Az amerikai kriptoipar 10 éve arra vár, hogy Washington végre kimondja, hogy milyen szabályok szerint működhetnek a digitális eszközökkel foglalkozó cégek, mikor számít egy kriptopénz értékpapírnak, mikor árucikknek, és pontosan melyik hatóság felügyeli az ágazatot. A Digital Asset Market Clarity Act, röviden CLARITY Act, pont ezt ígéri.
Az amerikai szenátus banki bizottságának mai, azaz csütörtöki markup, vagyis módosítókkal kísért szavazása előtt több mint 130 módosító javaslatot nyújtottak be a Clarityvel kapcsolatban. A legtöbb, 44 darab Elizabeth Warren demokrata szenátor nevéhez kötődik.
A bankok és a stabilcoinok között dőlhet el az első nagy csata
A törvény egyik legfontosabb része a stabilcoinokról szól. A vita lényege, hogy csak fizetési eszköz-e, vagy betéthelyettesítő termék? Mivel egyre több tőzsde kínált értük kamatokat, egy kicsi, de folyamatosan bővülő felhasználói réteg kezdte el őket úgy kezelni, mint a hagyományos bankbetétek digitális riválisát, ezért a bankok erősebb szabályozást kértek velük kapcsolatban.
A mostani szöveg tiltja, hogy harmadik fél (például egy kriptotőzsde) olyan hozamot kínáljon stabilcoinokra, ami “funkcionálisan egyenértékű” a bankbetétek kamataival. Az American Bankers Association (Amerikai Bankszövetség) beszámolók szerint 8000 levelet küldött szét a szenátusi irodáknak, hogy szigorítsák a stabilcoinhozamokra vonatkozó nyelvezetet.
Ha a stabilcoinok nem fizethetnek érdemi hozamot, akkor a hagyományos bankrendszer megvédheti a betéti üzletét. Ha viszont a kriptós cégek mégis engedélyt kapnak erre, vagy megtalálják a jogi kiskapukat, akkor a dolláralapú tokenek vetélytársaivá válhatnak a hagyományos banki számláknak.
Trump kriptós kapcsolatait is célba vették
A CLARITY Act körüli vita nem csak pénzügyi szabályozásról szól. Donald Trump kriptós érdekeltségei miatt a demokraták etikai irányelvekkel bővítenék ki a törvényt.
Trump és családja jelentős, több százmilliós, de más becslések szerint milliárdos nagyságrendű nyereséget is szerezhettek a kriptóhoz köthető ügyleteiken keresztül:
- Trump néhány nappal az elnöki beiktatása előtt adta el kriptós vállalkozásának jelentős részét
- Egy szenátor etikai szabályokat követel és vétóval fenyegeti az amerikai kriptotörvényt
A javasolt etikai módosítások között szerepel egy olyan javaslat, amely megtiltaná az elnöknek, az alelnöknek, a kongresszusi tagoknak, valamint a magas rangú tisztviselőknek és családtagjaiknak, hogy kriptós eszközöket reklámozzanak vagy ilyen vállalkozásokhoz kapcsolódjanak.
Az amerikai DeFi sorsa is a csomagban van
A törvény ugyancsak fontos pontja a szoftverfejlesztők védelme. A kriptoipar régóta azt kéri, hogy a nem letétkezelő, vagyis non-custodial protokollok fejlesztőit ne kezeljék automatikusan pénzátutalási szolgáltatóként. Egy nyílt forráskódú DeFi-protokoll fejlesztője ugyanis nem ugyanazt csinálja, mint egy bank vagy egy centralizált tőzsde.
A gyakorlatban ez például egy Uniswaphoz hasonló decentralizált tőzsdei protokollt érinthet. Az Uniswap fejlesztői csak kódot írnak, de nem veszik át a felhasználók pénzét, nem vezetnek ügyfélszámlákat, és nem határozzák meg, hogy ki és kinek utalhat.
A tranzakciók a felhasználó saját tárcája, egy blokkláncon futó okosszerződés és egy másik felhasználó tárcája között történnek. Ha ezekre a fejlesztőkre is olyan szabályokat kényszerítenek, mint egy tőzsdei vagy brókercégre, az teljesen más működési környezetet jelentene. Regisztrálniuk kellene a hatóságoknál, engedélyeztetniük kellene az alkalmazásaik működését és ügyfélazonosítást és pénzmosás elleni ellenőrzéseket kellene végezniük minden tárca esetében, miközben a gyakorlatban nincs is közvetlen kapcsolatuk a felhasználókkal.
Ez a rész tehát hosszú távon talán fontosabb is, mint a stabilcoinvita. Ha a fejlesztőkre túl nagy jogi kockázat hárul, akkor az amerikai DeFi-innováció könnyen külföldre mehet. Ha viszont túl laza a szabályozás, akkor a hatóságok szerint nőhet a pénzmosás, a szankciókerülés és a fogyasztói kár kockázata.
A folytatás
Ha a CLARITY Act átmegy a banki bizottság mai szavazásán, a szöveget összehangolják a Szenátus mezőgazdasági bizottsága által már elfogadott változattal, ezután pedig a teljes szenátus elé kerül a törvényjavaslat.
A mezőgazdasági bizottság szerepe elsőre furcsának tűnhet, de van rá magyarázat: az Egyesült Államokban hagyományosan ez a testület felügyeli az árupiaci szabályozás egy részét, ahová digitális árucikként a kriptopiac is tartozik.
Míg a banki és mezőgazdasáig bizottsági szavazáson a republikánus oldal egyszerű többséggel is el tudja fogadtatni a tervezeteket, a végső Szenátusi szavazáshoz szükséges szavazati küszöb miatt már szükségük lesz néhány demokrata támogatására is. Emiatt valószínűleg nem fogják csak úgy lesöpörni az asztalról az összes demokrata módosító javaslatot.
A Szenátusban 60 szavazatra van szükség. A 100 tagú testület jelenleg 53 republikánus és 47 demokrata tagból áll.
Ha viszont a mai bizottsági szavazás elakad, vagy a demokraták számára vállalhatatlan formában megy tovább a szöveg, az akár az idei elfogadást is veszélybe sodorhatja. A CLARITY Act mögött 10 hónapja tartó egyeztetések állnak, de a szenátusi naptár szűk. A közelgő nyári szünet, majd az őszi félidős választások miatt az év második fele már nem kedvez egy nagy, technikai részleteket tekintve bonyolult pénzügyi törvény meghozatalának. A mai szavazás kimenetele tehát azt is eldöntheti, hogy az iparág még idén megkapja-e a régóta várt kriptotörvényét, vagy egy újabb évet kell várnia a a tisztánlátásra.