Németország eddig kifejezetten barátságos helynek számított azok számára, akik nem rövid távon kereskedtek kriptóval, hanem egyszerűen tartották a bitcoinjukat vagy más digitális eszközüket. A szabály egyszerű volt: ha valaki legalább egy évig nem adta el a kriptóját, az árfolyamnyereség után nem kellett adót fizetnie. Most úgy tűnik, hogy ez az előny megszűnhet.
Először a Die Welt német napilap egy riporterének tájékoztatása jelent meg, amely szerint Lars Klingbeil német pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón jelezte, hogy a kormány a 2027-es költségvetés összeállítása során átnézné a kriptoeszközök adózását.
A jelenlegi rendszerben Németország a kriptókat magánvagyoni eszközként kezeli, hasonlóan például az aranyhoz vagy gyűjthető tárgyakhoz. A német jövedelemadó-törvény 23. paragrafusa alapján a magánszemélyeknek nem kell adót fizetniük az árfolyamnyereség után, ha az adott eszközt több mint egy évig tartották. Ez tette Németországot az egyik legvonzóbb európai országgá a hosszú távú kriptobefektetők számára.
A változtatás egy lehetséges módjáról azóta egy hivatalos dokumentum is született. A javaslat lényege, hogy a kriptók adózása közelebb kerülne a részvények és ETF-ek adózásához. Vagyis az eladáskor keletkező nyereség akkor is adóköteles lehetne, ha a befektető már több mint egy éve tartotta az adott eszközt.
A reform támogatói szerint a jelenlegi német szabályozás túl nagy kedvezményt ad a kriptobefektetőknek. A kriptós cégek, érdekképviseletek és a német Bitcoin Szövetség álláspontja szerint viszont a tervezett módosítás egy rejtett adóemelés lenne, ami a szabályokat betartó és elkötelezett befektetőket büntetné, miközben a spekulánsokat és feketézőket jutalmazná.
A fenti tervezet azonban az adózás mellett más részletekre is kiterjed.
A dokumentum külön kitér arra, hogy a jelenlegi nemzetközi adatszolgáltatási rendszerek főleg a szabályozott, központi kriptoszolgáltatókra vonatkoznak. A decentralizált tőzsdék, a peer-to-peer tranzakciók és a self-hosted walletek, vagyis a saját kezelésű kriptotárcák, sokszor kívül esnek ezen a rendszeren, ezért azt akarják, hogy ezeknél is szigorúbb ellenőrzést vezessenek be.
A javaslat azt is kéri, hogy Németország az EU-ban támogassa egy központi európai kriptofelügyelet létrehozását az ESMA, vagyis az Európai Értékpapírpiaci Hatóság alatt. Ez szerintük azért lenne fontos, mert jelenleg a kriptoszolgáltatók szabadon költözhetnek azokba az EU-s országokba, ahol lazább az engedélyezés vagy az ellenőrzés.
A szöveg egyik legkeményebb része szerint az EU-s felügyeletnek akár kereskedési tilalmat is ki kellene mondania bizonyos kriptoeszközökre, ami három esetben merülhetne fel:
- ha egy kriptoeszköznek szerintük nincs valódi gazdasági funkciója,
- ha Proof-of-Work működése miatt jelentős környezeti kárt okoz,
- vagy ha rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatot jelent.
Ez a rész a Bitcoinhoz hasonló, energiaigényes Proof-of-Work rendszerek említése miatt fontos, és nehéz másként értelmezni, mint hogy a javaslatot jegyző Die Linke német párt lényegében betiltaná Európában a legnagyobb kriptovalutát. A párt a 2025-ös választásokon 8,8%-os támogatást kapott és 64 mandátummal rendelkezik a 630 képviselős Bundastagban. Végleges döntés egyelőre nincs, a kormány várhatóan a következő hónapokban dönt a 2027-es költségvetési javaslatokról és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőkről.