Közösségi médiás beszámolók szerint a Google Chrome úgy tölthet le egy több gigabájtos mesterségesintelligencia-modellt a felhasználók eszközeire, hogy erről nem kér külön engedélyt. A fájl a Gemini Nano működését segítheti, a telepítését viszont a böngésző a háttérben, a felhasználó megkérdezése nélkül intézi el.
Alexander Hanff informatikus és jogász a blogján is beszámolt arról, hogy a Chrome egy weights.bin nevű, nagyjából 4 GB-os fájlt hozott létre a gépén. A fájl az OptGuideOnDeviceModel mappában található, és Hanff szerint a Google lokálisan futó AI-modelljéhez, a Gemini Nanóhoz kapcsolódik.
A kutató azt állítja, hogy a Chrome nem kért engedélyt a letöltéshez, nem dobott fel külön figyelmeztetést, és a beállítások között sem található egyértelmű opció arra, hogy a felhasználó eldöntse, akar-e AI-modellt telepíteni a gépére. Szerinte a letöltés akkor indulhat el, ha a Chrome AI-funkciói aktívak, ezek pedig az újabb verziókban alapból bekapcsolt állapotban vannak.
Hanff azt is kifogásolta, hogy miközben a fájl letöltése automatikus, az eltávolítása viszont már jóval körülményesebb. Állítása szerint ha valaki törli a fájlt, a Chrome később újra letölti azt, ami főleg azoknál lehet kellemetlen, akik kisebb tárhellyel rendelkező laptopot vagy régebbi gépet használnak.
Ennek megakadályozásához azt javasolta, hogy kapcsoljuk ki a Chrome AI-hoz kapcsolódó beállításait. Ehhez a böngésző címsorába a chrome://flags szöveget kell beírni, majd a megjelenő listából kikeresni és letiltani (Disable) az AI és Gemini Nano funkciókat. Ebben segíthet a lap tetején megjelenő kereső is, de fontos, hogy nem minden “ai” találat jelent automatikusan mesterséges intelligenciához köthető beállításokat. Ez a betűkombináció sok más funkció leírásában is szerepelhet.
A kutató nemcsak adatvédelmi és fogyasztóvédelmi problémát lát az ügyben, hanem jogit is. Szerinte egy ekkora fájl háttérben történő telepítése sértheti az európai szabályokat is, például az ePrivacy szellemét.
Az ügy másik része a környezeti terhelés. Hanff becslése szerint ha a Chrome tömegesen, akár több milliárd számítógépre teríti szét ezt a modellt, akkor egyetlen ilyen modellfrissítés több ezer vagy több tízezer tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátással járhat. Ez persze csak becslés, de a felvetés érthető: ha egy vállalat több milliárd eszközre küld ki gigabájtos fájlokat, annak energia- és hálózati költsége is van.
Hanff szerint a megoldás egyszerű lenne: a Chrome-nak világosan meg kellene kérdeznie a felhasználót, hogy le akar-e tölteni egy 4 GB-os AI-modellt a helyi AI-funkciókhoz, és választási lehetőséget kellene adnia, hogy ezután azonnal aktiválja-e vagy későbbi döntést szeretnénk kérni.
Az AI-funkciók megjelenése ma már szinte elkerülhetetlen, de joggal vitatható, hogy egy böngésző kezelheti-e a felhasználó gépét úgy, mintha az automatikusan a vállalat termékfejlesztési terveinek része lenne. Hanff szerint nem és a Google akkor járna el helyesen, ha a háttérben futó letöltések helyett egyértelmű, előzetes beleegyezést kérne.