A bitcoin árfolyama szerda hajnalban 65 500 dollárig esett, miután a piacot egyszerre két olyan hír érte, amely a kriptovaluta körüli korábbi alapfeltevéseket is megkérdőjelezte. Egyrészt a Strategy először adott el bitcoint azért, hogy finanszírozza a cég kötelezettségeit, másrészt újra előkerült a kvantumszámítógépek jelentette kockázat.
A Strategy hétfőn közölte, hogy 32 bitcoint adott el nagyjából 2,5 millió dollár értékben. A tranzakció mérete önmagában elhanyagolható a vállalat teljes bitcoinállományához képest, mert a cég továbbra is több mint 843 000 bitcoint tart, 55 milliárd dollár összértékben.
A lényeg azonban nem a darabszám, hanem az, hogy a vállalat hosszú éveken át éppen arra építette fel a saját piaci narratíváját, hogy a bitcoinokat nem eladni, hanem folyamatosan gyűjteni kell.
A mostani eladásból származó bevételt a cég a preferált részvényekhez kapcsolódó kifizetések finanszírozására használja fel. Ez a magyarázat pénzügyileg érthető, de közben több kérdést is felvet.
Ha a Strategynek időnként bitcoint kell eladnia azért, hogy teljesítse a finanszírozási kötelezettségeit, akkor a vállalat már nem pusztán a bitcoin egyik legnagyobb intézményi felvásárlója, hanem adott helyzetben eladóként is megjelenhet a piacon. Ez azért érzékeny pont, mert Saylor cége az elmúlt években éppen a folyamatos bitcoinvásárlásra építette fel a narratíváját.
A Strategy részvénye sok befektető számára lényegében tőzsdén elérhető bitcoin-kitettséggé vált, miközben a cég hitelből, részvénykibocsátásokból és különböző tőkepiaci konstrukciókból finanszírozta a vásárlásait. Amíg a bitcoin emelkedett, ez a modell erősítette önmagát, ha viszont az árfolyam tartósan nyomás alá kerül, akkor ez a finanszírozási oldal is meginoghat.
A piac tehát nem a most eladott 32 bitcoin miatt lett ideges, hanem azért, mert az egy új korszak kezdetét jelzi, amiben a cég bitcoinvagyona már nem egy érinthetetlen tartalék, hanem szükség esetén felhasználható pénzügyi eszközzé vált.
A narratívaváltást láthatóan a nagyobb piaci szereplők sem fogadták jól. Erre utal, hogy amióta a Strategy május 15-én hivatalosan is jelezte, hogy szükség esetén bitcoint is eladhat, a Bitcoin ETF-ek piacán minden kereskedési napon nettó tőkekiáramlást mértek. Az elmúlt 12 napban több mint 3,5 milliárd dollár távozott ezekből az alapokból, ami a Bitcoin ETF-ek indulása óta az egyik legerősebb eladási hullámnak számít.
Egy lépéssel közelebb a kvantumfenyegetettséghez
A másik nyomás a kvantumszámítógépek felől érkezett. Justin Drake, a Google Quantum AI egyik kutatója, illetve Bitcoin és Ethereum biztonsági szakértő szerint nőtt az esélye annak, hogy a következő években egy kvantumszámítógép képes legyen megtörni a ma használt kriptográfiai rendszereket.
Today a crazy quantum story just got wilder.
On March 31, the Google Quantum AI team published a landmark result on Shor's algorithm for elliptic curve cryptography. Technically, the paper was a bombshell: a dramatic 10x improvement over the state-of-the-art. As a stunt and…
— Justin Drake (@drakefjustin) June 2, 2026
Drake tegnap publikált friss becslése szerint 2030-ig 10 százalék, 2032-ig pedig 50 százalék az esélye egy úgynevezett Q-Daynek, vagyis annak a pontnak, amikor egy kvantumgép már éles rendszerekben használt titkosítást törhet fel. Emellett bírálta azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a kvantumszámítógépek csak 2035 után jelenthetnek komolyabb problémát, mert szerinte a fejlődés ütemét és a kriptográfiai átállás nehézségét is alábecsülik.
A Bitcoin esetében a félelem alapja az, hogy a hálózat elliptikus görbéken alapuló kriptográfiája is sérülékennyé válhat. Ez továbbra sem azt jelenti, hogy a Bitcoin már holnap feltörhetővé válik, mert a mai kvantumszámítógépek még nem tartanak ott, hogy veszélyeztessék a hálózatot.
A kockázat inkább időzítési és koordinációs kérdés. A technikai fejlesztések iránya ismert, a kvantumellenálló kriptográfiai szabványok is fejlődnek, de egy globális, decentralizált hálózat átállítása nem egyszerű szoftverfrissítés, a felhasználók új rendszerre való átállása pedig akár évekig is tarthat, ezalatt pedig jelentős mennyiségű bitcoin válhat sebezhetővé.
A Bitcoin ismert támogatói, például a sokak által Satoshinak gondolt Adam Back eddig következetesen azt állították, hogy a kvantumkockázat még legalább egy évtizedre van, és ha valóban problémává válik, akkor előbb érinti majd a bankokat és más pénzügyi rendszereket, mint magát a Bitcoint.
Ez részben igaz, mert a kvantumfenyegetés nem csak a kriptovalutákat érinti. De a Bitcoin esetében a kérdés mégis érzékenyen érintheti a befektetőket, mert a hálózat értékének egyik alapja éppen az, hogy a tulajdonjog kriptográfiailag védett.
A héten tehát két, egymástól különböző, de mégis összekapcsolódó történet hatott egyszerre negatívan az árfolyamra. A bitcoin körüli bizalom egyre több feltételhez kötődik. A nagy szereplőknek bizonyítaniuk kell, hogy a BTC-re épülő modelljük stresszhelyzetben is működik, a hálózatnak pedig azt, hogy képes időben alkalmazkodni a technológiai kihívásokhoz.