcsolatban az említett szereplőkkel. A vállalat szerint ha illegális pénzek jelentek meg a rendszerében, az a vezetés tudta és jóváhagyása nélkül történt.
Iránt évek óta széles körű nyugati pénzügyi szankciók alatt áll. A hagyományos bankrendszerből a nemzetközi szankciók miatt kiszoruló lakosság számára a kripto elsősorban nem spekulációs eszköz, hanem menekülőút: a riál gyengülése és az infláció miatt sok iráni digitális eszközökben, például dollárhoz kötött stabilcoinokban próbálja megőrizni a megtakarításai értékét. Ugyanez a rendszer azonban az állami és félállami szereplők számára is alkalmas lehetett arra, hogy pénzt mozgassanak a hagyományos banki csatornák megkerülésével.
A Reuters szerint a Nobitex technikai módszerekkel nehezíthette a pénzmozgások valós követését és az egymással gyakran tranzaktáló kriptotárcák közötti kapcsolatok feltérképezését.
A lap 2022-ben arról is írt, hogy a Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje 2018 óta mintegy 8 milliárd dollárnyi iráni tranzakciót dolgozott fel, és ennek túlnyomó része, körülbelül 7,8 milliárd dollár a Nobitexhez kötődött. A Nobitex akkoriban útmutatót készített az ügyfeleinek arra, hogyan lehet csökkenteni annak esélyét, hogy az iráni felhasználók tranzakciói fennakadjanak a szankciós ellenőrzéseken.
A Nobitex fontosságát támaszthatja alá, hogy a tőzsde a válsághelyzetek alatt is folyamatosan működőképes maradt. Iránban gyakoriak az energiaellátási zavarok és az országos áramkimaradások, valamint az internetkorlátozások is, amikor csak a lakosság egy nagyon szűk, államilag engedélyezett köre férhet hozzá ehhez a szolgáltatásokhoz. A Nobitex ehhez a körhöz tartozik, a cég pedig nem válaszolt a Reuters azon kérdésére, hogyan tudta biztosítani működését, például az izraeli és amerikai légicsapások időszakaiban.
A Nobitex ügye jól mutatja, hogy miként vált a kripto egyszerre menedékké és geopolitikai kockázattá. Egy szankciókkal sújtott ország polgárainak lehetőséget adhat arra, hogy kimenekítsék a vagyonuk egy részét, ugyanakkor ugyanez az infrastruktúra az állami szereplők, fegyveres szervezetek vagy szankcionált intézmények számára is használható lehet a pénz mozgatására.